Fame Comes With A Price

10.

Lexa pov

1 hónappal később

-Átküldök neked valamit, sürgősen nézd meg!-szólt bele a telefonba Titus köszönés nélkül és már le is rakta.

Megnyitottam amit küldött és csak bámultam a két képre a cikkben. A címe is aggasztó volt már.
'Talán Lexa Woodsnak sikerült megnyílnia a sikertelen kapcsolata után Costiával?'

A cím alatt 2 kép volt beszúrva, az egyiken én voltam, épp a stúdióból sétálok ki, a nyakamban lógó nyaklánc pirossal bekarikázva. Mellette pedig a második képen Clarke, estefele az utcán, Ravennel maga mellett, az ő nyakában is bekarikázva a hold alakú medál.

'Lexa Woods, akinek sorozata, a Fear the Walking Dead, a napokban jelenik meg, ugyan nem adott konkrét jeleket a kapcsolatra, de a két lány nyakában lógó medál, ami láthatóan megegyezik, mást mutat. Az ismeretlen lány sem nyilatkozott a Lexa Woods-al folyó kapcsolatáról, de a forrásaink szerint nem csak barátságról lehet szó.'

A szívem hevesen vert, tudtam hogy ezzel most vége van, ebből nem magyarázhatjuk ki magunkat hazugság nélkül. Hazudni pedig nem fogok senki érdekében, csak Clarke miatt tenném meg. Ő pedig nem hinném hogy ezt akarja. Remegő kézzel tekertem lejjebb és olvastam tovább.

'Mielőtt a fotó készült, a lány a mellette álló barátnőjének ecsetelte szerelmét Woods iránt. Bár nem tűnt teljesen ébernek, valószínű hogy a szavait komolyan gondolta. Alig várjuk hogy többet megtudjunk, főleg Lexa oldaláról, illetve megerősítést és részleteket a lehetséges barátnője kilétéről. Reméljük Lexa végre megtalálta a boldogságot valaki mellett.'

Zavarodottan néztem a cikket, próbáltam összerakni. Igaz lenne? Clarke részegen vallotta be Ravennek hogy szeret engem?

Teljesen kiakasztott hogy a fotósok így letámadták Clarkeot, hogy aztán leírják amihez semmi közük. Biztos azért kellett mert az eddigi magánéletemről semmit nem tudtak, így az, hogy talán együtt vagyok valakivel, a legnagyobb fogásuk velem kapcsolatban.

De akkor is, átléptek egy határt. Ha engem kezdenek faggatni azt már megszoktam. Viszont Clarke az teljesen más.

És most mit mondjak neki? Fogalmam sincs hogy szeretem-e, és ezzel mindent összezavartak. Lehet hogy komolyan se gondolta, hisz részeg volt.
Plusz mostantól minden interjúban ez lesz a téma. És én nem fogom letagadni a saját barátnőmet. Titus ki fog akadni...

Úgy döntöttem hogy átküldöm Clarkenak a cikket, de nem fűzök hozzá semmit. Ezután visszahívtam Titust.

-Tehát, mi a véleményed?-szólt bele rögtön.
-Az hogy ez undorító tőlük.
-Semmi több?-horkant fel idegesen amitől bennem is felment a pumpa.
-Nem, semmi több. Mit kéne még mondanom?
-Lexa! Lásd már be hogy az érzéseid Clarke iránt, mindkettőtöknek rosszat tesz. Hisz ő máris elvesztette a munkáját, neked pedig elkezdődött a rossz sajtód!-Már majdnem kiabált.
-Mégis miért rossz sajtó ez? Még a szerző is jót kívánt nekem.-Válaszoltam olyan nyugodt hangon ahogy csak tudtam.
Lemondóan sóhajtott.
-Nem fogsz szakítani vele, igaz?
-Nem.
-Legalább hazudsz majd róla?
-Szerintem erre tudod a választ.
Újabb sóhajtás.
-Én próbáltalak figyelmeztetni. Már az elején. És most megvédenéd őt is ezzel a hazugsággal. Ebbe gondolj bele. Mi történne azután ha letagadnád a kapcsolatott...És mi azután hogy megerősítenéd?
Nem akartam elgondolkodni rajta, de a gondolat belemászott a fejembe. Tényleg megvédeném vele Clarkeot. Nem kapna újabb fotósokat és problémákat a fejére, talán rólam is leszálnának, így pedig mindkettőnknek több tere maradna, nem kellene annyira bújkálnunk.

Már épp válaszoltam volna Titusnak mikor rájöttem hogy letette. Viszont hagyott egy üzenetet, miszerint ma estére meghívtak egy interjúba. Remek. Máris kifogtak maguknak.

Amíg tusoltam, megjött Clarke válasza a cikkre.

Ez a kép már egy hónapja készült rólam, miért csak most rakták ki?

Meglepődtem hogy ezt szúrta ki, de a kérdés jogos volt.

Azért mert kellett mellé egy rólam is, és gondolom olyat akartak keríteni amin látszik a nyakláncom. És ez csak most sikerült, rólam ez tegnapi kép.

Erre már nem válaszolt. Aggasztott a véleménye, amit nem is tudtam pontosan megállapítani, de gondolom nem így akarta hogy megtudjam az érzéseit. Mert abból hogy nem tagadta, könnyű volt rájönnöm hogy nem hazudtak.
Muszáj lesz beszélnem vele.

Megkaptam a ruhámat az estére, és mivel már csak pár órám maradt az indulásig, csak evésre maradt időm.
Megszakított a főzésben a kopogás az ajtómon.

-Clarke?-szóltam ki reménykedve.
Az ajtó kinyílt de csak Indra lépett be.
-Sajnálom hogy csalódást okozok.-mondta egy félmosollyal.-Edd meg a kajád és utána indulunk.
Le is ültem enni de aztán beugrott hogy jó lenne tudni hova megyünk.
-Pontosan ki is tartja az interjút?
-Jimmy Fallon. Már voltál nála egyszer, amikor még Costiával voltál.-mondta a végét kicsit halkabban. Szúrós szemmel néztem fel de nem szóltam semmit.

Fallon stúdiójába érve már beugrott hogy ki is ő. Egész jófej a pasi, a kérdései se túl személyesek, talán még könnyen meg is úszom. Bár az előző alkalommal is rákérdezett a kapcsolatomra Costiával. Itt jelentettem be hivatalosan az eljegyzésünket. Aztán rá egy hónappal, Costia meggondolta magát.

-Lexa Woods, üdv újra itt. Rég nem láttalak, hogy vagy?-Láttam meg Jimmyt ahogy már adáshoz öltözve, vigyorogva indult meg felém.
-Jimmy, hello. Jól vagyok, és te?-Fogtam vele kezet és viszonoztam a mosolyát.
-Én is jól, nagyon jól.-Mondta és kicsit kijjebb vezetett a teremből. Bizalmasan közelebb lépett, nyilvánvalóvá téve hogy csak hozzám intézi a szavait.-Lexa, nem akarom hogy kellemetlenül érezd magad ma este, ezért előre elmondom hogy muszáj leszek kérdezni a magánéletedről.-A mosoly lehervadt az arcomról, ő pedig bocsánatkérően a vállamra helyezte az egyik kezét.-Nem én akarom így, a tegnap megjelent cikk után viszont nem tehetek mást, az emberek tudni akarják hogy mi van veled. Ezt nem kell rossz néven venned viszont. És bármit válaszolsz terelni fogom a témát, amilyen gyorsan csak lehet.-Mosolygott bíztatóan. Őszintén hálás voltam neki.
-Köszönöm, Jimmy.-Bólintottam.  Elment, ezzel engem magamra hagyva hogy átöltözhessek.

Indrának szabályosan be kellett löknie a színpadra mikor Jimmy a nevemet mondta. Felvettem egy természetesnek ható mosolyt az arcomra és besétáltam a kanapéhoz. Jimmy átnyúlt a pultján hogy kezetfogjunk, majd leültünk.

Először csak a munkámról kérdezett. A forgatásokról, a bulikról, a többi színészről.
-Szóval jól tudom hogy Alicia, a karaktered, pillangó kést használ?-Kérdezte felemelt szemöldökkel, amiből tudtam hogy tervez valamit.
-Igen...Így van.-Mondtam bizonytalanul méregetve.
-Akkor te is tudsz vele néhány trükköt, igaz?
-Szóval erre akartál kilyukadni...-Mondtam nevetve mikor megláttam hogy elővesz egy pillangó kést az asztala alól.
-Mutatsz nekünk valamit?-Kérdezte a két kezét könyörgően összerakva.
Sóhajtottam és a kezembe vettem a kést, mire a nézőtér ujjongani kezdett.
Nevetve oldalra néztem.
-Még nem is csináltam semmit, emberek!-Mondtam értetlenül. A tömeg felnevetett. Utáltam hogy nem is teszek semmit és máris a lábam előtt hevernek. Alaptalanul nem akarom hogy szeressenek.

Végignéztem a késen, majd kinyitottam. Az ujjaim között kezdtem forgatni de a közepén leesett.
Néhányan felnevettek, velem együtt.
-Bocsánat, mindig ez van a nyomás alatt.-Vettem fel a földről és újra megpróbáltam.
Ezúttal sikerült, és a nézőtér tapsolni kezdett. Meghajoltam a kanapén ülve Jimmy pedig a közönséggel együtt tapsolt.
-Hát veled se húznék ujjat.-Mondta elvéve a kést.
Rámnézett és tudtam mi jön most. Eddig húzhattuk a kényes kérdéseket.
-Na de Lexa. Azt hiszem mind láttuk a cikket a nyakadban lógó nyakláncról.-Odanyúltam a medálhoz ami most is rajtam volt, de nem tudtam mit mondani.-Tehát ha nem bánod, szívesen meghallgatnánk a történeteteket.
A közönség újra ujjongani kezdett, nekem pedig ideje volt döntenem. És tudtam hogy nincs jó választás.