14. Fejezet

223 6 2
                                    

- Mama, hívatja önt a a Wangbi - szól be az ajtón Ji Hoon.

Felállok és elindulok a királynéi udvar felé. Útközben találkozom a hercegnővel. Már nagyon rég nem láttam, mióta visszatértem a palotába, nagyon nem mozdúltam ki az udvarból.

- Üdvözlöm Agissi! Nagyon rég nem láttam, hogy érzi magát?

- Köszönöm, nagyon jól. Sikerült megértenem Confuciust, hála önnek. Azóta már nem tanulok tudományokat, hanem a királyi család történelmével foglalkozom.

- Nagyon örülök, szeretném, ha teára át jönne. Hea már nagyon szeretné látni.

- Természetesen, nekem is hiányzik. Gondolog ön is Omamához jött. Kérem, menjünk be!

Besétálunk az udvarba, közben Hea egyik csíntevéséről beszélgetünk. A kertben a királynő személyese vár minket. Komoly tekintettel néz ránk. Odasétalunk hozzá. Meghajolunk majd várjuk, hogy elmondja, miért hivatott minket.

- Amit most mondani fogok titokba kell tartanotok! Ideje a királyi család női tagjainak összefogni.

- Omama, az Halmeoni miért nincs itt?

- Mert most róla lesz szó. A múltkori támadásról lesz szó. Kicsit utána néztem és úgy tűnik, hogy ő áll a támadás mögött. Ezért össze kell fognunk, hogy elnyerje a büntetését. Ha összefogunk, akkor a király rájön, hogy ő a felbújtó, és aki a királyi család bármelyik tagja ellen elkövet egy ilyen tettet, az halálbüntetést érdemel.

A hercegnővel megdöbbenve néztünk össze. Sose gondoltuk volna, hogy a királyné ilyet tesz.

- Természetesen mindenbe segítjük. - válaszolom.

Eldöntjük, hogy még egy kis információt gyűjtünk össze, ami bebizonyítja, hogy bűnös.

- Mama, mit keres itt?

A katonák kezdenek felfigyelni rám. Persze, mert ide, a szállásukra, nő nem igen szokott belépni. Az egyik hadvezér éppen felém tart és összehúzott szemöldökkel figyel engem. Odaér hozzám.

- Kérem hívja ide Choi Young! Azonnal beszélnem kell vele - elindulok az épületbe. Bent a szobában, leülök az egyik székre az asztal mellett.

 Bent a szobában, leülök az egyik székre az asztal mellett

К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.

Choi Young

- Hivatott engem, Mama? - lép be a szobába Choi. Meghajol, majd leül velem szembe a székre.

- Igen. Kérni szeretnék valamit magától. Tanítson meg a kardforgatásra.

- Megkérdezhetem, hogy miért?

- Ezt titokba kell majd tartania, ha elfogadja. És csak utána tudom csak elmondani az okàt.

Az arcomat fürkészve gondolkodik. Szinte látom, ahogy forognak a fejében a fogaskerekek. Hosszú percekkel később megszólal.

- Elválalom.

- Köszönöm. Kérem miután itt végzett, jöjjön el a koronahercegnői udvarba, vacsorára. Akkor mindent el fogok magyarázni.

Éppen átsétalok az udvaron, mikor megpillantom az épület sarkán az anyakirálynőt. Sietve elbújok az egyik oszlop sarkán, nehogy észre vegyen. Szerencsére csak Ji Hoon van velem, a szolgák nincsenek. Megvárom míg belép az ajtón, majd megkérem az egyik, mellettünk elhaladó katonàt, hogy menjen és hallgatózzón.
Mikor visszatér azt meséli, hogy nem hallott semmit, viszont a hadvezérrel beszélgetett. Boldog vagyok, mert van még egy bizonyítek ellene.
Tovább sétalok, de hirtelen valaki megszólít. Megfordulok és az anyakirálynő áll velem szemben. Aggódva nézek Ji Hoonra, aki félig elém áll. De hátúlról megbököm, erre mögém sétál. A szolgák a kapu mellől mögém sietnek.

- Mama, micsoda meglepetés! Mi járatban errefelé?

К сожалению, это изображение не соответствует нашим правилам. Чтобы продолжить публикацию, пожалуйста, удалите изображение или загрузите другое.

- Mama, micsoda meglepetés! Mi járatban errefelé?

Zavaromban körbenézek. Hirtelen megpillantom Choit és egy nagyon jó ötletem támad.

- Tudja Daebimama, meglátogattam az unokatestvérem. - mondolom gyorsan.

- Jaj de jó, és ki ő? - kérdezi negédesen, de átlátok ezen a mázon.

- Látja azt a fiút ott sötétkék pántba? - hirteken Choi felénk néz és odaintem hozzán, lassan sétál felénk - Daebimama, ő itt az unokatestvérem Choi Young.

Élet a palotában      (befejezett)Место, где живут истории. Откройте их для себя