𝐒𝐏𝐑𝐈𝐍𝐆 𝐃𝐀𝐘 ー 𝐉𝐊

♡20♡

Álmatlan éjszakámnak, reggel meg lett az eredménye. Kómás fejjel, keltem ki ágyamból. Egyik szememet csukva tartva, lépkedtem le, a konyhába.

- Szia, anya - köszöntöttem, az asztalnál kávézó nőt.

- Jó reggelt, kicsim. Hogy aludtál?

- Jól - hazudtam, s kivettem a tejet a hűtőből. - Ma mész dolgozni?

- Igen - bólintott. - Jungkook ma nem jön át?

- Már vagy két napja nem írt - öntöttem a  pohárba, és ráöntöttem a kakaóport. - Valami baja lehet.

- Mostanában elég vékony lett, nem? - állt fel, hogy felöltözzön.

- Mostanában? - nevettem. - Mindig is vékony volt - kevertem a nemrég készen lett kakaómat. - Majd beszélek vele - kortyoltam.

- Jól teszed, kislányom - puszilt homlokon. - Na, megyek dolgozni, délután jövök - nyitotta az ajtót, azonban utánakiabáltam:

- Hány óra?

- Reggel hét - kuncogott.

Meg sem várva reakciómat, lelépett.

- Szombat van, én meg hétkor kelek - realizáltam. - Tényleg sokat tanulok - vakartam tarkóm.

A reggeli italom elfogyasztása után, felöltöztem, és fogat mostam.

"Jeon Jungkook jelenleg elérhető"

Írta a telefonom.

Hwayun: Szia~~ Valami baj van, hogy két napja nem beszélünk?

Látta: 07:35

Hwayun: Én tettem valamit? Ha igen, akkor ne haragudj rám..

Látta: 07:37

Hwayun: Miért nem írsz vissza? Kérlek írj vissza, hogy tudjam, minden rendben!

Látta: 07:40

Hwayun: Aggódok, Jungkook! Átmegyek.

Látta: 07:41

Földhöz csapva, a telefont, szabályosan leestem a lépcsőről siettségemben. Felvettem cipőm, s kitárva az ajtót, szembe találtam magam, vele.

- Szia, Hwa - integetett.

Szeme alatt fekete táskák helyezkedtek el, arca beesett. 30 kg-ot biztosan megütötte. De itt volt. Velem.

- Kookie.... - leheltem magam elé. - Mi lett veled? - nyeltem egyet.

- Elköszönni jöttem - hagyta figyelmen kívül kérdésem.

- Elköszönni? - nyílt tágra szemem. - Magyarázd már meg mi történik! - csordult ki pár könnycsepp. - Március elején kezdődött minden - szipogtam. - Mi a frász történik?! - haraptam be ajkamat, hogy nehogy felsírjak. - Nem akarlak elveszíteni - liftezett gyomrom. - Én szeretlek - suttogtam.

- Hwa... - lépkedett oda hozzám. - Minden oké?

- Jól vagyo... - homályosság vett körül, majd szép lassan a sötétség újszülöttje lettem...