#3

47 5 0
                                    

Végre péntek! Reggel minden ment a megszokott kerékvágásban. Felvettem az új alienes pólóm hozzá a fekete szakadt farmernadrágomat és az adidas superstar cipőmet. Megcsináltam a sminkem és lementem a konyhába. Csináltam egy kis müzlit majd gyorsan megettem és elindultam az iskolába. Épp menni akartam be a terembe mikor Eliza megállt előttem.
- Engendj be!!
- Nem!
- Mit akarsz már megint?
- Beengedlek ha megmutatod milyen zenéid vannak és megengeded hogy veled hallgassam.
- Haha biztos hogy nem.
- Hát akkor sajnálom de nem fogsz bejutni a terembe csengetés előtt. Szóval akkor te is lemondhatsz ma reggel a zenéről.
- Na ide figyelj én be fogok menni és zenét fogok hallgatni nem fogsz az utamba állni.
- Csak pár számot kérlek.
- Ahj jól van legyen de engedj már be.
- Okés köszi és tessék most már be mehetsz. =D
- Kössz......
Leültem az asztalhoz Eliza pedig mellém. Mutattam neki pár számot a telefonomon. Szinte egyik zenémet se ismerte. De volt ami tetszett neki. Aztán végül végre bejöttek az osztály társaink és a tanár így elkezdődött az óra.
- Jó reggelt gyerekek. Az órát egy felelővel fogjuk kezdeni. Van önként jelentkező?
Persze hogy senki sem tette fel a kezét hisz mégis ki olyan hülye hogy önként felelni akarna fizikából.
- Hát jó akkor random kinyitom a naplót és meglátjuk ki lesz a mai felelőnk.
- Oh a mai felelőnk nem más mint Mel. Gyere ki a táblához légyszives.
Nah ne pont én ne ne ne. Nem tanútam az ég világon semmit. Ha pedig egyest kapok Sara tuti ki fog akadni bár az kit érdekel de nem akarok megbukni fizikából.
- Tehát Mel mesélj nekem a gravitációról.
- Öm az űrben van. És olyankor repülünk. És jah.
- Igen folytasd kérlek.
- Ééééééés jaaaaaah.
- Ennyit tudsz? Már ne haragudj de ennyit még egy óvodás is el tud elmondani. Jó akkor diktálok neked egyenletek és old meg őket a táblánál.
Oda mentem a táblához és írtam amit a tanárnő mondott.
- Ennyi. Kezdheted.
- Már elnézést de nekem ez kínai. Mikor vettünk mi ilyeneket?
- Múlt órán. Látom nagyon figyeltél. Ahelyett hogy Elizával beszélgettél volna inkább figyelni kellett volna nem gondold?
- De hát ő beszélt folyton hozzám!
- Jó engem a részletek nem érdekelnek. Ha ennyit tudsz akkor ülj le egyes.
Pf király megint kaptam egy egyest fizikából.
- Bocsi. Miattam nem tudtam mert miattam nem tudtál figyelni.
- Igen ezt jól látod. De amúgy sem tudtam volna. Most viszont hagyj figyelni akarok.
Ebédnél Eliza megint az asztalomhoz ült és valamit mesélt nekem de nem nagyon figyeltem. Próbáltam elküldeni de az istenért se akart elmenni szóval inkább hagytam a fenébe hagy meséljen egyszer csak abba hagyja. Abba is hagyta de aztán kérdezgetni kezdett. Na ott már inkább feláltam és elmentem.

~Délután~
- Szia Mel gyere ülj be elviszünk.
- Nem kell köszönöm.
- De ragaszkodom hozzá.
- Hát jó.
Beültem Elizáék kocsijába. Az apja igazából kedvesnek tűnik. Szimpibb mint a lánya az biztos xd.
- Sokat hallottam már rólad.
- Tényleg?
- Igen. Eliza folyton rólad beszél. Tudom elég zárkózott lány vagy. De majd egyszer te is megnyílsz hidd el. És igen tudom hogy nem akarsz barátokat de hidd el hogy minden könnyebb ha legalább egy barátod van.
- De nekem így is teljesen jó.
- Hát jó te tudod mit akarsz Mel de hidd el jó dolog az ha van valaki akire mindig számíthatsz és mindent elmondhatsz neki.
- Jó értettem. Köszönöm a fuvart. Viszlát.
- Szia.
Bementem a lakásba és egyből felmentem a szobomba. Az ajtón persze megint kopogtak.
- Gyere be.
- Szia.
- Szia.
- Mi volt ma a suliba?
- Semmi különös.
- Én nem ezt hallottam.
- He??
- Felhívott a fizika tanárod hogy ma felelték órán és semmit nem tudtál ráadásul bukásra állsz. Ez így nem mehet tovább.
- Jó jó persze de tudod te milyen nehéz a fizika?
- Igen tudom én is voltam annyi idős mint te. De akkor is javítanod kell. És amíg nem javítasz addig csak napi 1 órát hallgathatsz zenét.
- Hogy mi? Ezt felejtsd el!
- Nem Mel ez így lesz!
- Nem lesz így! Nem vagy az anyám! Nem parancsolgathatsz nekem kedvedre azt csinálok amit akarok.
- Majd ha 18 lettél akkor azt csinálsz amit akarsz. De egyenlőre még én vagyok a törvényes gyámod. És nekem olyan mintha a lányom lennél.
- Hát nekem meg nem olyan. És most menj ki a szobámból! Nem akarom folytatni ezt a beszélgetést.
- Mel.....
- Mondom menj ki!!!!!!!
- Rendben. :(
Ezek után tiszta ideg voltam. Feküdtem az ágyon és full hangerőn hallgattam a zenét.

AloneWhere stories live. Discover now