El Dorado - |EXO ff.|

Nice very Nice

Halihó!
Újra érkezem, megint egy fejezet! Ki gondolta volna... 😬
Szóval ez picit rövidebb, mint általában a részek, de ennek oka, hogy három fejezet csak egy napot ölel fel, ami ugye az előző, a mostani, és a következő; kvázi Flóra születésnapja. Tudom, ez most vontatottan hangzik, mint Peter Jackson Hobbit trilógiája, de higgyétek el, nem lesz az! 😉

Szóval addig is íme ez, a kövivel érkezem..!

🙏🏻Imo🙏🏻

- Arra gondoltam, hogy elmehetnénk vásárolni Lestatnak. A szüleid csak a kedvenc dolgait küldték el - Kris óvatosan elengedett, és egy zsebkendőt nyújtott felém. Nőiesen beletrombitáltam, mintha nyolcvan rézfúvóst próbálnék überelni, amire Lestat lustán nézett rám.

- Benne vagyok! Vagyis... Nem veszélyes ez? Ha meglátnak Szöulban, pillanatokon belül az egész internet tele lesz vele!

- Ez a születésnapod. Vállalom a kockázatot - mosolygott kedvesen Yifan.

- Nem tudtam, mit szeret a macskád, úgyhogy egy csomó mindent vettem neki - rontott be Tao hatalmas szatyrokkal az ajtómon, amik egy körben be sem fértek, úgyhogy először egyszerűen visszapattant a félfàról. - Azt hiszem, kicsit túlzásba estem, de legalább minden szobában lehet saját helye...

- Ezt mind Lestatnak vetted? - elkerekedtek a szemeim, ahogy az ágy szélére halmozta a szatyrokat. Legtöbbje papírzacskóban volt, és még egy doboz is rejtette a tartalmakat. Tao után a többi fiú is visszaszállingózott a szobába. Sírós pajtásom ellenségesen méregette Krist, aztán az ágyam szélére akart ülni, de félúton meggondolta magát, és inkább az ablakba telepedett.

- Bontsd ki! - kérlelt izgatottan Baekhyun, és már tépte is az első doboz csomagolàsát.

Tettem, ahogy kért, és a legközelebb lévő doboz után nyúltam. Szerencsétlenkedtem egy sort, aztán előbukkant négy selyem nyakörv, amikre egytől egyik Lestat nevét hímezték. Baekhyun egy plüss egeret varázsolt elő, aztán felhatalmazta magát, hogy a többi csomag kibontásában is segítsen a macskámnak, aki egyébként már az ő ölében dagasztott, miután véletlenül magára szórt egy keveset a macskamentából, ami az egér hasába volt rejtve.
Lestatnak tényleg lett minden szobában helye, méghozzá puha plüssből, a szivárvány minden színében, hozzá tartozó emeletes kaparófával, és jàtékokkal. Mindenki izgatottan igazította a macskabútorokhoz a szobát, végül az én szobámba krémszínű fekhely került, és a nyakörvét is hasonló színűre cseréltük.

Mivel a továbbiakban felesleges lett volna vásárolni a dögnek, ugyanis kiderült, hogy előző nap Luhan és Kyungsoo neki is felvásárolt több raklapnyi macska konzervet és száraztápot, felajánlottam, hogy hagyjanak csak egyedül és végezzék a dolguk.

- Azt nem lehet - rázta a fejét Jongdae. - Ma itthon van kötelező programunk. Nem olvastad a falon?

- De igen. Csak annyit írtátok mind, hogy csapatépítő tréning. Gondolom elvisznek valahova titeket. Nekem már van tàrsaságom, ne aggódjatok - úgy, ahogy voltam, pizsomàban felkeltem, és elvettem Chanyeoltól a macskát. Már mindenki meggyöngyörgette egyszer, Lestat azt se tudta, kinek sündörögjön jobban.

- Veled töltjük a napot... Azt hittük magadtól is kitalálod - csóválta a fejét Sehun.

- Velem? - őszintén megleptek. Együtt élünk, és sok közös dolgot csinálunk, de nekem ők akkor is 12 diák, lakótárs, akik miatt a fél világ ledobja a textilt; vagyis számomra tiltott gyümölcs. Nem értettem, miért akarják a szabadnapjukat velem tölteni, mikor egymással is lehetnének, csak ők; 12-en. Mint a régi szép időkben. Amikor még nem ordibáltak, vagy szisszentek fel, ha a màsik hozzájuk ért.