Barát vagy nem barát?

772 27 1
                                    

Egy pár óra gyaloglás után Harry és Ginny az utasokkal együtt megérkeztek egy Harry és Ginny számára ismerős, ám annál kellemetlenebb emlékekkel teli helyre. A Durmstrang romjai előtt álltak.
- Harry... - szólította meg Ginny Harry-t. A fiú belenézett a lány szemébe, és hirtelen nem tudta eldönteni, hogy félelmet vagy dühöt lát benne.
- Azt hittem, hogy már megcsinálták. - válaszolta halál nyudodtan, majd idegesen fordult oda Ginny-hez: - Nincs jó előérzetem.
Pálcája már a kezében volt, és látta, hogy Ginny is előveszi.

Ginny mögött egy sötét, női alak jelent meg. Harry ezt észrevette és Ginny-t maga mögé húzva pálcát tartott az idegen nőre. Az utasok közben idegesen figyeltek.

A női alak eldobta kezében levő pálcáját, majd feltartotta kezét.
- Nem akarlak bántani, Harry Potter! - nyomta meg Harry nevét. Kicsoda ez a nő, és honnan tudja egyáltalán, hogy kicsoda Harry?

Ginny is döbbenten nézett a nőre, aki közelebb ment hozzájuk. Az idegennek is Ginny-re szegeződött a tekintete, majd újra megszólalt:
- Te lennél a híres Ginny Weasley? Harry Potter barátnője? - kérdezte gúnyosan a nő, amire Harry még jobban Ginny és az idegen közé állt.
- Ki maga? - bökte ki a kérdést Harry.
- Nagyon régen volt, hogy utoljára láttalak, nem is nagyon emlékezhetsz rá, hiszen akkor még nagyon kicsi voltál - mondta, majd hozzátette: - Látom, láttad, hogy mi történt azon az estén. Amikor James és Lily Potter testükkel védtek védtek téged a Sötét Nagyúrtól. Láttál ott egy másik csecsemőt is ugye?
- Honnan tud maga erről?
- Ugyan, Harry, ne magázz, és amúgy mind a ketten nagyonis jól tudjuk, hogy milyen rossz okklumentor vagy - mosolyodott el. - Amúgy a nevem Hannah. Hannah Potter.
Harry és Ginny nagyot néztek. Harry-nek mégiscsak van egy testvére?
- Harry... - nyöszörgött Ginny. Harry észrevette, hogy mi miatt szólt neki a lány. Mögöttük és az utasok mögött is álarcosok jöttek elő, pálcát tartva kezükben, amiket rájuk és Hannah-ra szegeztek. Utóbbi pálcájáért nyúlt, majd miután felvette a földről, az álarcosokra szegezte. Harry is így csinált, majd Ginny-hez szólt:
- Ginny, most át kell változnod! Nincs más választásod! Szólj...
- Nem, Harry, maradok! - szakította félbe határozottan a fiút. - Valami más?
- Talán... - mondta kelletlenül, majd ránézett Hannah-ra. - Figyeld őt!
- Mi?! Nem látod, hogy épp rá is pálcát tartanak?!
- De mintha egyáltalán meg sem lepődött volna, mikor megjöttek az álarcosok. Megaztán hagyták, hogy a pálcáját felvegye.
Ginny ezzel teljesen egyetértett. Beleegyezett, s tekintetét ugyan rá, de pálcáját nem szegezte rá, közben fél szemmel figyelte Harry-t, hogy mit csinál.
-Bogo! - suttogta Harry, mire a manó megjelent mellette. - Figyelj, el kell vinned innen az embereket, Ginny-t és engem is!
- Mé', nincs itt a főnix? - kérdezett vissza.
- Ő most nem tud elvinni minket, mert nagyon kifulladt. Te is ki fogsz, de kérlek, Bogo.
-Jó'van! Fogjátok meg a kezemet! - szólt az embertömegnek a manó, amire az álarcosok pálcája dzikrázni kezdett. - Őfennségessége is fogjon meg valakit, vagy itt marad!
Ezt márt Harry-nek üzente, de az még nem fogta meg a manót. Inkább elkiáltotta magát:
- Inferno! - pálcájából óriási tűz tört elő, ami aztán életre kelt. Ezután megfogta manója kezét, aki dehopponálta őket a Weasley ház elé.

A repülőgépnyi tömeg még mindig hitetlenkedve nézett, de aztán megijedtek, mikor Harry rájuk szegezte saját pálcáját.
- Exmemoriam! - szólt, és egy kékes fény tűnt fel pálcájának végén. Az utasok ezután semmire sem emlékeztek a történtekből, így szétoszlottak.

Ekkor a házból Ron, Hermione és Mrs Weasley szaladt ki, majd szakad ruhájukat látván megkérdezték, hogy mi történt. Harry és Ginny mindent elmondtak nekik, de egyes részleteknél meg kellett állniuk, mert Mrs Weasley vagy zokogásba, vagy hitetlenkedő hümmögésbe fogott.

Majd mikor eljutottak addig a pontig, hogy az ismeretlen nő megmondta a nevét, mindenki megkérdezte:
- Kicsoda?!
- Jól hallottátok, Hannah Potter - válaszolta Harry helyett Ginny.
- Harry-nek van egy nővére? - kérdezte hitetlenkedve Ron.
- Én inkább arra lennék kíváncsi - mondta Hermione - , hogy miért dobta el a pálcáját. Ha nem támadt rá hirtelen rátok, biztos akar Harry-től valamit. Aztán mi történt?
- Jöttek az álarcosok és körbevettek - válaszolta Harry. - Jó sokan voltak, azt azért meg kell hagyni.
- És aztán Harry-nek támadt egy nagyon jó ötlete. Hívta Bogót - az említett kimerülten feküdt a kanapén és néha-néha nösszörgött egyet - , aztán elszabadította a poklot. Csinált egy jó kis táltostüzet.
A többiek megdöbbenve hallgatták Harry és Ginny beszédét.
- De nem is ez a lényeg - tette hozzá Harry. - mikor hopponáltunk Bogóval, még pörgés közben láttam a nő arcát és mintha nevetett volna. A tűz semmit sem ártott neki.

A Sötétség Bosszúja 1.: Harry Potter és az Elveszett TestvérWhere stories live. Discover now