Közös Életük Kezdete[Befejezett]

Chapter 57

//Megérkeztem embiiiik🤷 tudom-tudom hol a francba voltam ☹️ na de most vigasztalás képen itt egy kicsit hosszab rész, és mindenkit előre figyelmeztetek aki új (a 57 résznél lol), hogy ez a rész erősen 16+ na de jó olvasást láv ❤️🤯//

Másnap reggel az ébresztőóra hangjára keltem fel, a derekamat ölelő Dylan is fájdalmas nyögéssel jelezte a nem tetszését. Miután végig húztam az ujjam a telefonom képernyőjén felültem, az előző este ki készített ruháim felé vettem az irányt, majd a fürdőbe egy frissítő zuhanyért. Miután kiléptem a zuhany alól egy törölközővel a derekamon be álltam a tükör elé. Meglepődtem a látványos változáson, pár hónapja még csak remélni tudtam, hogy egy ilyen tökéletes kapcsolatban élek majd. Akkor még Aaron után nyüszítettem, de már az első találkozásunkkor Dylan-nel tudtam, hogy az életem része lesz valahogy, vagy is csak reméltem. A nyakamon több szívásnyom is jelzi, hogy igen is foglalt vagyok. A mellkasomon is van pár, hát igen tegnap eléggé mozgalmas éjszakánk volt. Bele pirulok , ahogy a gondolatok elöntik az elmém a tegnap estéről. Zavaromban felnevettem majd inkább elkezdtem öltözni.

Miután megmostam a fogam vissza mentem a hálóba. Dylan még mindig a hátán feküdt és hangosan durmolt, nem volt rajta póló így tökéletes rá látást biztosítva a csupasz mellkasára. Rajta is éktelenkedett pár szívásnyom, és büszkén kihúzva magam gyönyörködtem bennük. Még egy utolsó pillantást vetettem rá, majd a táskámat felkapva az ágyhoz lépve még egy búcsú csókot leheltem az ajkaira. Vagy is csak hittem, hogy búcsú csók. Dylan a derekam után kapott, és percek alatt már alatta voltam ő pedig felettem magasodott. A táskám a földre esett, kezeim pedig már a fejem felett voltak össze fogva. „Azt hitted, hogy miután olyan vágyakozóan legeltetted a szemeid rajtam csak egy apró csókkal elengedlek ahhoz a faszhoz?”

Felnyögök  a pólóm alá bejutó kezének érintésére. Végig simít a gerincem mentén, a hátam pedig ívben a levegőbe emelkedik. Szó szerint kiszolgáltatva ezzel neki a nyakam. Mint az éhező gyerekek, úgy csap le a nyakamra, újabb szívásnyomott ejtve rajtam. Aztán testével nagyobb súlyt helyez rám, önkéntelenül is az egyik lábam már a derekát karolja át. A fülemhez hajol majd bele harap a fülcimpámba, aztán lassan a vágytól mélyebb hangon szólal meg. „Csak is az enyém vagy! Mond, hogy az enyém vagy babe, mond ki!” Forró lehelete szinte égeti a fülem, válaszolni sem tudok csak nyögdécselek alatta. Még közelebb vont magához, majd teljesen végem volt amikor össze dörgölőzött velem. Hangosan nyögtem, és a nevét ismételgettem. „Mond ki édesem, hódolj be nekem babyboy!”

Szinte csak kapkodtam a levegőt, és alig fogtam fel a szavakat amiket hozzám intézett. Csak egy boxer volt rajta, rajtam pedig egy farmer még mindig akadályozva minket. Mint aki a fejembe lát a farmerem gombjához nyúlt majd csak a cipzár hangját hallottam, és a gatyám már a szoba másik felében volt. Újra hozzám dörgölőzött, ezúttal viszont csupán a boxereink vékony anyaga választott el minket egymástól.

  Végre nagy levegőt vettem, és kinyögtem valami beszédhez hasonlót. „ Csak a tiéd, szívem! Csak a tiéd! Te pedig örökké az enyém vagy!” A kezével a még mindig az ágyon elhelyezkedő lábam alá nyúlt, aztán pedig már mindkét lábam a derekát ölelte. Mindketten felnyögtünk amikor Dylan hirtelen átfordult, így én lettem felül és a közvetlen kapcsolat ami ki alakult az ágyékaink között több mint jó érzéssel töltött el. Lovagló ülésben ültem rajta, ő pedig a derekamba markolt. Biztos vagyok benne, hogy ennek később még nyoma lesz viszont ebben a pillanatban pont nem érdekel. Elkezdem mozgatni a csípőm, ő pedig végig a szemembe nézve nyögdécselt alattam.

Hihetetlen érzés, hogy egy pillanat alatt én vagyok a domináns fél. Erőt vesz magán majd felül, és a pólóm alá nyúlva áthúzza a fejemen. Szemeivel szinte felfalja csupasz mellkasom látványát, majd minden egyes ő által szerzett szívásnyomot végig csókolja. Még mindig érzékenyek ezért még azért is felnyögök.

Egyik kezemet a hajába temetem majd egy kicsit erősebben meghúzom mint akartam, viszont még így is elértem a várt hatást. A nevemet nyögte, majd a mellkasomba morgott.  Kezei a derekamról a boxerem pereméig vándorolnak. „Most pedig vegyük le ezt.” Ezután pedig a válaszomat se várva húzta le rólam a sötét anyagot, na nem mintha ellenkeztem volna. Pár perccel később, már az ő testét egyedüli takaró anyag is a mellettünk lévő ruha kupacban végzi.

***

Kisebb késéssel értem be a műterembe mint az terveztem, viszont egyáltalán nem változtatnék semmin a reggelen. Dylan egészen az ajtóig kísért reggel, és megkísérelt vissza csalni az ágyba. Mit is mondjak minden erőmre szükségem volt, hogy vissza utasítsam őt.  A taxiban ide felé is pajzán üzenetekkel bombázott, és hát én sem vagyok teljesen ártatlan.

Néhány kis játékába bele mentem és csak nevettem a próbálkozásain, hogy vissza csaljon az otthonunkba, pontosabban a hálószobába.
Amikor megérkezett a taxim ki fizettem a sofőrt majd beindultam az épületbe. Köszöntem a portásnak még mindig nem felnézve a telefonomból minden egyes percet ki akartam használni az asztalomig amikor is a fiókomba süppesztem a telefonom. Dylan könyörgéseit afelől, hogy menjek haza élmény volt olvasni.

Amikor pedig bele törődött, hogy igen is fél négykor végzek közölte, hogy háromnegyedre itt lesz értem. Végül rá vettem, hogy inkább öltözőn nehogy elkéssen az előadásáról.

Majd miután egy kölcsönös szeretlekkel elköszöntünk a telefont a zsebembe csúsztattam a fiók helyett. Volt egy olyan előérzetem, hogy ma még szükségem lesz rá.
Nem telt el egy perc amint Daniel érzékelte, hogy megérkeztem kirontott az irodájából majd ordibálva felém közeledett. „Te meg hol a picsában voltál?!”