Egy hercegnő zűrös élete

21. Nehézségek

Tudtam, hogy hol kell keresnem! Emlékszem amikor mondta nekem, hogy ha valami baja van egyből a közeli tó partjához megy.
Ahogy ez bevillant lekaptam pulcsimat a fogasról és a tóhoz indultam.
Kócosan, papucsban, pizsamában és egy pulcsiban szaladtam át a parkon. Nem érdekelt, hogy többen ezt látták és azt se, hogy a palota már valószínűleg engem kerestet a hirtelen eltűnésem miatt. A szerelmem után megyek, ez bármilyen kockázatot megér!

Már csak méterek választanak el a tótól. Néhány lépés múlva észre is vettem Davidet aki pontosan ott ült ahova képzeltem amikor mesélt a helyről.
-David! Te mit csinálsz itt?-kiabáltam a távolból.
-Catherine!-amint meghallotta kiabálásomat fel is állt üllő helyzetéből és felém futott.
-Miért jöttél ide?-ő csak egy nagyot sóhajtott majd megfogta kezem és oda mentünk ahol meg percekkel ez előtt David merengett gondolataiban.
-Azért jöttem el mert nagyon nehéz!-tudtam, hogy honnan fúj a szél.
-Tudom nekem is az.-éreztem együtt vele.
-Te ezt nem érted! Még csak két napja tart de olyan mintha már évek óta titkoloznánk és hazudoznánk.-nem gondoltam volna, hogy ilyan hamar betelik nála a pohár.
-Pedig azt hittem szeretsz és velem szeretnél lenni!
-Szeretlek és veled szeretnék lenni de ugy gondolom, hogy egy idő után nem fogunk tudni így élni.-kezdet indulatosság válni a hangja.
-Két napja, hogy együtt vagyunk de te már most azt érzed, hogy ez így nem működhet.-rám szállt az indulat.
-Nem azt mondom, hogy szakítsunk csak valahogy ki kéne játszani az időt es a családot!
Egy olyan megoldást kéne találni ami a későbbiekben is megoldás lesz.-ezután gondolkodásba kezdtünk, de semmire se jutottunk. A titkolózás folytatódik. Apa biztos nem engedné meg, hogy az ő lány aki a hercegnő rangot viseli egy egyszerű inasba szeressen bele, és vele járjon.

Vissza indultunk a palotába. Igaz megoldást nem találtunk de tudom, hogy David legyengült, ezzel csak az a baj, hogy ilyenkor minden olyan lehetőségbe megoldás lát amiben nincs is.
Ahogy vissza értünk a palotába apa és Edward bácsi ott állt az ajtóba mind ketten idegesnek tűntek, de nem olyan értelemben, hogy szét robbanásnak az idegtől inkább az aggodalom kiváltotta idegeségre gondolok.
-Hol voltál kis lányom!-megkönnyebbülést hallottam hangján.
-Csak...-probáltam valamit kitalálni de nem túl nagy sikerrel, Davidre néztem hátha ő jobban tud hazudni.
-Elkísért a boltba, uram.-hát az a feltételezés, hogy tud hazudni egyszerűen elszállt.
-A boltba? Ilyen kinézettel!-egyből tudtam, hogy apa tudja, hogy hazudunk. Három lánya van, ő már csak ismeri az ilyet.
-Gyorsan kellet a...-most nekem kellet kisegítenem a hazudásban.
-TEJ!-jobb nem jött.
-Gyorsan kellet a tej?-furcsálta Edward bácsi.-Dehát tegnap hozott a Brenda.
-Megromlott.-vágtuk rá egyszerre Daviddel.
-Azért annyira nem romolhatott meg, ma müzlit reggeliztem.-jött ki Camilla és Corni akik tesvéri összetartásuk jeléül ellenem szegültek.
Ezután Daviddel csak hallgatni tudtunk.
-Áhh!-kiáltott fel Corni, azt hittem tényleg valami baja van de amikor mindenki köréugrott tudtam miért csinálja ezt. Mégis csak benne van a testvéri össze tartás.
-Corni! Mi baj?-aggódott apu
-Tudod apa ez olyan női probléma, te ezt nem értheted. Catherine gyere velem légyszíves!-Corni remek színészi alakítása után a mosdóba mentünk ne legyen olyan feltűnő a helyzet, illetve apát ismerve tuti ott lesz a fürdőszoba előtt csak, hogy tudja minden rendben van-e.
-Akkor most szépen elmondasz nekem mindent!-mondta Corni, mellete Camilla bólogatott.
-Jó! De ígérjétek meg, hogy nem mondjátok el senkinek!- a lányok csak bólogattak és tekintetüket kiült a kíváncsiság.-David és én együtt vagyunk.-tértem a lényegre.
-TESSÉK?- a testvéreim nagyon megdöbbentek a hír hallatán.
-Nem örültök?
-Jaj dehogynem!-mondta Camilla majd megölelt.
-Corni minden rendben?-kiabált be apa a fürdőszobába.
-Persze apa!-nyugtatta meg Corni.-Szerinted apa ehhez mit fog szólni?-kérdezte.
-Nem tudom.-szomorodtam el
-Tuti minden rendben?-ismét apa kiabált.
-Igen apa nyugodj meg!
-Ne küldjem ide Ivone-t vagy Brendát?-kérdezte
-Nem kell apa! Itt van velem Camilla és Corni.
-Jó! Majd később visszajövök!-mondta apa majd távozó léptek hangját hallottuk.
-Milyen családból származik? Lehet, hogy van egy kisebb vagyona ami apának is tetszhet és akkor biztonságban tudhat majd Catherine.-Camilla egy ötletet adott.
-Te egy zseni vagy Cami! Holnap találkozzunk 10:00-kor a szobámban! Utána mindent kiderül.
-Corni! Miért vagytok bent ilyen sokáig?-ismét aggódó édesapánk hangját hallottuk. Egymásra néztük egy összenevettünk.
-Máskor nem találom ki, hogy menstruációs görcseim vannak!-súgta oda majd mindhárman elkezdtünk nevetni majd kimentünk a fürdőszobából.

~3 óra múlva
Roland már rég elment.
Úgy gondoltam meglepem Davidet és meglátogatom a konyhában.
A konyhához vezető folyosóra fordultam amikor megláttam, hogy a hátsó ajtónál David és Lola beszélget.
-Pedig már úgy hiányzol!-mondta Lola. Ennyit hallottam.
David válaszolt volna de én közbeléptem
-Szia szívem gondoltam megleplek.-adtam neki egy puszit és ugy tettem mintha nem is lenne ott Lola.
-Várj akkor ti most együtt vagytok?-lepődött meg Lola.
-Igen, ezt akartam mondani!-mondta David.
-Egy percet se maradok tovább.-csapta ki a hisztig Lola.
-Örülünk, hogy itt voltál Lola, még jobban, hogy mész.-szúrtak neki oda.
-Te!-hanga komolyra váltott és szemei vérben forogtak.-Vigyázz magadra!-fenyegetett meg.  Egyszer már tett hasonlót de nem történt semmi, most se ijedtem meg.