Elfojtott érzelmek

8

-Lily... te belém szerettél? - kérdi végül teljesen nyugodtan.

Hogy... mi?

Szédülni kezdek, a tenyereim izzadnak és a szívem olyan sebességgel dobog, ahogy eddig még sosem.

Nem vagyok szerelmes belé. Nem vagyok szerelmes senkibe sem. Arról én tudnék, nem? Miből gondolja ezt? Valami olyasmit mondtam talán? De mégis mi a francot, hogy ezt gondolja?
Mióta feltette a kérdést, azóta álljuk egymás tekintetét.
Miért nem tudok csak simán nem-et mondani neki?

-Ez valami költői kérdés? - szólalok meg végre. Ez most komoly, Lily? Egyáltalán mit jelent ez? Miért nem tudok egy kibaszott nemleges választ adni?

Arca elhagyja a szemeimet és végig néz a konyhán, aztán távozik onnan. Utána megyek, Tyler pedig készül elhagyni a lakást.

Fogalmam sincs, hogy mondanom kellene-e valamit. Össze vagyok zavarodva, meg vagyok rémülve és kissé szégyellem is magam.

-Soha többet ne gyere ide - mondom, azt sem tudva, hogy hová akarok ezzel kilyukadni.

Megfordul és rám néz. Keze már a kilincsen van.

-Szerintem ennyi elég volt, nem? Vannak jobb dolgok, amiket csinálhatunk. Legalábbis nekem vannak - folytatom. Kit akarok átverni, egyáltalán nincs jobb dolgom. Egy magányos szerencsétlenség vagyok, aki alig jár valahová és még normális barátai sincsenek.

Még mindig néz, de hallgat.

-Szóval felejtsük el ezt az egészet és ne beszéljük róla soha.

-Elmondhattad volna - szólal meg hirtelen. Miről beszél?

Homlokomat ráncolva nézek rá.

-Tyler, hallottad egyáltalán azt, amit összehadováltam?

-Csak... miért?

-Milyen nyelvet beszélsz? Őszintén szólva azt sem tudom miről van szó - mondom ingerülten.

-Szerelmes vagy belém, nem igaz? Bassza meg Lily! - tekintete a padlót pásztázza. A torkom kiszárad és nyelni sem tudok. Ahányszor kimondja azt a szót, alig tudok levegőhöz jutni.

Nem vagyok szerelmes belé, igaz? Nem vagyok szerelmes beléd, Tyler. Oké, akkor most ki kellene mondani. Gyerünk!

-Nem - mondom szegényes hangon.

-Mi nem? - újból engem néz.

-Nem vagyok.

-Bizonyítsd! - hangja nem hordoz semmi erős érzelmet, csak úgy kimondja.

Na várjunk csak. Most mire akar célozni? Hogy ő száz százalékig biztos abban, hogy szerelmes vagyol belé de be kell bizonyítsam ennek a seggfejnek, hogy téved? Hát persze, hogy mindig nyerésre áll. Úgy játszik velem, mint egy játékkal. De ha ő játszik, akkor én is. Amúgysem vagyok szerelmes belé, tehát lássuk, ki nyer.

Lenyugszom és csábítóan közeledem feléje. Lábaim halkan és óvatosan érintik meg a padlót, miután kibújok a papucsomból. Elérem őt és közel húzódom hozzá. Csendben marad, szemei kitágulnak, mellkasunk összeér. Ajkaimmal a füléhez közeledem.

-Mit szeretnél, mi legyen a válaszom? - kezem a tetovált karját simogatja, aztán megharapom a fülcimpáját. Szemeit lecsukja - Azt szeretnéd, hogy fülig szerelmes legyek beléd, Posey? - hangom lágyan cseng. Kuncogni kezdek - Ne légy ennyire önző. Magadnak akarsz, igaz?

Hirtelen átveszi az irányítást és neki nyom háttal az ajtónak.

-Mit akarsz csinálni, Lily? - önelégülten mosolyodik el.

-Valami rosszat - válaszolom az alsó ajkamba harapva.