Eljött az életemnek az az időszaka amit minden gyerek vár, a nyári szünet. Nálunk minden évben az történik hogy a szüleink lepasszolnak minket a nyárra a rokonokhoz,persze jó értelemben mivel üzleti útra kell menniük.Hát ez az idén sem történt másképp. reggel arra keltem hogy anyukám nyit be a szobámba.
-Jó reggel kincsem,hasadra süt a nap-odajött az ágyamhoz és nyomott egy puszit a homlokomra
-jó reggelt-mondtam, és felültem az ágyamon
-Apátokkal szeretnénk veletek beszélni úgy hogy kérlek majd gyere le-és tessék, már kezdődik is
-jó rendben,egy pillanat és megyek-mosolyogtam,és anya becsukta az ajtót
azon gondolkodtam hogy most kihez fognak küldeni minket a nővéremmel, mivel a nagyi sajnos már nem él, pedig nyáron állandóan nála voltunk. Majd felkeltem és el mentem a szekrényemhez megfogtam pár ruhát és elbaktattam a fürdőszobámba. Miután megmostam a fogam, feltettem egy kis sminket, és felöltöztem:
Mivel elég meleg volt ezért ez választottam.(Logika pls XD) lefutottam a lépcsőn és már mindenki rám várt,Apu,anyu,és Linett is. leültem melléjük a nappaliba, és kiterültem a kanapén. aztán megszólalt Linett:
(ap=apu)
(an=anyu)
(L=Linett)
L-Na mondjátok, kihez passzoltok minket le már megint?-nézett rájuk kérdőn és elnevette magát.
ap-sokat gondolkoztunk ezen lányok, és arra a döntésre jutottunk hogy, ideje lenne megismernetek valakit.-mondta majd ránézett anyura-mi kérdően néztünk rájuk.
an-sok éve már hogy utoljára beszéltünk vele, még mielőtt ti megszülettetek volna, van egy nagynénétek,- Linettel csak néztünk hogy biztos csak valami hülyítés és elnevettük magunkat, de a szüleink csak komolyan néztek ránk
an-folytathatnám?
Én-persze, mond csak
an-Amandának hívják, és Norvégiában él
L+ÉN-szóval azt akarjátok mondani hogy....megyünk Norvégiába??
ap+an-azt-alig mondták ki, de mi már ugrottunk is a szüleink nyakába, azt mondogatva hogy 'köszönöm'
kiderült miután ellengettük őket, hogy már holnap indulunk, mi majd ki csattantunk magunkból.Miután reggeliztünk, én és Li felrohantunk a szobánkba és elkezdtünk csomagolni
június 17.
Már a repülőn ültünk Linettel,
hangosbemondó:hamarosan megkezdjük a leszállást Troforsba, kérem kapcsolják be biztonsági öveiket, köszönöm.
mikor leszálltunk azt sem tudtuk merre menjünk(nem is tudtuk hogy kit kell keresni, aztán megláttunk egy táblával a kezében egy nőt amire a mi nevünk volt írva, gondoltuk ő lesz az, igen Amanda volt az
miután összeismerkedtünk, beszáltunk a kocsijába és indultunk "haza" vele (vagyis hozzá) én csak bámultam ki a kocsi ablakán.A kocsi megállt egy óriási háznál gyönyörű volt
-itt is volnánk- mondta Amanda és ki szált a kocsiból
-ez a te házad?-csodálkoztunk Linettel
-Na de most menjetek,fedezzétek fel-mondta majd mutatott a ház felé
megindultunk a házba, mikor beértünk, alig bírtunk megszólalni, az a ház varázslatos volt. Linettel egymásra néztünk, és megindultunk felfelé a lépcsőn, ott egy nagy folyóson találtuk magunkat. Az utolsó kettő ajtóra oda volt írva a nevünk. Linett szobája:
Az én szobám:
miután felfedeztük a házat ahogy Amanda javasolta, lementünk. Én úgy gondoltam kinézek egy kicsit az udvarra. És ezt találtam:
lehet ennél még jobb? Aztán kiabálást hallottam. kettő srác rugdosott egy focilabdát.(mért kell ilyen hangosan)
ESTÁS LEYENDO
Te és Én (MarcusandMartinus) łłłBefejezettłłł
AventuraSe veled se nélküled? Van egyáltalán olyan? Van, a történet két főszereplője tökéletesen bemutatta ezt. Ti is szeretnétek a két Gunnarsen szomszédjában élni? Zárjátok ki a világot két percre, és éljétek bele magatokat a történetbe. Képzeljétek azt...