Elfojtott érzelmek

11

Öt nap telt el, amióta Tylerrel elmentünk abba a bárba. Ez alatt az öt nap alatt George-dzsal voltam és viszonylag sikerült elfelejtenem Őt. Néha persze eszembe jut, de nem sok ideig. Olyankor azon gondolkodom el, hogy vajon sikerült kapnia valakit helyettem? Az igazat megvallva zavaró volt ez a feltételezésem.

Viszont George és én egyre közelebb kerültünk. Örvendtem, hogy végre képes olyan érzelmeket kiváltani belőlem valaki, mint amilyeneket Tyler. Persze nem pont olyanokat, hanem hasonlóakat.

George írt, hogy ma este átjön, így gyorsan takarítottam, főztem vacsorát és rendbe szedtem magamat is.
Akkor lettem kész, mikor kopogtak.

Mosolyogva sietek az ajtóhoz és nyitom ki azt, viszont George helyett Tylert pillantom meg, aki fejét lehajtva és a falnak támaszkodva áll.

-Mit keresel itt? - szívem gyorsabban kezd el dobogni, aminek nem örvendek.
Kábán felnéz rám és elmosolyodik.

-Téged - válaszol. A hangjából hallom, hogy ivott valamennyit.

-Menj el Ty... mindjárt itt van George és nem hiányzik, hogy itt lásson téged!

-George? - úgy ejti ki ezt a nevet, mintha mérgező lenne - Az a pasi, akivel a bárban beszélgettél? - erőt vesz magán és besétál a lakásba. Belököm az ajtót, ami egy csattanással becsukódik. Nem megy bennebb a kis folyosónál, hanem neki támaszkodik a falnak és engem néz - Valami új rajtad - állapítja meg - Olyan... háziasszonyos lettél... - szembe röhögöm - Mintha kiszállt volna belőled a rossz kislányság - féloldalasan elmosolyodik és ellöki magát a faltól - De segíthetek vissza hozni a régi Lily-t... - hirtelen túlságosan is közel kerül hozzám, de nem tudok megmozdulni. Szeretnék, de mégsem.

-Fogadni mernék, hogy ő nem olyan az ágyban, mint akire neked szükséged lenne - szélesen elvigyorodik és ajkaival apró csókokat lehel a nyakamra. A testem megfeszül és azt is elfelejtem egy pillanatra, hogy ki az a George. Hátra döntöm a fejem és kiszalad a számon egy halk sóhaj, mire Tyler abba hagyja azt, amit csinál. Kinyitom a szemeimet és látom, amint elégedett arckifejezéssel engem néz. Tudja már jól, hogy mit tud kiváltani belőlem és egyenesen imádja ezt.

Hüvelykujját az ajkamnak nyomja, lassan lehúzza azt az államig és onnan közelebb kezd húzni magához. A szívem egyenesen kitörni készül már csak a tudattól, hogy ajkaink végre összeérhetnek.
De Tyler átver. Behúnyt szemekkel várom, hogy megcsókoljon, de ahelyett nevetni kezd én pedig kinyitom a szemeimet és barna íriszeibe nézek. Direkt csinálta, tudni akarta, hogy még mindig vonzódom-e hozzá szexuálisan. Azt hiszem megkapta rá az egyértelmű választ.

-Tudtam én - felsóhajt és végig simít az arcomon. Nem tudtam tenni semmit. Tetszett, hogy ilyen közel vagyunk egymáshoz, hogy hozzám ér, hogy érezhetem az illatát.
Nagyot nyelek és ezzel egyidőben kopognak.

-George! - mondom megijedve. Elhúzódom Tylertől és az ajtóhoz lépek. Egy pillanatra habozok de végül kinyitom. Magamra öltök egy mosolyt, viszont az előttem állónak a tekintete engem kikerülve Tylerre irányul. Kínos csend telepszik le ránk.

-Tyler itt hagyott valamit még a múltkor - hazudom.

-Igazából ne... - kezd bele, de azonnal közbe szólok.

-Viszont már megy is! - megragadom a karját és kitessékelem a lakásból - Szia! - azzal becsapom az orra előtt az ajtór.

-Minden rendben? Olyan fura vagy - néz rám George egy csók után. Ez a csók minden volt, csak olyan nem, amire most vágytam volna. Fel sem ér Tylerével.
Verd ki a fejedből őt! - parancsolok magamra.

-Csak fáradt - válaszolok a konyhába menet.
George még csak harmadszorra van itt, inkább nála töltöm az időmet, itthon a hálószobában Tyler jut az eszembe. A minap majdnem az ő nevét kiáltottam George helyett, mikor épp hancúroztunk. Na az elég kínos lett volna.

-Kérsz valamit inni, éhes vagy?

Csak egy nemet int a fejével és átölel, de ez sem olyan, amit három hete kaptam Tylertől a kanapémon ülve, mikor whiskeyztünk. George nem szereti a whiskeyt. Nincsenek tetoválásai, nincs izmos kidolgozott teste, nincs sötétbarna haja... mi a franc folyik velem?

Eltávolodom Georgetól, mire kérdőn néz rám, érzi ő is, hogy van valami velem.

-Volt valami közted és Tyler között?

Nagyot nyelek a kérdésére. Arra már rájöttem, hogy elég hamar ráérez a lényegre, de hogy ennyire?