Alone

#36

Reggel 8 óra van, de én már ébren vagyok. Egyszerűen nem bírtam tovább aludni. Nagyon izgulok a Sarával való beszélgetés miatt.
Egy ideig feküdtem az ágyban fülhallgatóval a fülemben és bámultam a plafont majd meguntam és úgy döntöttem hogy lemegyek és eszem valamit amíg még nem izgulok annyira hogy étvágyam se legyen.

- Szia Mel. Hát te hogy hogy ilyen korán?
- Szia Shane. Hát ezt én is kérdezhetném.
- Nem akartam elaludni nehogy még a végén nélkülem indulj el így megpróbáltam előbb kelni mint te.
- Hát az nem biztos hogy össze jött mert én már 8 óta fent vagyok csak nem jöttem még le. És amúgy én az idegességtől nem tudtam tovább aludni. Túlságosan izgulok.
- Ne izgulj. Minden rendben lesz.
- És ha mégsem?
- Ha mégsem mi akkor is itt leszünk melletted.
- Köszönöm.
Shane szavai nagyon jól estek és lehet hogy még megbánom de az is lehet hogy nem de most hosszú idő óta végre megint eltudtam hinni valakinek hogy mellettem áll, hogy számíthatok rá, hogy nem fog magamra hagyni.

- Viszont szerintem indulhatunk is nem?
- Ööö aha persze indulhatunk.
- Ja várj az előbb nem enni akartál?
- Nem nem mindegy.
- Biztos?
- Igen.
- Jó akkor induljunk.

15 perc múlva már a ház előtt is voltunk.
De rég voltam már itt. Nem is hiányzott. Na jó de egy kicsit azért igen.

- Nah jössz?
- Jah igen persze.

Oda mentünk az ajtóhoz és becsengettünk. Kis idő múlva Sara meg is jelent az ajtóban.
- Jézusom Mel tényleg te vagy az? De hogy hogy itt? Megkaptad a levelem? Gyertek beljebb.
- Szia. Igen tényleg én vagyok az. És igen megkaptam a leveledet azért is vagyok itt.
- Jaj de örülök hogy eljöttél. Gyertek üljetek le. Kértek valamit? Pont az előbb lettem kész a palacsintával.
- Még nem ettem szóval kérek.
- Én nem kérek köszönöm.
- Mi is a barátod neve?
- Shane.
- Oh szép neved van.
- Köszönöm.
- Sarah...... Szerintem térjünk inkább a témára.
- Jaj igen rendben bocsánat. Szóval én tényleg nagyon sajnálom......
- Állj. Igen tudom megírtad a levélben nem kell többször elmondanod.
- Rendben.
- Tudod nagyon fájt hogy nem álltál mellettem és leszartad hogy mi van velem hogy be se jöttél hozzám. Be akartál igen persze szerintem akkor be is jöttél volna de mindegy is..... És most hogy az életem kezd jobbra fordulni te írsz nekem egy levelet amivel megint felborítasz mindent. És ráadásul nem tudom hogy hihetek e neked. Hogy tényleg minden más lesz és már nem állsz Bob mellett.
- Mel én megértem a kételkedésedet és sajnálom hogy felborítottam az életedet de szeretnék újra a része lenni. Tudom hogy nagyon elrontottam de megbántam minden szavamat. És higgy nekem nem állok már Bob mellett.
- És ezt honnan tudhatom biztosra?
- Onnan hogy mi Bobbal nagyon össze vesztünk. Elmondtam neki a veszekedésünket és hogy engem mennyire bánt de ő örült neki hogy nem vagy velünk többé. A börtön teljesen megváltoztatta. Nagyon össze vesztünk és már egy jó ideje nem is látogatom és nem beszélünk egymással. És tudod nagyon magam alatt voltam és egyedül voltam és hát jött Jasper és ő mellettem volt és segített nekem és hát most együtt vagyunk.
- Szóval össze vesztetek Bobbal és most Jasperrel vagy. Értem.
- Így már hiszel nekem? Adsz nekem még egy esélyt?
- Átgondolom és holnap felhívlak oké?
- Rendben.
- Jó reggelt szívem.
- Oh szia életem. Pont jókor. Ő itt Mel akiről annyit meséltem Mel ő itt Jasper.
Rá néztem a férfira és lesokkoltam. Majd ő is rám nézett és elkezdett vigyorogni. Megindult felém én pedig hátráltam egy lépést.
- Szia Jasper vagyok.- nyújtotta felém a kezét vigyorral az arcán.
Ránéztem a kezére majd az arcára majd Sarára és inkább ki futottam a lakásból.
- Mel állj meg.
Hallottam Shane hangját.
- Mel a francba kérlek állj már meg!
De én csak futottam tovább.
Majd hirtelen valaki megfogta a kezem. Megijedtem de csak Shane volt az. Hozzá bújtam és elkezdtem sírni.
- Mi a baj? Ismered azt a férfit? Történt valami?
- Shane ő volt ott a parton a padon.
- Tessék? Ebben biztos vagy?
- Igen. 100%.
- Akkor ezt valahogy közölni kéne Sarával is. Hogy a pasija konkrétan flörtölt a lányával. Fhu én kinyírom azt a pasit!!
- Shane nyugi. Bizonyítékom sincs szóval nem hiszem hogy Sara hinne nekem de azért majd valamikor megpróbálom most viszont inkább menjünk haza kérlek.
- Jó rendben.
Beültünk a kocsiba és már hajtottunk is haza.

- Sziasztok na mi volt?
- Szia. Bocsi Abby de majd inkább holnap mára elég volt. És Shane majd én elmondom.
- Rendben.
- Na én megyek is ledőlök sziasztok.
- Szia.
- Shane mi történt?
- Bocs Abby. Majd holnap Mel elmondja. Én is megyek ledőlök szia.
- Fhu hát kössz mindkettőtöknek. Na mindegy szia....