Seprűtánc

IX. Fejezet

Mr. Wood kellemes parfümjének illata belengte az orromat. Egésznap tudnám szagolgatni. Ő is civilben volt ezúttal. Sötét farmert viselt egyszerű hófehér pólóval.  Szinte összeöltöztünk, még a cipőnk is hasonló stílusú volt. A haja most is tökéletesen állt, ahogy délben. 

- Minden rendben, persze. Csak Draco nem tud uralkodni magán, mindössze ennyi.

Próbáltam erősnek tűnni, ám megviselt ennek a fiúnak a bunkó viselkedése. Pedig igazán hozzá szokhattam volna már ehhez. Nem is értem mire fel viselem a szívemen. Talán mert új iskolába kerültem és reménykedtem, hogy nem kerülök konfliktus helyzetbe már az első nap. Hát erről letehetek. 
- Ne foglalkozzon vele! Kerülje el messzire, jobban jár, higgye el!
- Igyekszem.-bólintottam- Mit keres erre?
- Edzést tartok a Griffendél kviddics csapatának.
- Tényleg?-szaladt fel mindkét szemöldököm a homlokomig meglepettségemben
- Miért? Olyan hihetetlen ez Ms. Deveraux?
- Jaj nem, dehogyis! Félre ne értsen, én csak meglepődtem. Ennyi az egész.
A férfi elmosolyodott zavart monológom befejeztével. Élvezte a helyzetet. Élvezte, hogy zavarba hozhat.
- Hová tartott?
- Elhívott néhány barátom megnézni az edzésüket, a lelátókhoz tartok.
- Akkor egy darabon akár együtt is tarthatunk, ha gondolja.
- Nekem jó.-vontam vállat
Közös sétánk során nem sokat beszéltünk, végig az motoszkált bennem, hogy ő a tanárom. Nem bratyizhatok le vele csak úgy.
- Tudja régen én is a Griffendélbe jártam.
- Tényleg?-pillantottam most először rá, mióta elindultunk
- Bizony. Nagyon szerettem idejárni, ezért mondtam habozás nélkül igent, mikor az igazgató állást ajánlott nekem.
- Ez szép dolog.-szólaltam meg
- Köszönöm.- biccentett- És, hogy tetszett az első napja? Malfoyt leszámítva.
- Kit?
- Draco. Draco Malfoy a szőke srác
- Jaaa a kinderkommandó!
Szavaim hallatán Wood hangosan hahotázni kezdett, én pedig kuncogni kezdtem.
- Ez jó volt Ms. Deveraux. De el ne árulja, hogy humorosnak találtam a sértését. Nekem tudja nem szabadna....
- Visszatérve a tárgyra, tetszik az iskola. -váltottam témát

Láttam, hogy örül a terelésemnek, ő is fiatal, nehéz tanárként viselkednie. 

- Ennek örülök. Ne hagyja, hogy bárki elvegye a kedvét.
- Nem fogom.
- Nos, örültem a közös sétának.-ácsorgott velem szemben

Látszott rajta, hogy nem szívesen válik el tőlem, bár lehet, hogy csak beképzeltem magamnak.  

-  Vigyázzon magára! Kellemes délutánt.

- Önnek is!-mosolyogtam rá

Beth már tűkön ülve vár a lelátón. A második sorba ültünk le középre. Mindent kiszedett belőlem, a Malfoyos történet után úgy érzem szüksége van neki is egy megbízható barátra.
Pár perc múlva, beszélgetésünk közepén a kviddics csapat felröppent a pályára. Elsőként az ikrek, majd a sor végén Mr. Wood.
Fred és George mihelyst észrevettek minket, hevesen integetni kezdtek, míg a professzor csak szolidan intett. Elmosolyodtam kisfiús szégyenlősségén. 

Már az edzés nagyon tetszett, egészen addig, míg meg nem jelent Piton professzor. Jól láthatóan intett nekem, én pedig fancsali arccal ugyan, de sietve elköszöntem barátnőmtől és elindultam felé. Ahogy közeledtem, annál mogorvább volt a mimikája. 

- Jó napot Professzor úr!- mosolyogtam rá

- Jó napot Ms. Deveraux. Rá ér néhány percre?

- Magának mindig.-kacsintottam rá

A professzor erre megforgatta a szemét, én pedig majdnem felnevettem, imádtam cukkolni. 

- Kövessen kérem.-indult el előttem határozott léptekkel

- Miről van szó?-vettem fel a tempóját immáron az ösvényen haladva a kastély felé

- Higgye el, nekem sincs ínyemre a dolog, de szükségünk van az Ön....-hatás szünetet tartott- tudására.

- Miféle tudásomra? 

- Odabent megtudja. 

Most már tényleg sikerült felcsigáznia, hogy miről lehet szó. Fogalmam sem volt róla, hogy mire gondolhat, viszont pillanatokon belül megtudom. 

Heyhó!

Nagyon szépen köszönöm a kommenteket!

Ha tetszett ez a rész, szavazz és írj kommentet kérlek!

XoXo