jb & jr

21.rèsz

Jaebum: tudja hogy bámulom. Tudja is hogy nincs semmi más a világon amiért jobban oda lennèk, mint az ő tejfehèr bőrèèrt!
Nem tudok nem hozzá èrni! De el veszi a kezem vagy el tolja de egyáltalán nem durván.
Rendben. Míg gyógyul nem beszélek az érzéseimről nem zavarom még jobban össze.
Segítek neki fel öltözni aztán már csak a záró jelentést várjuk jinyoung szobájában és már a többiek is vissza ertek és  beszélgetünk egész normálisan.
Segítünk jacksonnal jinyoungnak ki menni az autóhoz és beültetjuk ő pedig vègig morogja az utat, hogy ő "nem gyerek. Nem halálos beteg csak egy kicsit megvertèk". Èn csak mosolyogva hallgatom édes morgását és jackson is jót nevet rajta.
VISSZA FOGOM KAPNI!

Jackson: na végre! Jb észhez tért és vissza hódítja jinyoungot.
Na az más hogy junior hogy fog a dolgokhoz állni. Részemről nem igen tudok nyilatkozni mert annyira szeretem az én markom hogy csak na! 😋 Aztán tovább figyeljük hogyan morog junior és már mindenki rajta na meg jb-n kuncog aki olyan gyermeteg álmodozó mosolyal figyeli.
Valami ki akar belőlem bukni hát ne tartsuk vissza. Ès be ordítom a halk kuncogásba hogy
-MARKSON FOREVER!

Mark: mind jól el vagyunk junior viselkedésén és olyan aranyos ilyenkor és jb is különösen nyugodt és az a vigyor amivel őt figyeli. AZ. CSODA SZÈP!
Na aztán jacksonnak ez is el kell csesznie mert be visítja hogy "-MARKSON FOREVER!"
- jaj jacks most miért?
- mit miért? Szeretlek és mi vagyunk a legnagyobbak. Tudja még az egész világ!
- Oh. Annyira édes vagy. Èn is szeretlek!
Aztán még csókoltuk egymást. Jinyoung is be szólt.
- na de szépek vagytok.
- most mit szekálsz junior? Csak szerelmes vagyok a legjobb barátodba és akarom hogy ezzel mindenki tisztában legyen. Mi bajod ezzel?
- semmi jackson. Olyan aranyosak vagytok.
Majd szépen el kezd sírni.
Jb azonnal közelebb ül és vigasztalja és a kezét fogja. Na ez az jb! Gyerünk!  Ha el szurod ki herèltetlek jacksonnal.

Jaebum: tènleg èdesek jacksonèk ahogy ki mutatják előttünk hogy szeretik egymást.
Azzal nincs is bajom de egyszer hallom hogy jinyoung el kezd halkan sírni.
- na jinyounge. Miért pityeregsz?
- semmi hadj bèkèn.
- naaa. Gyere ide.
Majd közelebb ülök és kicsit magamhoz húzom hogy még jobban meg ölelhetjem.
Figyelek hogy ne hogy fájjon neki a bordája vagy a többi sebei.
Annyira rossz! Annyira. Annyira...
Haza èrtünk és a menedzser még el köszön és jobbulást kíván jinyoung-nak és el megy.
Segíteni fogok neki mindenben hisz nem tud majd egyedül fürdeni mert ott a gipsze amit nem érhet visz. Ott a kötés a bordáin amit nem gáz ha víz ér és a sebei. Öltözni is nehezen fog tudni.
Kaptunk egy kenőcsöt is amivel be kell majd kenegetni a sebeit. Azt majd én elintèzem.
Fel segítem a szobámba és nem ellenkezik hogy segítek neki.
- Oh de büzlöm.
Fintorog ahogy rá jön le kellene zuhanyoznia.
- az orvos azt mondta vigyázni kell a gipszedre és a bordáidra és a sebeidre is. Egyedül amúgy sem fogsz tudni fürödni úgy hogy én segítek!
Mutatom fel a mutató ujjam egy csepp elenkezèst sem várva.
- hogy mi??
Kerekednek a szemei.
- ugyan láttalak már ruha nèlkül.
El vörösödik amit jó jelnek veszek hisz ez azt jelenti, hogy érez irántam. Nem tudom hogy mit de érez.
- na. Gyere menjünk fürödni. De előbb ezt a víztaszítót rá tesszük a karodra hogy ne legyen vizes a gipszed.
Rá csatolom a vèdőt aztán le veszem a felsőm és elő szedem a pizsamám ami egy alsóból és egy bő pólóból áll. Neki is szedek elő pizsit.
Jinyounghoz megyek és olyan boci szemekkel nèzek rá amilyenekkel csak tudok ne hogy meg ilyesztjem.
- most lekel hogy vetkőztetselek de figyelni fogok okè?
- re.rendben.
Le veszem óvatosan fölsőjèt vigyazva karjára és oldalára. Aztán jön a fekete leves. A nadrágját nagy nehezen le szenvedi de az alsójaval nem halad.
- hadd majd segítek a fürdőben levenni.
Mintha mi sem lenne természetesebb le veszem az alsóm is ès pucèran jövök-megyek a szobában. Jinyoung azt sem tudja merre nézzen és mikor előtte állok meg csak el kapja a tekintetét irányomból. Istenem de imádom!
Most azért pirul és van ennyire zavarban mert  még szeret, vagy azért mert kínos neki miután én isten barma szakítottam vele?
Szeret! Tudom. Ő nem olyan aki ilyen gyorsan el tudna felejteni egy ilyen kapcsolatot. Még mi fog szeret annak ellenére hogy én milyen voltam vele.
- gyere. Fürödhetunk?
- igen.
Be érünk a fürdőbe és ott állok előtte arra várva hogy kèzdezem e.
- jinyounge?
- hm?
- le. Levehetem a...boxered?
- igen
Mondja igen halkan. Peremèhez èrek és lassan vigyázva rá le húzom alfójat egèsz a bokájáig és ő kilép belőle majd halál cukin áll ott míg bd állítom a neki megfelelő hőmérsékletet.
Segítek be állni a zuhany alá és úgy vègig mèrem ahogy mèg soha.
TÖKÈLETES! Minden porcikája egyszerüen TÖKÈLETES!
Lassan el kezd zuhanyozni és én a tusfürdőből nyomok a kezembe és hát ideje el kezdeni.
- jinyoung mehet?
- esünk túl rajta.
- rendben.
Aztán vègig simitok a kezemmel a nyakától egész az oldalára ahol lassabban és óvatosabban mozgom. Majd a hátat is le mosom. Előrről le mossa magát bár fajneki mert hallom ahogy fel szisszen. Na meg az a règiója. Inkább úgy dönt hogy itt is megy neki egyedül a fürdés. Aztán kész és én is gyorsan ke mosom magam aztán tekerek egy törölközőt a derekam körè és az ő dereka köré is. Vissza érve a szobánkba le finom magamról a törcsit aztán fel öltözöm és felé indulok.
- most segítek fel öltözni okè?
- jó.
Ezt már egy lágy alig kivehető mosolyal mondja amitől nagyon boldog leszek.