Miért pont ő? (DRARRY)

7. FEJEZET

Lassan már megnyugodva megcsináltam a leckéimet. Ezután fáradtan feküdtem be az ágyamba. Szerencsére egész éjszaka úgy aludtam mint a bunda, egyszer sem ébredtem fel.

Reggel hamarabb keltem a többieknél ezért volt időm gondolkozni. Arra jutottam, hogy Harryt amennyire csak tudom el kell tólnom magamtól. El is döntöttem, hogy amint találkozok vele megmondom, hogy hagyjon békén. És, hogy miért döntöttem így? Mert nem akartam szégyent hozni apámra. Gyűlöltem magamat azért mert egy fiúhoz vonzódom. Mondjuk itt inkább az volt a gond, hogy kihez. Apám tiszta szívből gyűlölte Pottert. Rettegtem attól, hogy esetleg kitagadna mivel akkor nem maradt volna senkim sem. Úgy döntöttem, hogy keresek magamnak egy barátnőt akivel megmutathatom, hogy én igazából hetero vagyok. Bár inkább csak magamnak akartam ezt annyira bizonygatni mint másnak.-Hetero vagyok. Hetero vagyok.-Addig mondogattam ezt magamban míg a végén már én is elhittem. Szánalmas voltam.

Reggeli közben ki is néztem egy lányt akit úgy gondoltam, hogy könnyű lesz becserkészni. Szőke haját tekergetve pillantott  felém én pedig egy mosollyal az arcomon néztem bele zöld szemeibe. Vissza mosolygott majd újra a barátaira fordította a figyelmét. A lány pont tökéletes volt számomra. Mardekáros volt és még könnyű préda is.

Mikor vége lett a reggelinek és kimentem a folyosóra, láttam, hogy Harry a mosdóba tart. Utána mentem, hogy elmondjam neki, hagyjon békén. Mikor beértem a mosdókagylóra volt támaszkodva lehajtott fejjel. Mivel csak mi voltunk a mosdóban odaléptem mellé.

-Mit akarsz?-Kérdezte alig hallhatón.

-Csak azért jöttem, hogy elmondjam, hogy hagyj békén. Nem szeretnék veled több olyan esetet mint amik voltak. Túl messzire mentünk...-Rám nézett könnyes szemmel. Mikor megláttam, hogy ezen a kijelentésen mindjárt elsírja magát szemeimbe könnyek gyűltek. Hátráltam egy lépést mire ő közelebb jött.-

-Draco...-Még soha senki nem mondta ki olyan gyengédséggel a nevemet mint ő.-Miért tólsz el magadtól?-Még közelebb jött én pedig hátráltam még egy lépést.-

-Ne csináld ezt! Csak hagyj végre békén!-Még mindig jött felém én pedig végül már nekicsapódtam az ajtónak. Elém állt.

-Te ne csináld ezt kérlek...-Nézett rám könyörögve majd két kezébe vette az arcom. Kétségbeesésemben ellöktem magamtól majd lekevertem neki egy akkora pofont, hogy felszakadt a szája. Sírva véres szájjal rám nézett. Szemében csak fájdalmat lehetett látni.-Harry én annyira sajnálom...-Próbáltam odamenni hozzá, de ő ellökött magától és kirohant az ajtón.

Sírva rogytam össze megint csak a fürdőszobában csak most még nagyobb fájdalommal.