UNSTOPPABLE |Befejezett|

18• S z e m t ő l s z e m b e

Szeméből eltünt a sárga és egy szürkéskék tekintett vette át a helyét majd átváltott emberi alakra.......
Eddigi életem során sosem nem láttam még ilyen árváltozást. Amikor élemtárult Achilles emberi alakja döbbentem figyeltem mozdulatait. A fiú térdeire hajtotta fejét és szomorú szemmel felnézett rám. Sosem láttam még ismeretségünk alatt ilyennek. Egy hirtelen jött ordítással éreztettem a fájdalmat a lábamba amit a harapás okozott, de ez nem egy egyszerű odakapás lehetett, mert akkor az nem fájt volna ennyire. Ekkor mint egy végszóra kicsapódott az ajtó és belépett a nő és az orvos is. Achillesnek és nekem is egy adag altatót adott be. Az utolsó emlékem annyi volt, hogy a lábam egy vértócsában pihentettem, majd elnyelt a sötétség.

~Pár nap után~
Amikor felébredtem körbenéztem, hogy hol vagyok, majd a lábamhoz kaptam ami még mindig iszonyatosan fájt. Sofi szólt át a másik cellából:
-Tina jól vagy? Láttuk, hogy behoznak ide de mi történt? Már azt hittük fel sem ébredsz.-sírta el magát barátnőm, akit közben Ryan próbálta megnyugtatni.
-Hát, hogy kérdéseidre válaszoljak azt hiszem egész jól vagyok a történtek után.-sóhajtottam egy nagyot és eszembe jutott Ach az átváltozás után.- Egy farkassal kellett volna megküzdenem...
-Kivel?
-Achhal.-mondtam szomorúan.
Ryan ekkor szólalt meg először felébredésem óta:
-Hogy érted azt, hogy kellett volna? Ugye nem ölted meg?
-Annyi, hogy megharapott és utána átváltozott, aztán kaptunk altatót és ennyi.
-Ő csinálta azt a lábaddal?
-Igen.
-De az átváltozás alatt azt érted, hogy azután, hogy megharapott átalakult emberré?
-Pontosan.
-Az nem lehet.-mondta elképedve.
-Miért?
-Mert a nő megszabta neki, hogy addig nem alakulhat vissza míg meg nem öli az ellenfelét, vagy ő meg nem hal vagy halálos sebet nem kap. Mi történt azelőtt, hogy átalakult volna?
Elmeséltem neki a történteket, majd megkérdeztem, hogy honnan tudja, hogy meddig nem lehet visszaváltozni. Erre csak annyit mondott, hogy amikor az első alanyok között vagy sok reményt is fűznek hozzád így sok mindent megtudhatsz és, hogy ő neki is kellett másodszor harcolnia valakivel, amit elbukott így került ide. Szerencsére ő túlélte a sebet, mert gyorsan gyógyul. Miután ezeket megbeszéltük feltettem azt a két kérdést ami azóta fúrta az oldalam amióta felkeltem:
-Mióta vagyok kiütve? És mi van ezzel a sebbel?
-Úgy két napig nem ébredtél fel és én is csak annyit tudok, hogy ez nem egy szimpla harapás, mert az már rég begyógyult volna.
Eskü ha ezt nem mondja hülyén halok meg....
Ekkor a folyósó felől lépteket hallottunk. Tudtam, hogy az az agyalágyult nő lesz meg Achilles idáig érezni az illatukat. Amikor beértek a mellettem lévő cella elé álltak.
-Láttod Achilles ha nem haraptad volna meg te is így végezted volna. -mutatott Ryanra a nő. -Nem szeretnéd így végezni ugye?-Ach erre csak megcsóválta a fejét.- Ügyes fiú vagy te!- mondta majd arcon puszilta.
Elképedve néztem ahogy Ach hagyja, hogy az a nő ott puszilgassa. Kisebb dühroham tört rám. Amit Sofi is megérzett és jelzett nekem, hogy nyugodjak le.
-Ohh és nézd csak a kisellenséged a másik tömlöcben. Ugye milyen jó látni, hogy jó helyen van. Ahol legalább nem veszélyeztett senkit a hirtelen jött dührohamja.
A fiú erre csak elfordította az arcát és hallgatta a nőt.
-Láttod, majd szép lassan ernyednek el az izmai, csontjai. Szerintem lassan már a lábát se tudja majd megmozdítani.
What?!!! Döbbenten néztem kettőjükre. Azért nem gyógyul a sebem, mert Ach harapása után belekerült valami a szervezetembe ami nem engedi begyógyulni sőt, csak rosszabbítja a helyzetet. Ezt nem hiszem el, tudom, hogy alig ismerem azt a fiú meg minden de ki hinné el, hogy ilyenre képes persze ezt a nő irányítása alatt tette de akkor is. Fogalmam sincs mi van velem de már megint a sírás határán voltam. A nő erre csak idegbeteg módjára felnevetett majd Achhal az oldalán elment. Ryan és Sofi tanácskozni kezdtek, hogy hogyan kéne kiszökni innen ha én lassan lépni nem fogok tudni....