32. Fejezet

94 6 0
                                    


Ji Hoon ébreszt fel. Behozzák a reggelimet. Közben meghallgatom az aznapi programot. Már két hete tanítom a királyt. Nagy feladatot kapot tőlem pár napja. El kell érnie, hogy a nép megbízzon benne. Egy olyan megoldást kell találnia erre a problémára, amit én el fogok fogadni. 

- A Wang van itt! - kiált be Ji Hoon.

- Engedd be!

Az ajtó kinyílik és belép rajta Junho. Teljes harcidíszbe öltözve áll meg előttem.

-Daebimama, most már tejesíteni tudom a feladatot!

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

-Daebimama, most már tejesíteni tudom a feladatot!

- Mégis, hogyan képzeli ezt?

- Ma az egész palota kimegy a várfalakon kívűlre az emberek közé. Megmutatjuk, hogy készenállunk megvédeni az országunkat. Ezért mindenkinek fel kell venni a páncélját, hogy ezzel ösztönözzük őket, harcoljanak a hazájukért!

- Meg kell mondanom Peha, ez egy igazán jó ötlet! Így csatlakozom a menethez.

Mikor elhagyja a szobát, szólok a szolgálóknak, hogy hozzák a páncélomat. Rég hordtam ilyet, így elég nehezen veszem fel. De amikor, kész van boldogan lépek ki az ajtón. Choi lesz egyedül mellettem, persze rengeteg katona fog minket körbe venni, de a szolgáló kííséret nem jön velünk.

A kapuhoz sétálok. Már szinte mindenki ott van. Ayana is úgy döntött csatlakozik hozzánk. 

- Mama, Felséged még páncélzatban is gyönyörű - szólít meg Wu Ji.

- Mama, Felséged még páncélzatban is gyönyörű - szólít meg Wu Ji

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

- Köszönöm. 

- Mama, indulhatunk? - kérdezi Choi.

- Igen.

Mindenki felszáll a lórvára. Minden királyi személy mellé van egy személyes testőr, de az egész csapatot a hwarangok kísérik.

Kisétálunk a kapun. Elől a szónok megy, hogy bejelentse az érkezésünket. Így mindenki a tiszteletét tudja adni. Lassan haladunk. Amerre nézek, mindenhol falusiak és katonák vannak. Hirtelen egy kisgyerek fut a lovam elé. Gyorsan megállítom, nehogy eltapossa. A kislány megdermedve áll előttem. Körbenézek, hátha itt van a családja, de senki sem mozdul felé.

Élet a palotában      (befejezett)Where stories live. Discover now