Shadowhunters BEFEJEZETT

~28~

Nagyon elfáradtam a nap során szóval az elfogyasztott pizzám után már indultam is fel a szobámba éppen készültem pizsamát felvenni amikor észrevettem,hogy Raphael zakója még mindig rajtam volt és akkor világos lett,hogy miért éreztem a vacsora alatt az illatát ami kellemes volt,a kölni illata összekeveredett valami egyedivel,sajátossal.Elmentem fürdeni és az egyéb teendőket elvégezni végül lefeküdtem aludni,az álom hamar elnyomott.
Az alvásból egy kopogás szakított ki én meg nyűgösen kiabáltam
-Ki az és mit akar?
-Én vagyok az Alec.
-Gyere be.-Kiabáltam újra mire Alec belépett a szobám ajtaján
-És miben segíthetek neked ilyen korán?
-Igazából semmi érdekes csak nem bírtam aludni reméltem te is ébren vagy és beszélhetünk.
-Mi lenne ha aludnál egy kicsit itt és aztán beszélnénk?
-Biztos nem baj ha veled alszom?
-Biztos,na gyere.-Mondtam és odébb csúsztam az ágyon ő pedig bemászott a takaró alá mellém és pár perccel késöbb már hallottam a szuszogását ami megmosolyogtatott engem.Alec jó ember volt nem érdemelte azt,hogy szegény beleszeressen a legjobb barátjába,de győzött az én álmosságom is szóval nem gondolkodtam tovább hanem én is elaludtam.Pár órával késöbb kipihenten ébredtem ránéztem az órára ami szerint már 2 óra volt ezek szerint sikerült bepótolnom az alvás kihagyásaimat és a telefonom megcsörrent én a kijelzőre néztem ami Simon nevet mutatta szóval egyből felvettem
-Alissa nem érzem jól magam kérlek gyere ide.
-Beteg vagy?
-Nem ez valami más kérlek siess hátha te tudsz segíteni.
-Azonnal indulok 20 perc és ott leszek.-Mondtam mikor már a ruháimat húztam magamra gyorsan írtam egy cetlit Alecnek,hogy baj van és el kellett mennem,de majd beszélünk.Szinte futva tettem meg a távot Simonékhoz gyorsan bementem a házukba,de Simont nem találtam otthon szóval felhívtam,de nem vette fel én elindultam vissza az Intézetbe és csak reméltem,hogy Simon is odatart.