Akiket hülyére lehet venni [Suga ff] - BEFEJEZETT ❤

EPILÓGUS

*2 évvel később*

Nehezen ébredtem reggel... mit reggel... kora délután. A lánybúcsú egyszerűen felejthetetlenre sikerült. A helyszín a Rio volt, ahol egykor YoonGi-t kellett megvédenem Sangriától, a pornócsillagtól, aki azóta elég szép pályát futott be a szakmájában. Az egésznek a megszervezője Sayu volt. Elválaszthatatlan barátnők lettünk az idők során. Szinte mindenhová együtt mentünk, ami miatt a srácok féltékenységet tettetve hisztiztek néha egy sort, amin mi persze jókat derültünk. A bulin csak pár fiú volt, de azok is inkább fellépők. Rengeteget táncoltunk, nevettünk és énekeltünk. Valamikor hajnali négy tájékán értem haza, amikor a srácok még sehol sem voltak, bár ez sem volt meglepő, hisz vőlegényemmel direkt ugyanarra az estére szerveztük a legénybúcsút is, hogy a lehető legkevesebb időt kelljen külön töltenünk. Még 2 év eltelte után is ugyan annyira ragaszkodtunk egymáshoz, mint azon napon amikor abban a koszos cellában bevallottuk egymásnak az érzelmeinket. Sayu meg a srácok azóta is nevetnek a történteken, mivel véleményük szerint, keresve sem találhattunk volna romantikusabb helyszínt.
Mivel a ruhapróbám délután fél négykor volt, így sietve kapkodtam magamra valamit, hogy minél előbb belevethessem magam az általában reggel elvégzett rutinomba.

A konyhába érve Sayu-t pillantottam meg az étkezőasztalunkon támaszkodva, előtte a tele pakolt asztal és két gőzölgő kávé. Feje tenyerére támasztva, szemei lehunyva, másik kezén ujjai, a kávés bögre fogójába akasztva, míg ő halkan hortyogott. Pofazacskóját megbökdösve ébresztgettem, mire pillái azonnal kinyíltak, mintha nem is aludt volna. Azonnal felpattant, lenyomott a székre, elém pakolta a reggelit meg a kávét és neki állt csiripelni.
- Voltak ám itthon a fiúk! Ötkor jöttek haza, le is feküdtek aludni, majd délben felkeltek és mentek be a stúdióba. Nagyon fáradtak voltak amikor haza értek. - beszélt folyamatosan.
- Gondolom kifárasztotta őket a sok sztripper csaj. - nevettem őszintén.
- Nehogy azt hidd. - nézett rám a lehető legkomolyabban barátnőm - Csajok közelében sem voltak! Jiminie mutatott képeket. Quadozni voltak, bungee jumping-ozni, szörfözni, kosarazni meg ilyenek. Nagyon durva volt! - vigyorgott.
- Tehát nem csöcsös macákat bámult az én YoonGi-m? Azért ez hízelgő, nem gondolod? - gondolkoztam el hangosan.
- Én nem értem a te észjárásod.. még a hülye is látja, hogy úgy beléd van esve, hogy ha azon múlna, még a lelkét is eladná az ördögnek. Neki egy "csöcsös maca" - rajzolt idézőjeleket a levegőbe - létezik a világon, akit bámulna folyamatosan, pislogás nélkül. Az pedig te vagy anyukám! Szóval szedd össze magad, mert ma még fel kell venned azt a ruhát amiben kimondod a boldogítót. - mosolyodott el szélesen.
Még szerencse, hogy neki volt jogsija és saját kocsija, mert az ő őrült vezetési stílusa nélkül, biztosan nem értünk volna oda a helyszínre. Ahogy beléptem NamJoon személyes szabójához, már azonnal szembe nézhettem az általam kiválasztott, csodálatos ruhával, mely már a méretemre igazítva várt rám.