Szokjátok meg, ezentúl mindig így fogok köszönni. :)
Most megint jönni fogok egy történetes poszttal, ami talán nem mindenkinek fog tetszeni, de úgy érzem pontot kell tennem ennek a végére.
Már egy ideje nagyon lankad az ihletem írás terén, s bár ezernyi meg ezernyi ötlet kavarog a fejemben, amit szívesen kiírnék magamból, valahogy amikor oda jutok, hogy "papírra" vessem őket, totál kiábrándulok és csak meredek magam elé, hogy nekem ez nem megy. Na már most senki ne ijedjen meg, nem hagyom itt ezt a platformot, bár ez is átment a gondolataimon egy adott ponton amikor világháborús viták zajlottak itt és kellemetlen volt feljárni, de mindenesetre helyreállt az eszem, szeretek írni és nagyon szeretem az olvasóimat, szóval nem repülök innen, mert még nem érzem úgy, hogy mennem kellene.
Viszont.
Sok történetet elkezdtem ugyebár - ez az átkom sajnos - s ennek hála most, hogy sokkal komolyabban veszem az írást, egyszerűen nem tudok hatszáz szóból elintézni egy-egy részt, leírások és érzelemkifejezések nélkül, mint anno, amikor szinte zöldfülűként érkeztem erre az oldalra és szinte csak párbeszédből állt minden művem. Sok a történet, amibe belekezdtem, kiposztoltam és alig néhány fejezetes. Néha feltűnik egy-egy kommentelő, megkérdezi mikor lesz új rész, én ígérgetem, hogy igyekszem hamar hozni a folytatást meg stb., de aztán megfeledkezem róla, nem is jön az ihlet hozzá, s az emberek folyamatosan várják a "nagyobb" történetekbe a részeket, így ezekre aztán sehogy sincs időm sem rendesen kidolgozni őket, sem pedig megírni, csak talán néhanapján, hébe-hóba ha épp nincs kedvem egyik "megszokott" történetembe sem írni.
Szóval gondolkodtam és úgy döntöttem, tartok egy kis "takarítást" (erre utal a Rivaille gif odafent) a profilomon és "megszabadítom" azoktól a történetektől, amiket már csak erőltetnék, nem lelem benne az élvezetet írás közben és nincs időm rájuk.
Így tűnt el többek között ez a három könyv is a profilomról:
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
YouTube College: Egyszerűen elmúlt a szenvedélyem a youtuberek iránt akik benne szerepelnek (kivétel Dan és Phil, illetve Pewds, de a többieket már nem nézem, Troye Sivannek pedig a dalait szoktam csak hallgatni) és nem látom értelmét a folytatásnak. A könyv borítóját viszont nagyon nagyon szeretem, az tényleg a szívemhez nőtt.:)
Running on Fumes: A Saphael fanficem ugyebár. Eleve is nehezen jött az első rész bele, de csak pillanatnyi fellángolás volt a szenvedélyem a történetet illetően. Ne értsetek félre, még mindig Saphael shipper vagyok (ahhoz képest, hogy a sorozat 2B évadával még mindig le vagyok maradva és próbálom visszahozni a Shadowhunters iránti lelkesedésemet legalább Malec miatt ha másért nem), de egyszerűen tudom, hogy ezt a történetet nem fogom befejezni, max csak összecsapom és annyi, de feleslegesen ácsorogna a profilomon.
Welcome to the Battlefield: Igen, most talán a világ legnagyobb bunkója leszek, hiszen nemrég kezdtem el ismét ezt a történetet, azzal dicsekedve, hogy "visszatért az ihletem, ezentúl lesznek részek meg stuff", de az az igazság, hogy valahogy nem megy. Nem tudom elindítani a sztorit, mintha valami átok ülne rajta, nehezemre esik írni a részeket, pedig szeretem és rengeteg ötletem lenne, de nem megy a kivitelezése sehogy sem, így pedig csak erőltetett. Nehéz szívvel tehát, de búcsút mondok neki is, sajnálom, ha csalódást okozok nektek ismét, de úgy vagyok ezzel, hogy első sorban nekem kell szeretnem és megelégedve lennem azzal amit írok és ha nekem nem tetszik, akkor nincs értelme az egésznek.
