Miért pont ő? (DRARRY)

11. FEJEZET

  -Én is.-Feleltem majd ajkára hajoltam.-  

-Lassan be kéne mennünk.-Mondta Harry majd sóhajtott egyet. Kezdett már sötétedni így hát a többi diáknak bent kellet lennie a klubhelyiségben.-

-De én nem akarlak elengedni! Nem akarok egyedül lenni egész este!-Feleltem majd lebiggyesztettem az ajkam.-

-Ki mondtam, hogy egyedül kell lenned?-Kérdezte majd kacsintott egyet. Mosolyra húztam a számat majd felhúztam a földről.-

-Még, hogy én vagyok ma huncut.-Mondtam még mindig mosolyogva.-

-Ilyenkor már nincs senki sem a tantermekben...mi lenne ha oda mennénk?-Kérdezte miközben a hajamat csavargatta. Kissé elpirultam és görcsbe rándult a gyomrom.-Persze ha nem vagy biztos benne nem kell.-Mondta Harry mert gondolom észrevette az idegességem.-

-De, én akarom!-Feleltem még magamat is meglepve milyen gyorsan.-Menjünk!-Mondtam majd elkezdtem magam után húzni.-

-Ilyen gyorsan nem tudok menni!-Kiáltotta el magát nevetve.-

-Sssshhh! Halkabban Potter vagy nem tudom mit csinálok veled.-Csitítottam le erre ő csak sejtelmesen elmosolyodott.-

-Miért mit csinálsz, elfenekelsz?-Mondta én pedig elpirultam, de ezt szerencsére nem látta a sötétben. Végül mosolyogva rá néztem.-

-Jól gondolod, véresre verem a segged ha nem kussolsz be.-Feleltem majd elindultam. Utánam futott és a vállamra tette a kezét.-

-Akkor úgy tűnik nem ártana csendben maradnom.-Mondta most már suttogva.-

Sikerült észrevétlenül bemennünk a legközelebbi tanterembe. Magunkra zártam az ajtót utána pedig felé fordultam. Felült a tanári asztalra és lesöpört róla mindent.

-Azt akarom, hogy itt tegyél magadévá.-Mondta majd elfeküdt az asztalon. Odamentem az asztalhoz, felmásztam rá majd ráültem a hasára.-

-Kérésed számomra parancs.-Feleltem majd nyomtam egy csókot az ajkára és egy gyors mozdulattal a hasára fordítottam.