Egy hercegnő zűrös élete

16. Az alku

Szinte már láttam magam előtt az a képet ahogy a szánk találkozik, amikor egy roppant ismerő és egyben íritálo hangot hallottam. Nem kellet sokat gondolkodnom a hang gazdáján, egybő beugrott a hanghoz tartozó fizimiska. Lola.
-Tudtam, hogy idővel lefogsz cserélni,de azt már nem gondoltam volna, hogy a szakításunk másnapján.-Már egy ideje figyelhetett minket mert olyan rendellenes kényelmes pózt vett fel az ajtónak támaszkodva.
-Mit keresel itt Lola?-Szégyenünkben Daviddel mindketten a földet néztük és én voltam az aki megkérdezte, hogy valójában mit keres is itt...
-Igazából csak a maradék cuccomért jöttem. Viszont ha már így adódott moziztam is egyet rajtatok.-mondta flegmán és exe felé indult, hogy felkísérje szobájához ahol Lola maradék cucca volt.
Én nem is tudtam mit csináljak. Egyszerűen szégyelltem magam, pedig ez nem egy olyan dolog ami miatt szégyenkezni valóm lenne.
Nem rágodhattam tovább friss múltamon, le kellet mennem a megbeszélésre.

-Késtem?-futottam be a társalgóba. Ez a kérdés akkor merül fel bennem amikor beléptem és mindenki ott ült a szobába. A személyzet kivételével. Nekik állniuk kell.
-Mint mindig.-Szebesített az igazsággal Corni, majd egy kamu mosolyt öltött arcára. Én ugyan ezt vissza tükröztem neki.
-Najó!-Valószínűleg apánál betelhetett a pohár.-Kezdjünk el beszélni a részletekről.-mondta majd elkezdett fel s alá mászkálni a helységben.
-A királyi család sikeresen elfogadta a meghívást.-jött be John a hírrel. Ezzel egy lépéssel közelebb kerültünk a célhoz.
-Mikorra várható az érkezésük?-engem ez érdekelt a legjobban az egész megbeszélésből, mégse én kérdeztem meg ezt hanem Camilla.
-Még a mai nap folyamán megérkeznek.-ahogy kimondta John már szinte láttam a célt. Nem bonthatjuk fel a szerződést, ez nyilván való.
-Akkor már nincs miről beszélni! Ugye?-ugrottam fel izgatottan a székből.
-Dehogynem! A tervedről.-mondta apa majd folytatta le-fel járkálását.
-Bízd már rám kérlek! Nem akarom, hogy ezzen stresszelj.-a tervem még mindig titkos, és szeretném ha ez így is maradna.
-Ebben az esetben nincs miről beszélnünk.-Edward bácsi is távozni akart már. Csak ő nem az izgatotságtól hanem az unalomtól. Őt nem sikrült vissza tartani felállt és kiment, mi pedig követtük testvéreimmel.

Be kell valjam az egész megbeszélés alatt idegesített az, hogy vajon mi történik fent David és Lola közt. Nem fondolnám, hogy megbocsáltottak volna egymásnak mert David nem olyan. Viszont Lolából kinézem, és nem azért mert annyira szerelmes, hanem azért, hogy nekem keresztbe tegyen.
Egyszer csak megpillantottam a lépcsőn futó Lolát a mögötte haladó Daviddel.
-Hihetetlen vagy!-Csak ennyit mondott Lola majd a hátsó kijárat felé futott tovább.
-Hát ebbe meg mi ütött?-kérdeztem Davidtől aki valószínűleg mindent tud.
-Nem a cuccaiért jött!-csak ennyit mondott nekem tömören. Tudtam, hogy lesz folytatás csak még a tapintottosság kedvéért magamban tartottam mi érdekel igazán.
-Láttam, hogy semmi nem volt a kezébe.-támasztottam alá Davidet.-Dehát akkor meg mit akart?-eddig bírtam.
-Kibékülni.-csak ennyit mondott a fiú majd hátra ment a konyhába. Most az egyszer örülök annak, hogy a helytetelen kártyát játszottam ki, mert ha ez nem így történt volna most a turbékoló párt látnám magam előtt.

Felmentem a szobámba. Most ez az ügy egy hangyányit se izgatott inkább az este. Amikor be kell vettnem a tervet. Nem készültem B tervel, a nagymamám mindig azt mondta ha van már egy B terv az A minden képp kudarcba fullad, és mivel én ezt nem szeretném ezért hanyagoltam a további ötleteléseket.

A nap további része ritka unalmasan telt. Bár ez nekem is úgymond újdonság, mert amióta hercegnővé koronáztak ritkák az unalmas napok.

~Este
Már csak egy egész kicsi kellet ahhoz, hogy megérkezzen a királyi család.
Én szokásosan egy órával előbb elkezdtem készülni, hogy minden tökéletes legyen.
A mai estéhez egy világos rózsaszín igazi hercegnő ruhát vettem fel. Egyszerűen imádom ezeket a ruhákat. Tényleg olyan mint a mesékben.

Ha valami pozitívum van a Shafferhoffeni királyi családba akkor az az, hogy pontosak.
Percre pontosan úgy érkeztek ahogy megvolt beszélve.
-Jó estét!-Köszönt előre a király.
-Jó estét!-Visszonoztam a köszönést, de tekintetemmel végig a herceget néztem. A tervem hivatalosan is elkezdődött.
-Akkor szerintem fáradjunk a társalgóba.-törte meg a csendet apa majd mindenki a társalgó felé vette az irányt, kivéve engem illetve a herceget.
-Nem megyünk?-kérdezte.
-Nekem sokkal jobb ötletem van.-mondtam a tervtől nem eltérve és kacsintottam. Ő csak mosolygott. Közelebb lépet hozzám, én megfogtam a kezét és felszaladtunk a szobámba.

Amint felértünk kulcsra zártam a szobám ajtaját, hogy senki se szakítson félbe minket.
-Beszélnünk kell!-fordultam meg felé enyhe szigorral az arcomon.
-Lökjed szivi.-mondta lazán majd ledobta magát az ágyamra.
-Tudom, hogy holnap 19:00-kor a családotok szerződést akar bontani velünk.
-Jól informált vagy.
-Meg kell győznöd a szüleidet arról, hogy ezt ne tegyék meg!
-Nincs olyan eszközök amivel ezt nálam el tudnád érni.-mondta a lehető legmagabiztosabban.
-Fogadjunk!
-Halljam-hosszú tétovázás után ennyit mondott.
-Holnap reggel 10:00-tól egészen 18:00-ig azt csinálsz velem amit akarsz.
-Az alap ötlet jó! Az idő zavar.
-10:00-tól 18:30-ig.
-Kevés.
-10:00-tól 18:45-ig
-Nem.-ellenezte a verzióim nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz lesz ebben megállapodnunk.-Holnap reggel 9:00-tól egészen 19:00-ig az enyém vagy!-kibújt a szög a zsákból.
-De hát ez 10 óra.
-Akarod, hogy szerződést bontsunk vagy nem?
-Legyen.-menetem bele ebbe a 10 órába. Ezek után kezet fogtunk.-De ugye tudod, hogy ti minden képpen buktok?-és itt érkeztem el tervem fénypontjához.
-Ezt meg, hogy érted?-nem gondolta azt, hogy ilyen gyorsan ellene fordulnak a dolgok.
-Ha te megszeged a megállapodásunkat és a 10 veled töltött óra után bontjátok a szerződést, akkor minden ki kerül a sajtóba.-mondtam a hercegnek akinek az arcára fogyott a mosoly.
-Mi minden?-kérdezte.
-Amikor megfenyegettél a kertben, vagy amikor a vacsora alatt elkezdtél fogdosni. És ha ez nem lenne elég még azt is elmondom, hogy te bele mentél abba, hogy kihasználj.-szembesítettem a valósságal.
-Nem mered!
-Dehogynem!
-Te tudod, hogy ezzel mit tennél? Tönkre tennéd a királyságunkat.-kapott észbe.
-Mi ezzel, ti pedig a szerződés bontásával.-suttogtam.-Akkor melyiket választod?-azért megadtam neki a választási lehetőséget. Ő nem szólt semmit csak láttam rajta, hogy ideges lesz és a hosszas idegeskedése után csak ennyit szólt:-Holnap reggel 9:00 találkozunk a parkba.-én csak mosolyogtam, elértem a célom.

Nem féletem attól, hogy szexuális érintkezést akarna velem létrehozni abban a tíz órában amit holnap eltöltünk majd egymással, elvettem tőle a kedvét.

Az este további része unalmasan telt.
Csak beszélgettünk...Pontosabban csak apa, Corni, Camilla és Edward én csak ültem és már kicsit se izgultam a dolgok miatt, tudtam, hogy célban vagyok.