Te és Én (MarcusandMartinus) łłłBefejezettłłł

AZ ÖRÖKKÉ TÚL ERŐS SZÓ

Martinus szemszöge

Nagyin megijedtem attól a ténytől hogy Alexa hülyeséget csinált, és megint miattam. Lehet tényleg igaz van, ki kéne lénem az életéből, hogy ne sodorjam még nagyobb bajba. Szóltam apunak hogy dobjon el a kórházhoz. Így is tett, de amikor oda értünk

-nem akarsz inkább ki maradni az életéből?-nézett rám komolyan.

-nem tudom, de egy valami tudok, hogy most nem hagyhatom cserben.-Apu csak egy borogatással válaszolt. A recepciót vettem célba, ott megkérdeztem hogy hányas szoba, és elindultam. A kórterem előtti székeken, ültek a szülei a nővére és Timi. Ők még nem vettek észre.A másik oldalon lévő üveghez mentem, hogy őket ne zavarjam,(jó valljuk be, nem bírtam a szemükbe nézni) Az üveg mögött ott feküdt eszméletlenül, majd megszakadt a szívem, hogy lehetek ekkora paraszt? Csak néztem és néztem reménykedtem hogy jól lesz. De javulás nem látszott. Már a könnyeimmel küzdöttem, ígérem ha felépül soha nem eresztem, soha nem okozok neki fájdalmat, csak jöjjön rendbe.A láthatatlanság nem nagyon jött össze mivel, Linett ácsorgott ott mellettem. Én meg csak támasztottam a falat.

-Rajta kezd csak, hogy mekkora egy bunkó vagyok, hidd el tudom-fordítottam el a fejem a másik irányba

-Miért lennél te bunkó? hisz itt vagy, és csak ez számít-mosolygott

-de akkor is én vagyok az oka ennek az egésznek, megint-hajtottam a fejem a falnak

-Az lehet, de tudod kevés az olyan srác mint te, a többi csak elmenekülne, de te...örülök hogy vagy a húgomnak-bökte ki

-Csak úgy érzem nem sokáig-halkult el a hangom

-miért?-lepődött meg

-hányszor mondta már nekem hogy száljak ki az életéből,, és én mindig maradtam, és csak baja lett belőle-szomorodtam el

-Tudod nem akarok túl nyálas lenni, de én azt látom nálatok, hogy nem akarjátok feladni ami köztetek van,-mosolygott,  és szólalt meg újra

-most rajtad áll hogy mit lépsz, gondolj bele ha elmennél, sokkal rosszabb lenne mind a kettőtöknek...Na jó nem akarok szerelem doktorosodni. Haza megyek, fel hívnál ha van valami fejlemény?-kérdezte

-persze-mosolyogtam, majd megint

-Ja és Linett..-

-Hm?-fordult vissza

-köszönöm-mosolyogtunk, mire ő elsétált a szülei és Timi kíséretében

Én ott akartam maradni és megvárni míg felébred. Még ha napokig sem akkor is itt maradok mellette. Fel kell ébredned, fel fogsz ébredni. Biztattam magamban. Majd felpillantottam rá, megmozdult a keze.És szép lassan kinyíltak a szép kék szemei is. Ezt az ápoló is észrevette, azonnal bement, és megvizsgálta. Kis idő után kijött és oda jött hozzám.

-Alexa miatt vagy itt-mosolygott

-igen-

-gyanítom a barátnőd-szélesedett a mosolya

~Bólogattam~

-Szép dolog a szerelem, Szerencsés a barátnőd hogy vagy neki, és fél óra múlva már be is mehetsz hozzá

-rendben, köszönöm-mosolyogtam, majd újra elkezdtem kémlelni a szememmel.Tudtam hogy fel fog ébredni.Letelt a fél óra, de túl nyápic voltam bemenni, majd megcsippant a telefonom.Alexa egy unott emojit küldött.