2.Rész

215 12 7
                                    

Ahogy beértem a suliba a szám is tátva maradt. Nagyon szép volt. Nem csak kívül hanem belül is. Tetszett, ahogy a kis szekrények sorakoznak egymás mellett, és az is tetszett, hogy ilyen tágasak voltak a folyosók.

Busanban teljesen az ellentéte volt

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Busanban teljesen az ellentéte volt. Kicsi és szűk folyosók, szekrények nem voltak. A tankönyveidet vagy haza vitted vagy a padban hagytad. Sőt sokkal kevesebb embert járt oda mint ide. Itt tömve volt diákokkal az iskola.

Táskámat megigazítva mentem tovább az igazgatóit keresve. Végig jártam a földszintet és az elsőt is. Hihetetlen nagy volt az intézmény. Ahogy felértem az elsőre, jobbra fordultam a folyosóra és ott kerestem tovább. Rögtön az első ajtón fel volt tüntetve az igazgató úr neve.

-Song KunWoo.-olvastam fel hangosan. Mély levegőt véve kopogtam be.

-Jöjjön be!-hallatszott ki egy mély, férfias hang. Ajkamat beharapva nyitottam be. Elég tágas igazgatói iroda fogadott. Az ajtóval szemben egy kisebb íróasztal ami tele volt papírokkal. Előtte két szürke fotel amelyek mellett jobbra egy könyves szekrény volt látható. Az asztaltól balra pedig egy kisebb pult, melyen egy kávégép egy egy mosogató pihent. Otthonos volt, mit ne mondjak.

-Oh, ön lenne az új diák?-állt fel az úr. Egy fehér ingben és egy fekete vászon nadrágban álldogált előttem. Nyakában egy nyakkendő lógott melyen az iskola logója díszelgett. Haja kissé őszes volt, viszont arcán egy darab ránc se volt látható. Test alkata nem volt vékony, de húsosnak se mondtam volna. Inkább picit testesebb de belefért. Nem lehetett több 45-nél.

-Igen. Lee Sun Yong.-hajoltam meg illedelmesen.

-Kérlek foglaljon helyet.-ült le forgószékébe, miközben az egyik fotelre mutatott. Úgy tettem, ahogy mondta és helyet foglaltam előtte.-Honnan is jött?-vett elő egy papírt és azt kezdte el nézegetni.

-Busan.-bólintottam, bár tudtam, hogy úgyse rám figyel.

-És megkérdezhetem, hogy miért költöztek ide?-emelte rám tekintetét.

-Mert az anyukám itt kapott munkát.-néztem szemeibe. Csak egy aprót bólintott majd újra a lapra nézett. Valamit nagyon olvasott.

-Maga ilyen jó tanuló volt?-lepődött meg. Nos, igen. Szinte kitűnő tanuló voltam az előző iskolámban. Egyedül az angol nem volt az erősségem, mivel nem érdekelt annyira.

Csak egy aprót biccentettem kérdésére. Ismét a papírokat kezdte nézegetni. Nem tudom mi volt ennyire érdekes az életemen. Kicsit oldalra néztem ahol egy képet láttam meg. Az igazgató úr volt rajta egy egész fiatal hölggyel és egy kisfiúval. Kicsit régebbi lehetett a kép, ugyanis az igazgató már nem ilyen fiatal. Biztos a családja.

-Szóval.-köszörülte meg torkát miközben lefordította a képet. Ráemeltem fejemet.

-Sajnálom.-biccentettem egy aprót buksimmal.

Wild FlowerWhere stories live. Discover now