Melletted ébredni

125 7 1
                                    

Seventeen - Wonwoo

A korán kelés nem volt a szótáramban. Attól függetlenül, hogy kiküzdöttem magam biztonságot nyújtó puhaságból  a vinnyogó ébresztőm miatt, nem voltam a “ki korán kell aranyat lel” mondás híve. Aki korán kell, az egész nap olyan lesz mint a mosott szar, de még pluszba mintha arcba is taposnák. Ezt onnan tudom, hogy még sajnos suliba járok. Wonwoo pedig pont az ellentétem. Munkája miatt könnyen kipattan fekvőhelyéről. Mondjuk előfordul amikor őt se veszi rá a lélek, hogy kikecmeregjen a melegségből. Mint például most. A vekker hangos ricsaját egy suhintással elintéztem, de barátom, mintha mi se történt volna, szemeit csukva tartotta miközben összehúzta magát, akár egy kis cica. A látvány megmosolyogatott volna. Mondjuk, ha nem reggel lenne és nem lennék álmosabb, mint egy másnapos. Takarómat magamra rántottam. Elegem volt már most a napból. Szemeimet össze szorítottam, hátha péntek este lesz, s ez csak egy rossz álom, ami miatt a félelem kerülget.

- Hmpfg. - dörmögte alvó társam, mire valami hasonlót válaszoltam. A beszédhez is fáradt voltam.

- El fogsz késni. - suttogta bágyadtan. Ajkam lekonyult. Mért kell emlékeztetnie? Ismét csak dörmögtem.

- El fogsz késni. - mondta majd éreztem, ahogy hátam mögött nyújtózkodóik. Még mindig csak dörmögtem. Szám olyan száraz volt, mint a sivatag. Már az is fájt, ha beszélni próbáltam.

- El fogsz késni. - ismételte ismét majd hátamhoz bújva, fejét lapockámba dörgölte. Mi van beakadt a lemez vagy mi? Takarómat lerántottam magamról. A komódról  a poharamat kezem közé kaptam majd, ami benne volt ital mind felhörpintettem.

- Elsőre is értettem. De ma nem megyek be. Túl fáradt vagyok, így még hasznomat se fogják lelni bennem a tanárok. Aztán pluszba még oda is okádnék nekik. - recsegtem neki halkan. Testemet fedő anyag alól kibújva törökülésbe helyezkedtem. Könnyes, csipás tekintetem Wonwoo-ra emeltem. Szemeit össze szűkítve méregette a falat. Még nem fogta fel amit mondtam. Nem is baj. Copfomat kiengedtem majd hajamat össze borzolva kezdtem vakargatni fejbőrömet.

- Hm. Akkor ma én sem megyek. Szabadnapot veszek ki. - kezdett el bólogatni mondandóján.

- Kapni fogsz a főnöködtől. Az a munka helyed. - vakartam még mindig fejemet.

- Te pedig a tanáraidtól. Az pedig a sulid. Na? És akkor mi van? - emelte rám barna íriszeit.

- Az megint más. És akkor mi van, ha kapni fogok? Hova szarjak? Vagy ma már ne is egyek? - löktem meg lábammal hasát. Kezeivel lassan feltolta magát, közben nagyokat ásítva kezdte borzolni bársonyos haját.

- Mocskos a szád. Kimossam szappannal? - húzta perverz mosolyra ajkait.

- Talán zavar? Ha nem tetszik ott az ajtó aztán csókolom. - intettem az említett tárgyhoz.

- Oh, de még mennyire, hogy tetszik. A csókot előre kérem. - mászott közelebb majd ajkát csücsörítve párnáimra helyezte sajátjait.

- Egy: még nem mostam fogat. Kettő: nem is mosakodtam. Három: kinézetem egy csövesével vetekedik. Szóval Wonwoo a csókot illetően. Kicsit toljuk. Adj tíz percet, aztán csinálhatsz amit akarsz. - toltam el arcánál fogva, mire belenyalt a tenyerembe.

- Oké, ez guszta volt. - nevettem el magam.

- Jagi. Te vagy a csillagok csillaga. Kit érdekel, hogy hogy nézel ki? Meg, hogy nem mosakodtál? Te még nyomott arccal is gyönyörű vagy. A kis nyál csík a szád szélén csak fokozza a hatást. Mindegy hányszor nézek rád, mindig újnak tűnsz. Csak, hogy tudd. Számtalan csillag van az égen, viszont te vagy az egyetlen a Földön. Az én gyönyörű, ellenállhatatlan fényességem. Érted? - döntött hanyat az ágyon. Arcát enyémhez érintette. Lehelete fülemet csiklandozta. Kellemes borzongás járta át bensőmet.

- Miért vagy reggel fél kómásan is ilyen édes és szelíd? - öleltem magamhoz derekánál fogva.

- Miért kell elrontani ezt a romantikus pillanatot? Jaj, jagi. Ezt még gyakorolnunk kell. - kuncogott majd fül tövemre csókot hintett.

- Viszont. Amit mondtam, azt komolyan is gondoltam. Számtalan csillag van az égen, viszont te vagy az egyetlen a Földön. - nézett mélyen szemeimbe. Rabul ejtett.

- Most pedig meg foglak csókolni. - mondta majd kijelentésének eleget téve lassan közelebb hajolt. Ajkaival végig simított ajkaimon. Nem vártam meg míg cselekszik. Állánál fogva párnáit sajátomra illesztettem. Wonwoo az az ember, aki mindig tudja mit kell mondani. Most is tudta. S mindig tudni fogja. Efelől semmi kétségem.

 Efelől semmi kétségem

Oops! Ang larawang ito ay hindi sumusunod sa aming mga alituntunin sa nilalaman. Upang magpatuloy sa pag-publish, subukan itong alisin o mag-upload ng bago.
♢One Shot's♢Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon