Minden olvasóm figyelmébe!

262 62 95
                                    

WellHello mindenkinek!

Mielőtt belekezdenék ebbe a bejegyzésbe, szeretném elmondani hogy AKINEK NEM INGE, NE VEGYE MAGÁRA és hogy TISZTELET A KIVÉTELNEK. Egy olyan dologról vagy dolgokról fogok nektek itt beszélni, ami már egy ideje ott motoszkál a fejemben és ha nem adom ki magamból, akkor nem tudok megnyugodni.

A minap az egyik kedvenc magyar videósom, OwnMckendry kitett egy videót, ami engem igencsak elgondolkodtatott és azóta is ezen jár az agyam. A videóban elmondta, hogy mi esik neki rosszul a nézőitől és ahogy néztem, egyre inkább botlottam bele a felismerés jeleibe, miszerint nálam is hasonló a szituáció, annyi az egész, hogy én író vagyok és az olvasóimtól kapok olyat, ami rettenetesen rosszul tud esni néha.

Kedves olvasóim!

A következő sorok hozzátok szólnak, mint ahogyan azt említettem a legelején is ez nem vonatkozik mindenkire, csupán egy részetekre.

Lehet jönni azzal, hogy ez a hírnévvel jár. Lehet jönni azzal, hogy hálátlan vagyok. Lehet azzal is jönni, hogy csak drámázom, hogy panaszkodok és nem értékelek semmit. De én ezt nem így látom. Mert amiből elég abból elég.

Tudom, hogy ezzel a bejegyzéssel semmi sem fog változni és hogy feleslegesen pötyögöm be ide, de az én lelkiállapotom legalább megnyugszik és talán lesz egy-két ember akit kicsit elgondolkodtat.

Elegem van. Elegem van abból, hogy egyesek azt hiszik én egy robot vagyok, aki egész nap a gép előtt ülve görnyed és folyamatosan a részeket gyártja. Elegem van abból, hogy néhányan olyan hálátlanok, hogy mire végre összeszedem magam, hogy megírjak egy részt, szívemet-lelkemet beleadva az írásomba, nem tudják értékelni és rögtön a folytatást várják. Semmi egyéb megjegyzés, semmi öröm, csak egy szimpla: "Folytit!" "Remélem hamar jön a következő!" meg egyéb ilyen és ehhez hasonló kommenteket dobálnak az éppen megírt részek alá. Az elején hízelgő volt, tényleg. Jól esett, hogy így szeretitek a történetem/történeteimet, de mára ez már inkább fejfájást okoz nekem, főleg azért is, mert már nem vagyok az az író mint anno, akinek nem számított, hogy az írása igényes legyen vagy épp hosszú vagy hogy rendesen dolgozzon ki valamit, csak az, hogy gyártsa a részeket. De ha valamit, hát ezt a dolgot megtanultam a Wattpadtól: ne vágj bele kidolgozatlan történetbe! Ennek ellenére szeretitek ezeket a történeteket, amiért hálás vagyok, nagy részét azért írom még, mert nektek tetszik, még akkor is, ha én nem vagyok velük maximálisan megelégedve. Félreértés ne essék, én is szeretem ezeket a történeteimet, ők a "gyermekeim" meg minden, de ettől függetlenül eldobom az agyam néha a bugyuta dolgoktól, amiket beléjük írtam és szerintem azért nem lehetek megítélve, ha legszívesebben visszapublikálnám őket és újraírnám az egészet.

Tudjátok, ezekkel a "Folytasd!" kommentekkel még nem is lenne baj, ha egyesek nem csesztetnének tovább pár nap múlva, hogy "Mikor lesz már rész?", "Azt ígérted, hogy x/y nap vagy órában kiteszed" és ehhez hasonlók.
Álljon meg a menet. Én is ugyanolyan ember vagyok mint ti, nekem is megvannak a magam bajai mint nektek, nekem is van egy ÉLETEM a Wattpadon kívül, amit élnem kell, amivel meg kell birkóznom nap mint nap. Sokszor nincs időm írni, mikor meg lenne akkor túl fáradt vagyok/nem jön az ihlet/egyszerűen nem tudom rászánni magam. Sok olvasóm bizonyára tudja, hogy leginkább éjjel szoktam részeket írni, ekkor megy a legjobban az írás, ez viszont nem mindig előnyös, mert olyankor reggel későn kelek/hulla fáradt vagyok és nehezebben szedem össze magam egy újabb nap kezdetére.

Tudjátok jól, hogy nem egy történetet írok, hanem többet is. Van amelyikre alig jön megtekintés, van amit elhalmoznak kommentekkel nap mint nap. Én egyformán szeretem őket, mindegyikbe szeretek részt írni. De akkor jön a másik véglet, akiknek morognak az orruk alatt, hogy miért nem a másik sztoriba hoztam történetet meg stb. Kérem szépen, abba a sztoriba hozok, amelyikbe akarok. Azt hiszitek egyetlen történetre koncentrálok csak? Hát nem! Többre is egyszerre. Sőt! Olyan történetem is van, amibe félve ülök le írni, mert tudom, hogy utána jön a csesztetésáradat, hogy mikor jön a kövi vagy valaki valamit beszól mert neki az épp nem tetszik, amit oda írtam...

More Stuff //befejezett//Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang