Mr. Beképzelt úr.

3.

Óvatosan hajába túrtam. Nagyon réggen éreztem ilyen közzel magamhoz. Lehet azt érzem, hogy kényszer házaság, de csak Yoon Gi részéről. Én nagyon is szeretem őt a kamerák előtt tényleg boldog voltam. Mindig is probáltam hozá kerülni, de valahogy nem ment folyton taszitott magától azért pár év szenvedés után az ember meg unja és visszonoza azt a viselkedést amit a másik nyújt. Gondolat menetemből Yoon Gi keze esik a fenekenre. Hogy is gondolhatam volna csak ezért ilyen kedves most mert kanos és azt hisszi, hogy így meg fektethet nem az első probálkozása de én sose engedem meg neki. Melkasára teszem a kezeim és lassan eltolom magamtól.
- Mi a baj? Leheli ajkaimra. Majd zöld iriszeim ismét egy fehér fátyól fedibe.
- Megint ezt csinálod! Mélyről jövö sohaj hagyta el a szám.
- Miért nem tudsz visszont szeretni Yoon Gi? Ökölbe szóritottam a kezem.
- Már megint ez a téma akor újra elmondom mert láttom nem jut el a tudatodik. N E M V A G Y A Z E S E T E M. Szótagolta el a véget. Én sarkon fordultam és a nappaliba mentem. Mikor valaki vadul a csengőre feküdt Who utat tört maga előtt és kinyitotta az ajtót amin álszent bátyám lépet be.
- Jó estét hugom. Vigyorgot rám. Felálltam és meg hajoltam előtte.

Furcsáltam úgyan is utcai ruhába volt nem pedig öltönyben. Szerintem így sokal helyesebb volt mint öltönyben.

Nam Joon

- Meg mondtam nem akarok többet arra haza jönni, hogy valakit döngetsz az ágyban. Kiabáltam ismét a sík hülye öcsémmel aki csak a telefonjával babrált és SMS-t írkált kikaptam a kezéből a készüléket.
- Aiisshh. Fájdalmasan elnéztem majd újra rá.
- figyelsz te rám hyung? Majd jobb kezemel meg támasztottam a homlokom.
- ühmm.. Hümögöt egyet és bólintott.
- Mit mondtam? Kérdeztem vissza és szemeimmel a csapzot barna hajú fiúra néztem. Kinosan a tarkoját vakargata és maga elé grimmaszolt.
- Sejtettem. Morogtam.
- hozhatom a vacsórát Kim úr? Kérdezte Lee asszony.
Az idős hölgy felé forditottam tekintettem és helyeslően bólintottam. Sorban hozták ki a külön féle étteleket majd neki áltunk a vacsorának.
- Nam. Szólitott meg az öcsém és rá emeltem az éttelről a tekintettem felhúztam a szemöldököm kérdően, hogy kezdjen bele mondokájába.
- Tegnap hol voltál olyan sokáig? Kérdezte lese véve az étteléről a szemét és egész végig azt vizslatta.
- Dolgoztam. Az evő eszközt a tányérom szélére helyeztem majd szám előtt össze fontam ujjaim és lábbaim keresztbe tettem.
- Te Tae hogy haladsz az egyetemmel? Kérdeztem kicsit se kedvesen.
- Elmegy morogta ki a szája előtt lévő éttel mögül.
- értem, én befejeztem a vacsorát az ölemből kivettem a fehér szalvétát és az asztalra dobtam.
- jó étvágyat. Az öcsém mellet elhaladva haját össze borzoltam majd felém villantotta téglalap alaku mosolyát. Akár mennyire idegesitettek Taehyung hülyeségei és gyerekeségei nem tudtam volna elképzelni nélküle minden napjaim. Számomra csak az Öcsém, Jin és Shinawa vállalat maradt. A szüleim halála otta nem mutatok ki semilyen érzelmet kivételek Vannak Jin és Tae. A zuhany alá állam és hagytam, hogy a meleg víz lefolyon fáradt testemen. Zuhanyzás után az ágyba feküdtem.
- annyira ismerös nekem az a lány mint ha láttam már volna már korában. Morogtam. Gondolkoztam volna még de elnyomot az álom.

Ji Ha:

Az ebédlöbe mentünk és leültünknaz asztalhoz már minden elő volt készitve. Amig a két férfi beszélgette a cégről én az éttelemet turkáltam. Hogy közöljem Jung kookkal, hogy elakarok válni biztos ki fog akadni. Yoon Gi csak akor mosolygot és csak akor volt velem kedves, hogy ha a bátyám is ott volt.
Yoon Gi a kézfejemre tette a kezét és ujjival simogatni kezdet. Testemen végig futott a hideg de nem a jó érzés miat ha nem az undortól. Elhuztam a kezem ő ezt egy grimasszal díjazta mikor a bátyám nem figyelt pár perc hallgatás után szóra bírtam magam.
- El akarok Válni!!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Annyeong remélem tetszik majd ^^