UNSTOPPABLE |Befejezett|

20• S z ö k é s b e n

Legalább megtudom milyen egy elmegyógyintézet. Ezzel a nővel főleg ő legrosszabb mind közül......
Már dél körül lehetett az idő amikor a nő toppant be hozzánk az erőszakos bácsival. A férfi bejött értem és kirángatott a cellából majd a nő után indult velem az oldalán. Amíg az orvosi szobához nem értünk, vissza akartam indulni, de a bácsi olyan erősen rászorított a kezemre, hogy nem tudtam megmozdulni se. A kódos ajtó után megint leültettek a székbe, majd amikor a doki megérkezett belém nyomta újra a tűz, de most altató volt benne. Ellenkezni se tudtam, mert úgy lefogtak.
Amikor felébredtem egy udvaron voltam. A fejem fölötti fáról ccsicseregtek a madarak, megmutatva a nagyvilágnak hangjukat. Hihetetlen, hogy ilyen helyen tudnak élnj. Felültem a fejem fogva és körül néztem. Belehaltak volna ha egy növényt is ültettnek két fán kívül ekkora területre, mert, hogy ez nem egy kicsi terület az is biztos....
Furcsálltam, hogy a fa árnyékából kijöttem de még mindig árnyékban vagyok ezért megfordultam, egy hatalmas építménnyel találtam szembe magamat. Olyan volt akár egy félig omladozóban lévő felhőkarcoló. Az építmény mellett szépen sorban kis házikók voltak. Valaki élt itt valaha? A kérdéssel foglalkozni se tudtam, mert a felhőkarcoló mellől egy csapat farkas lépet elő.
Az első akit észre vettem az Achilles volt középen. A két mellette álló farkas támadásra készen vicsorítva közeledett felém, de ő nem tett úgy ahogyan a többi. Hátrálni kezdtem ami ilyen lábbal elég rosszul ment amikor falnak ütődött a hátam éreztem, hogy most muszáj lesz farkas alakra váltanom. Amit most meg is tettem. Achilles megtorpant, de gyorsan visszatért a másik kettőhöz. A két ismeretlen már elrugaszkodott, hogy rám vetődjenek amikor hirtelen egy fekete farkas jelent meg előttem és leteperte az egyiket. A másik rám ugrott és elkezdett harapdálni. Fordítottam a helyzetünkön és rámorogtam figyelmeztetésként. Ami után meg is húzta magát. Mivel omega volt és hát a hierarchia miatt a bétának is szót kell fogadnia. Ezek az eszesek legalább nem omegát engedtek volna rám.. Valószínűleg a másik farkas közel állhatott az omegához és amikor meglátta, hogy meghúzza magát ő is abba hagyta a harcot Achhal. A fekete farkas felém fordult és egy kiutat kerestünk. Csak az üvegajtó volt. Hát már csak abban reménykedhetünk, hogy ez nem olyan erős üvegből van. A másik két farkas fogta az adást amikor megbeszéltük, hogy jutunk ki innen. Négyen szaladtunk neki. Hála Istennek az üveg szétrepedt. Ám alig, hogy leért a tappancsunk a padlóra egy puska lővést éreztem a lábamban. Majd még egyett egy kicsivel fölötte. Az a..... kétszer meglőtt?! Ach reagált rá először és rávetődött az erőszakos bácsira aki itt lövöldözik. A másik két farkas elszökött, szépen itt hagyva minket a pácban. A nő és az orvos már nem volt itt amikor betörtük az üveget. Ám nem olyan messziről cipő kopogásra lettem figyelmes. Próbáltam Achot megszólítani gondolatban, leszedni a bácsiról aki valószínűleg már nem fog felkelni onnan. De sérült lábbal nem sokra mentem, nem elég, hogy mérgezve is lett, de most még meg is lőtték. Megjelent az idegbeteg nő mellette a dokival akinek a kezében egy újabb fegyver volt. Amit rám szegezett, majd kibiztisított.Ekkor Ach is már felfigyelt. A nagypofájú hölgy megszólalt:
-Achilles, Achilles nem gondoltam volna, hogy pont te fogsz hátba szúrni. De még visszaállhatsz és akkor nem öljük meg Tinát. Na mit szólsz hozzá?
Ach morgott egyett és odasétált elém, hogyha netán lőnek, ne engem találjanak el. Bundája mögül ki se látszódtam. (Ekkor a sok vér veszteség miatt már feküdtem a földön.) Rám nézett majd azt üzente, hogy ,,Sajnálom". Majd megbökte a mancsomat az orrával. Visszafordult a fogvatartóinkhoz, majd elkezdett közeledni hozzájuk.
-Jó fiú.- mondta a nő
Mint egy végszóra megjelent Sofi és Ryan mellette a két farkassal. A két ismeretlen rávetődött a dokira. Majd miután Ryan farkas alakra váltott rávetődött a nőre. Harapták, karmolták mindent csináltak addig amíg a nő visítva egyett, nem hívott egy újabb csapatot magának. Ekkor minden farkas leszállt az ellenfélről, léptek zaja miatt. Elindultak a kijárat felé ahol szabadság várja őket. Sofi jött oda hozzám és megpróbált felemelni de hát ő nem súly cipelésre lett kitalálva és visszaejtett amitől jobban elkezdett vérezni a seb. Achilles ekkor jelent meg, már emberként, és gyorsan ölébe kapott és a kijárat felé tartott velem a kezében. Kiértünk és azt hiszem egy erdő felé vették az útjukat, csak szagból tudtam megállapítani merre tartanak.
-Tina! Hallod nehogy becsukd a szemed! Hallod! Tina! Baszus!-aggódott cipelőm.
Nem tudtam parancsolni magamnak és becsuktam a szemem. Fejem neki döntöttem mellkasának, majd elnyelt a sötétség......
•Achilles Wood•
Addig futottunk amíg ki nem értünk az erdőből. Tina a kezemben már egy ideje becsukta a szemét és félek, hogy valami nagy baja lesz. Kiértünk és egy kocsi közeledett felénk. Amikor beleszagoltunk a levegőbe nem éreztünk semmi gyanúsat és Sofi kiállt megállítani az autót, majd megbeszélte a sofőrrel, hogy el e visz minket. Szerencsére beleegyezett, mert Sofi azt hazudta neki, hogy a kutyánkkal baleset történt és a nő megsajnált minket. Beültünk Sofival hátra, vigyáztam rá, hogy ne essen baja Tinának ahogy beszálok. Ryannak előre kellett ülnie, hogy megmondja merre kell menni. Egy bő öt perc után odaértünk, én végig Tina bundáját simogattam és azt néztem el milyen szép még farkasként is. Végre hazaértünk. Mielőtt kiszáltunk volna megköszöntük az utat majd bementünk a házba. Ahol egy riadt képű Alexxal, kétségbeesett Amyvel és egy síró Majával találtuk szembe magunkat.
-Gyere hozd az orvosi szobába csak ott vannak hozzá szereim.- mondta a húgom sietősen.
Felszaladtam az orvosi szobába nyomoba mindenkivel. Ahogy letettem az fémasztalra megrezzent. Valószínűleg a hirtelen hidegtől. Amynek gyorsan kellett cselekednie. Elvégzett ilyen orvosi szarokat és remélem most nem hagyja cserben a tudása, mert akkor nem tudom mi lenne velem... Eltávoltította a két golyót a lábából majd lefertőtlenítette a sebet, a másik harapás nyomot pedig egy sokkal erősebb fertőtlenítővel tisztította meg amire az elájult farkas megrezzent újra majd bekötözte a hátsó lábát. Életem legrosszabb érzése volt ott állni tétlenül és nézni azt ahogy bekötözi a lábát. Amikor ezzel végzett arra utasított, hogy vigyem be Tinát a saját hálószobájába, mert pihenésre van szüksége. Meg is tettem leültem mellé az ágyára és megsimogattam a fejét. Tevékenységemet egy ajtó nyitó nyitódás zavarta meg. Hátrafordultam és Alexxal találtam szembe magam. Felálok, készülnék kimenni amikor megszólal:
-Köszönöm, hogy megmentetted.
-Igazán nincs mit.
-Nekem olyan mint neked Amy persze nem vérszerinti, de mi mindig is ott voltunk egymásnak bármi is volt. Nem is tudom hol lennék most nélküle. Szóval van mit köszönnöm neked. Amikor idehoztalak titeket teljesen másnak gondoltalak téged mint amilyen vagy.
-Uhh hát noss.....köszi vagy mi...-mondtam mosolyogva.
Erre csak bólított majd visszafordult Tinához tekintetét én is követtem. Arcomról azonnal lehervadt a mosoly..........