Bambam: Tudom, hogy igaza van mégis bánt. Hibáztam, hibáztam, mint mindig. De annyira szeretem...
- Sajnálom! - lehelem alig hallhatóan a telefonba, míg a hinta hideg rácsának dölve hunyom le szemeim.
- Ne sajnáld! Mindig tudtam, hogy hozzá húz a szíved, csak rosszul esett. Bambam, miért ő? Miért pont ő kell? - kérdezi Youngjae.
- Nem tudom. Fogalmam sincs. Csak azt tudom, hogy nélküle üres vagyok. Egy összegyűrt papír a szemetesben.
Youngjae, mindig is rossz színész voltam. Nem akarim tovább játszani, hogy nincs rá szükségem! Sajnálom!- Én sem akarok tovább egy "B" terv lenni. Szeretlek, de így csak a barátságunk megy tönkre. Nekem viszont mindig te voltál a legjobb barátom, legalább így maradj meg nekem, kérlek!
- Ígérem! - nyomom ki a telefont és teszem el a zsebembe.
- Hideg van már a hintázáshoz! - hallom meg Yugyeom csillingelő hangját.
- Mióta vagy itt? - kérdem, de nem fordulok felé. A dormban már kifejtette mit gondol rólam.
- Amióta beszéltetek. - sóhajtja, majd hallom, ahogy közelebb lépdel.
Ujjait a hinta láncaira kulcsolja, míg megérzem testét közvetlen közel magamhoz. Fejem hátra döntöm hasába fúrva.- Sajnálom! - hangja egész halkan szólal meg.
- És mit sajnálsz? - kérdem nagyott sóhajtva.
- Nem volt jogom így beszélni veled és igazam sem volt. - hangja halk, mégis tisztán hallom.
- De igazad volt. Nincs jogom féltékenykedni, hisz ti csak barátok vagytok, mi pedig... Ahh - hunyom le szemem, hogy vissza tartsam könnyeim.
- Tudod, nem olyan ártatlan ez a barátság sem. - szívja be élesen a levegőt.
- Ezt hogy érted? - nézek fel rá.
- Ahh. Nézd, eddig én sosem voltam senkivel. Sosem érintett meg senki úgy. Igazság szerint már nem is nagyon tudom hogyan, de csókoloztunk, majd történt pár dolog. - meséli, bennem pedig a vér is megfagy.
- Ti-ti le - de képtelen vagyok rá kérdezni. Szerencsére nem is kell.
- Nem feküdtünk le. Én csak veled szeretnék szeretkezni. - hallom szavait, de ez nem lehet valós.
- M-mi? - nézek rá, míg lassan elém sétálva térdel le elém.
- Szeretlek Bambam, veled akarok lenni és semmi, senki nem akadályozhat meg ebben.
- Yugyeom! - csókolok ajkaira, nyakát átkarolva. - Szeretlek!
Mark: Belépve Yugyeom szobájába csak a sötétség és a csend fogad. Felkapcsolva a villanyt azonban meglátom Jacksont az ágyban Yugyeom párnáját szorongatva nyakig takarózva. Mélyet sóhajtva ülök le az ágyra.
- Mit szeretnél? - szólal meg halkan, de így is hallom hangján, hogy sírsz.
- Én csak... Nem akarom, hogy haragudj rám. - fordulok inkább az ajtó felé.
- Nem haragszom. Csak nehéz lesz nélküled. - hallom ahogy megfordul az ágyban. - Miattam akartál elmenni, igaz?
- Igen. De mentségemre szóljon: rossz paszban voltam.
- Nem akarom, hogy elmenj. - ölel magához hátulról, ezzel megdobogtatva fájó szívem.
- Nem megyek. - fordulok meg az ölelésében - Le mondtam. Szeretlek Jackson és nem akarok egy percig sem nélküled lenni! Így is túl sokat vártam már erre. - súgom ajkaira, miket azonnal meg is csókolok. Szeretem, mindennél jobban!
THE END
Sziasztok!
Igen, sajnos vagy nem sajnos, de lezártam a ficit. Eredetileg hosszabb lenne, azonban majdnem ugyan így lett volna vége.
Sajnálom, ha valaki csalodott a sorozatban :( viszont köszönöm, hogy velem voltatok és nyomon követtétek a nagy szünet ellenére is! ❤❤Remélem a többi írásomat/írásunkat is olvasni fogjátok és tetszeni fog. Ha estleg valakinek kérdése lenne az nyugodtan írhat, nem harapok.... nagyott 😉
Kellemes estét, sziasztok!
YOU ARE READING
Don't Leave Me (Befejezett)
FanfictionSzerző: Tia Hossz: I. Évad - 16 Fejezet; II. Évad - 8 Fejezet Műfaj: Dráma Besorolás: +12, +16, +18 Figyelmeztetés: bromance, slash, yaoi Összefoglalás:"... ha csak sejtenéd, mit jelentesz számomra... De most bebizonyítottad, ez csak ábrán...