A Sötétség Bosszúja 1.: Harry Potter és az Elveszett Testvér

A párbaj

- Még mindig azt mondom, hogy ez rossz ötlet! - sopánkodott Harry. - Nem akarol fekete mágus lenni!
- Pedig, Potter, csak így tudod legyőzni az Árnyékmestert - vetette oda Harlam.
- Harry, meg kell értened, hogy...
- Semmit nem kell megértenem, Ginny! - szólt a lányra. - Nem akarom és kész! A Névtelent is legyőztük! Hárman ugyan, de fekete mágia nélkül!
- Azt elfelejtetted, Harry - kezdte nyugodtan Hermione - , hogy majdnem mind a hárman meghaltunk?
(Harry itt lopva Ginny-re pillantott.)
- Ron, legalább te...
- Harry, több, mint tíz éve -- pontosan tizenegy éve -- legjobb barátok vagyunk - mondta neki Ron. - Mindig a sötét mágia ellen harcoltunk, de most meg is kell ismerned azt, hogy az Árnyékmesterrel fel tudjuk venni a harcot.
- Ha ennyire tetszik nektek az ötlet, miért nem tanultok ti fekete mágiát?!
- Azért, Potter, mert én csak téged vagyok hajlandó tanítani.
Harry most úgy nézett Harlam-ra, Hermionéra, Ron-ra és Ginny-re, mintha azt kérnék tőle, hogy segítsen Voldemortnak. De végül megadta magát:
- Rendben! - duzzogott.
- De mielőtt megkezdeném a tanításodat, párbajozni fogunk - jelentette ki Harlam Harry-re szegezve tekintetét.
- Erről nem volt szó! - csattant fel Ginny és Hermione egyszerre.
- Fel akarom mérni az erődet, Potter - magyarázta a varázsló.
- Rendben.
- Harry! - szólt neki Ginny és Hermione.
- Most mivan? Nem azt akartátok, hogy tanuljon Harlam-tól? - vonta kérdőre őket Ron.
- De nem azt, hogy párbajozzanak!

Harry és Harlam már nem figyeltek rájuk.
- De aztán ne hagyd magad, Potter!
- Te se fogd vissza magad, Krum!
Harlam eleresztett egy félmosolyt.
- Tudod, Harlam - szólalt meg hirtelen Jamilda - , néha olyan vagy, mint Uther volt.
Harlam eleresztette a füle mellett a beszólást, majd Harry-vel együtt kiment a Weasley-ház udvarára.

Mrs Weasley meglátta őket s utánuk kiáltott:
- Ti meg mit akartok csinálni? Ugye nem az után a nő után akartok menni? - ezt a kérdést inkább már Harry-nek szánta.
- Nyugodjon meg Mrs Weasley, nem utána megyünk - válaszolta Harry.
- Párbajozni akarnak - árulta el Hermione még mindig rosszallást sugallva.
- MI?! - hülledezett Mrs Weasley. - Nem, Harry, nem párbajozhatsz!
De Harry ezt már meg sem hallotta, Harlammal együtt dehopponált.

Harry és Harlam Roxmort-ban kötöttek ki.
- Roxmort?
- Neeem. Nehogy azt hidd, hogy itt fogunk párbajozni - válaszolta neki vigyorogva Harlam, amiből Harry nem vett le jót.
- Akkor? - kérdezett rá mégiscsak.
- Mindjárt meglátod. Túl kíváncsi vagy, Potter! - jegyezte meg a varázsló.

Elindultak a Roxfort fele vezető úton, s Harry-nek feltörtek az emlékei Dumbledoreról, Pitonról, a roxforti csatáról és McGalagony-ról is.
McGalagony... - Harry-nek egy könnycsepp kicsordult a szeméből kedvenc roxforti tanára emlékére, aki hősi halált halt Nurmengard Ostroma alatt.
- Előjöttek az emlékek, Potter? - kérdezte kajánul Harlam, de Harry elengedte a füle mellett a megjegyzést. Arra gondolt, hogy a fekete mágus miért akarja itt párbajra hívni. Ennyire nagydobra akarná verni a Harlam, hogy párbajozik vele?

- Megjöttünk - mondta kisvártatva a varázsló. Ott álltak, ahol egy éve Prosper lefegyverezte Harry-t, hogy megölesse magát. Dumbledore sírjánál.
- Miért itt akarsz parbajozni? - kérdezte Harry.
- Azért, mert az Árnyékmester olyan árnyakat fog ellened felhasználni, hogy olyan emlékek jönnek majd elő, hogy nem fogsz tudni koncentrálni - magyarázta Harlam.
- De...
- Semmi de, Potter.
- Mivan, ha kijönnek a Roxfort-ból?
- Akkor kijönnek. Ne terelje el semmi sem a figyelmedet!
Harlam érvei beleeggyezésre bírták Harry-t.

Felálltak egymással szemben, majdt Harlam hangja harsant:
- Nem fogok gyilkos átkot használni, de te se használj Reverso-t, mert nem akarok új pálcát venni!
- Azt mondtad, hogy ne fogjam magam vissza - válaszolta Harry, amire Harlam elereszett egy mosolyt.
- Kezdhetjük? - kérdezte a mágus, s egy olyan átkot küldött Harry felé, amit Harry még sohasem látott, de egy egyszerű Protego-val kivédte, ezzel egy nagy csattanó hangot kreálva.
- Stupor! - Harry pálcájából három golyó jött ki, amit nem tudott elképzelni, hogyan hozott létre, de Harlam mindet hárította.
Ezután Harlam pálcájából egy lila lángcsóva jött ki, amit Harry jól ismert. A Métely-t akarja ráküldeni.
- Reverso!
- Figyelj, Potter! - szólt rá Harlam, majd Harry-t oldalba vágta egy átok, amitől oldalra bukott.

Ekkor a Roxfort-ból diák és tanársereg özönlött ki. Amint Harry odafordult Harlam egy újabb átka eltalálta. Ekkor Harry már kezdett dühös lenni. Visszafordult Harlam-hoz, s elkiáltotta magát:
- Inferno!
A tűz kicsapott Harry pálcájából, s egy sugárban megcélozta Harlamot, aki ijedtében félreugrott. A tűz utána életre kelt, majd elkezdte Harlam-ot támadni. De nem magától, hanem Harry irányítása alatt. A varázsló nem győzött védekezni, s a sok védekezéstől nem vette észre Harry újabb varázslatát:
- Incancerandus!
A kötél elkapta Harlam-ot, aki aztán mozdulni sem tudott.
- Sectumsempra! - hallatszott Harry újabb varázslata. De ez már nem talált célba, mert közben Harlam kiszabadult a kötél szorításából, s maga köré pajzsot varázsolt a tűz ellen.

Ekkor Harry egy olyan varázslatott hajtott végre, amit eddig sohasem csinált: pálcáját Harlam felé emelte, majd abból egy vörös villám jött ki.
- Protego! - kiáltotta Harlam, de az nem hatott. A varázslat keresztül ment a pajzson, s telibe találta Harlam-ot. A varázsló hátrarepült, majd ájultan terült el a földön.

- Potter?! - sápította egy ismerős hang: Horatius Lumpsluck volt az, a Roxfort új igazgatója. - Mi történik itt?!
Harry káromkodott egyet, hogy nem foglalkozott az érkezőkkel, de aztán rávette magát, hogy válaszoljon.
- Sajnálom Lumpsluck professzor, csak tudja...
- Miért randalíroznak maguk ketten - ekkor az ájult Harlam-ra nézett - a tanítási órák közepén?! Egyáltalán miért randalíroznak?!
- Majd én megmondom, miért! - szólt oda Harlam. Hogyan tudott felkelni?
- Harlam Krum! - suttogta Lumpsluck Professzor s pálcát emelt rá.
Harlam megadólag feltartotta kezét, pálcáját a földre dobta, majd folytatta:
- Én hívtam Potter-t, hogy párbajozzon velem, mert tanítani fogom.
- Te? - hülledezett Lumpsluck. - Tanítani Harry Potter-t?! Harry sosem tanulna sötét mágiát!
- Ismeri talán, professzor? - szólt bele Harry.
- Régen a tanítványom volt - válaszolta még mindig idegesen. - De Potter, tényleg sötét...
A mondatot már nem tudta befelyezni, mert Ginny, Hermione és Ron lángolva megérkeztek, amire mindenki hátrahőkölt.
- Granger?! Weasley?! Maguk...?
- Harryék miatt jöttünk tanárúr - válaszolták egyszerre.
- Tehát igaz? Harry Potter fekete mágus lesz?
- Nem leszek az! - csattant fel Harry.
- Harry...
- Inkább beszéljük meg tanárúr! A Roxfort segítségére szükségünk van - szólalt meg hirtelen Ron.