Több, mint kolléga...

Érzelmeim

Azt hiszem, már rájöttem én is, és ő is, hogy többet érzek iránta, mint amennyit kellett volna. Nekem rettenetesen fájdalmas volt, hogy nem lehet csak az enyém, ő pedig egyszerűen nem tudott mit kezdeni ezzel a helyzettel. Sokszor mintha csak került volna, talán nem akarta, hogy még több fájdalmat okozzon, ha egyáltalán érdekelte ez az egész. Az utolsó napok a munkahelyen csak úgy repültek, mintha ezek lettek volna életem legvégső percei. És valójában tényleg így éreztem. Mindvégig azon törtem a fejem, hogy elmondom neki mit érzek, de tudtam, hogy a döntését semmiképp nem fogja befolyásolni. Azt gondoltam, adhatnék magamnak még egy esélyt, hátha valami csoda folytán ő is érez irántam valamit, és végül egymásé lehetünk. Féltem az újabb csalódástól, de a saját érdekemben meg kellett terveznem, mit fogok neki mondani. Elhatároztam, hogy meglepem egy búcsúajándékkal...