Shadowhunters BEFEJEZETT

~35~

Reggel fejfájással keltem Raphael ágyában míg ő a kanapén aludt gyorsan felkeltem az ágyból es kerestem egy cetlit és egy tollat amire egy üzenetet írtam:
Bocs,hogy így elrohantam,de nem akartalak felkelteni majd beszélünk.
Miután megírtam ki akartam osonni hangtalanul a hotelból amikor Simonba ütköztem
-Als te mit csinálsz itt?Te lefeküdtél Raphelel?
-Dehogyis Simon milyen embernek nézel engem?Csak beszélgettünk meg iszogattunk,de én most megyek késöbb beszélünk.
-Okés szia.-Mondta mire én kisétáltam a napfényre ami égette a retinámat mintha csak én is vámpír volnék az Intézet felé vettem az irányt és viszonylag hamar oda is értem besétáltam és Alec jött szembe velem
-Alec mesélj csak.-Mondtam neki
-Mégis miről?
-A tegnapi randiról?
-Tulajdonképp te is mesélhetnél.Hogy hogy csak most érsz haza?
-Ez könnyű Simont elvittük a Dumort hotelba és miután elaludt iszogattam Raphaelel aztán bealudtam.
-Várj ugye ti nem...?
-Jesszusom Alec nem.
-Akkor jó.
-Na,de gyere szépen és mesélj.-Mondtam mire magam után húztam a szobámba ahol mindketten leültünk az ágyba
-Szóval mi volt tegnap?
-Hát átmentem hozzá ittunk egy kicsit,beszélgettünk és amikor készültem haza megcsókolt.
-Na Alec hát ez nagyon jó hír.Ugye visszacsókoltál?
-Hát fogjuk rá ez volt életem első csókja.
-Ez de aranyos büszke vagyok rád és beszéltetek meg új randit?
-Hát azt mondtam majd felhívom.
-És ugye felfogod?
-Igen.-Mosolyodott el
-Na látod sugárzik rólad a boldogság.
-Tudod egészen eddig azt hittem,hogy Jace lehet az igazi,de tegnap amikor Magnusal voltam eszembe se jutott Jace.
-Alec annyira örülök neked.-Mondtam és átöleltem Alecet aki egyből visszaölelt
-Köszi,hogy nyaggattál azzal,hogy hívjam fel.
-Nagyon szivesen.-Mondtam.