Egy nyári kaland

3.

 Lily nagyon kedves lány. Komolyságával mindenkit megtéveszt, de mikor beszélgetünk folyamatosan nevetünk. Nagyon jó társaság.

A tengerparton ülünk egy csöndes kis koktélozóba. Nagyon király hely. A berendezés és a dekoráció hawaii-i feelinget ad a helynek.

- És hol tanulsz Lily?

- Georgia-ban egy nagyon szigorú suliba. Itt a nagyszüleimmel élek, mivel a szüleim csak a munkának élnek és a szüleim azt akarták, hogy Georgia legszigorúbb sulijába járjak. Persze fogalmuk sincs arról, hogy én milyen vagyok. 

- Oh, sajnálom.

- Ugyan Beci mit - nevetett - legalább most itt vagyunk. Nemsokára jönnek a többiek is.

- Többiek?

- Hát persze. Nagyidék mindenkinek elújságolták, hogy jössz, így persze mindenki meg akar ismerni.

- Király - mosolyogtam.

- Ne ijedj meg. Csak 4 emberről van szó.

- Okés - kacsintottam.

- És Beci te hol is laksz? 

-  Jacksonville mellett egy kisvárosban. És hát most itt vagyok, mert konkrétan volt egy ilyen bezárkózós korszakom.

- Hogy hogy? Pedig nem nézel ki bezárkózó típusnak.

- Tudod a barátaim. Nem is tudom. Nagyon furcsák lettek és már nem akartam a régi dolgokat, de az újaktól féltem. Ezért se jöttem hamarabb.

- Oh értem. De itt most találhatsz barátokat bőven, talán még itt is maradsz - kacsint - megjöttek.

Az ajtóban állt három srác és egy lány. 

- Srácok! Ő itt Becca.

- Szólítsatok csak Becinek vagy Becnek amelyik jobban tetszik - mondtam mosolyogva.

- Szia Shawn vagyok - intett felém a magas, barna hajú srác.

- Én Logan - mondta a szőke.

- Logan, hogy lehetsz ilyen udvariatlan - vágta nyakon Shawn. Nagyon jóba lehetnek. Persze mindenki elkezdett rajtuk nevetni.

- Maja és Tim - mondta Lily a kimaradtakra mutatva.

 Mindenki leült aztán elkezdtünk beszélgetni. Imádom őket. Nagyon jó velük lenni. Még ez itt az első napod, de egyszerűen úgy érzem, hogy itt az új családom! Ilyet otthon miért nem csinálunk soha? Miért csak elit bulikba megyünk, hisz attól ez sokkal izgalmasabb. Éjfél környékén, mikor elérkezett a zárás nekünk is távozni kellett. Maja és Tim a tengerpart ellenkező irányába laktak, mint mi, így ők arra indultak. Én, Lily, Shawn és Logan pedig a nekünk megfelelő irányba indultunk. Mikor felértünk utcánkba nem is volt kihalt, mint gondoltam. Mindenki kint üldögélt, beszélgetett. Nagyiék is kint voltak. Gyorsan betettem a garázsba a biciklit és a nagyiék házához közeli sziklapárkányba ültünk. Az utcán a világítás, olyan fényt kölcsönzött az utcának, mintha nappal lenne. Imádok itt lenni.

- Bec - szólt Shawn - van programod, vagy csak itt vagy és ami jön?

- Ami jön - nevettem.

- Ő is jöhetne velünk a szomszédos városba pénteken a vidámparkba.

- Tényleg Shawn. Igazad van! Csodás ötlet! - ujjongott Lily. - Ugye jösz Beci?

- Hát ha szeretnéd.

- Jeee - örvendezett Lily.

- És engem meg se kérdezel, hogy örülök-e - nevetett Shawn - amúgy örülök.

- Nagyszerű :D

- Maja meg Tim ma nagyon furák voltak - szólt Logan.

- Hogy érted - kérdezte Lily.

- Meg se szólaltak. Lehet pénteken is csak így négyen megyünk. Azt hallottam, hogy rövidesen Tim és Maja elmennek a fővárosba. És nem akarnak visszajönni.

- Oh.

- De minek mennek a fővárosba - kérdeztem.

- Mindig is oda akartak menni. Na, de mindegy. Lassan egy óra. Menni kéne aludni.

- Holnap hánykor - kérdezte Lily.

- Kettő?

- Oké- mondta mindenki egyszerre.

Mindenki elindult haza. Én még vettem a kisboltba egy üveg narancslevet. Házunkhoz érve, láttam, hogy nagyiék még kinn vannak, így én is leültem a kinti fa alá még. Jó volt látni, hogy zajlik az élet ebben az utcácskában. Ránéztem a szemközti házra. És akkor megpillantottam... És akkor kezdődött minden... Minden...