Wild Flower

6.Rész

Sajnos a gondolataim nem ott jártak ahol kellett volna. Ahelyett, hogy a töri órára figyeltem volna, az ablakon bámultam kifele és gondolkoztam, hogy miként lehetne bevágódni a többiek között. Sajnos én nem vagyok elkényeztetve, szóval a sok pénz kilőve. Nagy szám sincs így ez az ötlet is kilőve. Picsásan se akarok viselkedni. Így hát maradt a kedvesség ami, nos hát igen, nem nagyon válik be náluk.

A csengőnek a hangos zaja szakította félbe gondolkodásomat. Ahogy kiment a tanár összeszedtem a cuccaimat és az udvarra indultam. Kellett egy kis friss levegő. Kint leültem az egyik kis padra és az embereket kezdtem el bámulni. Meg volt a klikkesedés az iskolában. Voltak a menő srácok és lányok, illetve azok az emberek akik "lúzerek" csak azért, mert nincsenek elszállva maguktól és tanulnak. Soha nem értettem miért nem lehet mindenkit egyformán kezelni egy iskolában. Szünet végén felálltam a kis padról, hogy bemenjek a következő órára. Az egész napomat halálra untam. Szerencsémre nem piszkált senki sem, sőt még az a Jimin nevezetű gyerek se szólt hozzám. Kissé megkönnyebbülten hagytam el az iskola bejáratát. Vagyis hagytam volna el, ha nem hallok meg egy női sírást. A hang felé rohantam. Megálltam a suli sarkánál és körbe néztem. MinSeo ült a földön sírva, míg 3 fiú vette körül őt, akik trágár szavakkal illették  lányt. Dühös lettem, így egy meggondolatlan dolgot tettem.

-Hagyjátok őt békén!-kiabáltam oda. De bár ne tettem volna. A három srác megfordult felém, így láthattam arcukat. TaeHyung és az a szőke srác aki vele volt legelső napomon a buszmegállóban. Na és persze a suli királya, Park Jimin. Gördeszkával a kezükben álltak ott és néztek engem.

-Addig menj innen míg szépen mondom.-tette zsebre kezeit Jimin unottan. 

-Nem!-szóltam vissza.-Ne bántsátok MinSeo-t. Ő egy lány!-akadtam ki.

-Ő? Lány?-nevetett fel az ismeretlen.-Inkább valami UFO féleség.-tépett egy picit a lány hajába. Kezeim ökölbe szorultak.

-Ne bántsd! Neked ez jól esne?-léptem oda hozzá idegesen és téptem bele hajába. Nagy hiba volt. Pupillái kitágultak, tekintete elsötétült. Felidegesítettem. Túlságosan is. Hátrébb akartam lépni, hogy ne legyen bajom, de már késő volt. Egy mozdulattal kapta el karomat amit kicsavart és a falhoz nyomott. Felnyögtem az apró fájdalomtól.

-Na ide figyelj cicuska.-búgta fülembe.-Te itt nem vagy senki, csak egy új kislány. Nem tudod hogy működnek a szabályok ebben az iskolában. Ahogy azt se tudod, hogy kivel húztál ujjat.-húzta hátra fejemet hajamnál fogva, mire szemeim könnyekkel teltek meg.-Ebben az iskolában félned kell. Tőlem, tőlünk. Mindenkitől. El fognak itt taposni téged. Ha nem mi, akkor mások.-nyomta fejemet a falnak. Össze szorítottam szemeimet mikor a földre lökött nagy erőből. Iszonyatosan fájt a földdel való találkozás. Kinyitottam szemeimet, ahogy egy kéz ért vállamhoz.

-Elmentek.-mondta Seo. Lassan ültem fel és a fiúk után néztem. Jimin még vissza nézett rám. Ahogy találkozott tekintetünk inkább a lányra néztem.

-Téged is megütöttek?-néztem szemeibe miközben szoknyámat igazítottam meg.

-Ez nálam minden napos.-sóhajtotta.

-De miért? Miért nem szólsz az igazgatónak?-kezdtem el aggodalmaskodni.

-Mert minek? Az igazgató sem tenne semmit ez ellen.-állt fel a földről.

-Már miért ne tenne?-álltam fel én is indulatból.-Hisz bántalmaznak téged testileg is és lelkileg is!-akadtam ki rá. Lassan nézett szemeimbe.

-Megszoktam Sunny.-könnyezett be.-Már 2 éve ez megy. Ha az igazgatóhoz megyek csak még jobban rám szállnának.

-De ez nem mehet így tovább. Te egy törékeny lány vagy.-simítottam ki haját szeméből.-Ők meg csak egy bunkó, önző egoista fiúk, akik azt hiszik, hogy körülöttük forog a világ. Pedig nem.-öleltem magamhoz a lány lassan.

-Nem ismered még őket.-szipogott felsőmbe.

-Nem is akarom jobban megismerni ezt a 3 barmot.-sóhajtottam.

-Nem Sunny. Ők nem hárman vannak.

-Persze, hogy nem. Az egész iskola mellettük van.-nevettem fel idegesen.

-Mert félnek tőlük.-engedett el és nézett szemeimbe.-Az egész suli fél tőlük.

-De miért?-ráncoltam össze homlokom.-Pedig nem is olyan félelmetesek.

-Mert nem ismered őket eléggé.-nyelt egy hatalmasat. Láttam az ijedséget az arcán.-Ők nem hárman vannak, hanem heten. Mint a gonoszok.-nézett körbe.-Gyere. Menjünk egy csendesebb helyre.-fogta meg kezemet, majd elkezdett húzni be az iskolába. 

 Nagyon ijedt volt az arca. Ő is félt. Bár érthető volt, hisz 10 perccel ezelőtt még verték ezt a törékeny lányt. Mindig is utáltam a testi erőszakot. De amit mondott utána, hogy az egész iskola fél tőlük az kicsit megdöbbentett. Nem mindenhol hallok olyat, hogy egy több mint 300 fős iskola fél hét 60 kilós, gazdag ficsúrtól. Kíváncsi vagyok mit fog nekem elmondani MinSeo.

*Jimin Pov*

-Azért lehettél volna finomabb is vele.-sóhajtott TaeHyung. 

-Mégis miért? Bele tépett a hajamba csak úgy!-akadt ki Suga.-Mégis melyik hülyének lenne ennyi bátorsága velem szemben? Mert szerintem senkinek! Megérdemelte.

-De...-kezdett volna bele Tae de közbe szóltam.

-Igaza van Sugának. Megérdemelte.-kerültem ki őket és indultam haza.

És hát újra itt lennék egy újabb résszel. Annyira sajnálom, hogy nem hoztam már majdnem 2 hónapja részt. Szégyellem magam, hogy ennyire elhanyagoltam.. Ez a rész se lett egy hosszú rész viszont most fog beindulni az egész story. Megpróbálok több időt szánni az írásra. Az olvasóimnak pedig köszönöm, hogy olvassák. <3