A Sötétség Bosszúja 1.: Harry Potter és az Elveszett Testvér

Az elveszett testvér

- Mi volt ez, Potter? - kérdezte Lumpsluck Harrytől még mindig a Roxfort udvarán.
Harry az igazgatóra pillantott, szemében csak a harag látszott, de közbe még mindig ölelte Ginny-t.

Harry most a diáksereg felé pillantott, amiből Lumpsluck ráeszmélt, hogy vissza kéne a diákokat küldeni az iskolába. De nem tette. Még mindig Harryt nézte kérdőre vonó tekintetével.
- Ez volt az Árnyékmester - válaszolta Harry helyett Hermione.
- És Weasley mitől esett össze? Attól, hogy megfogta az a valami?
- Még mindig nem érti?! - ordította neki Harry. - Elvette a varázserejét, és kishíján ki is szívta Ginny lelkét!
- Micsoda?! - hülledezett az igazgató.
- Jól hallotta professzor! - ordította Harry az utolsó szót gúnyosan megnyomva.
- Kinkaku... - szólt Ginny halkan. A madár nem jelent meg. - Miért nem jön? Harry...
Ginny hangja a sírástól elcsuklott, majd Harry újra átölelte.
- Potter - szólt neki Harlam. - Ki kell találnunk valamit, hogy...
- Akkor találj ki valamit! - sziszegte Harry. - De gyorsan, míg őrültséget nem fogok csinálni.
- Mi volt az az átok, amit rálőttél az Árnyékmesterre? - kérdezte Harlam.
- Honnan a... - Harrynek elakadt a szava, mert mellette feltűnt két alak. Albus és a Pálcák Ura volt.
- Az az infiniti volt, Harry - mondta neki a Pálcák Ura, de Harryt nemkülömben érdekelte. Most csak Ginny-t akarta biztonságban tudni.
- KINKAKU! - ordította el magát Harry, pedig tudta, hogy a madár úgysem fog megjelenni. Így is lett. Majd Bogo nevét is ordította, de a manó sem jelent meg. Mi történhetett?

- Gyertek be a Roxfortba, Potter. Majd holnap elindultok - ajánlotta fel Lumpsluck. - Miss Weasley nem tudna elviselni most egy hopponálást.

Harry ezzel egyet kellett hogy értsen, hisz a lány nagyon rosszul nézett ki. Ginnyt felvette karjába, mad Ronnal, Hermionéval, Harlammal és a tanár-diák sereggel elindult az épület felé.

Mikor Harryék beértek a Roxfortba, Harry Ginnyt a karjában tartva rögtön a gyengélkedő felé vette az irányt. Mikor odaért, lefektette az egyik ágyra, majd Madam Pomfrey el is látta a lányt, majd megszólalt:
- Hagyja pihenni a beteget, Mr Potter!

Harry mégegyszer megcsókolta Ginnyt, majd kiment a gyengélkedőből. A folyosón a diákok és tanárok is várták, de csak Hermione és Ron ment oda hozzá.

- Neketek nem órátok lenne?! - ordította haragosan Ron a diákoknak. De miután ezt kimondta Harry összeesett.

                                    *
Harry a Durmstrang romjainál találta magát és az Árnyékmestert is. Szemben állt a férfival, de az nem vette észre. Vagy csak nem akarta.

Az Árnyékmester elindult a romok fele, majd egy lejáróban. Harry utána akart menni, de egy hang megütötte a fülét.
- Ideje megtudnod az igazságot, Harry.

A Pálcák Ura volt az, épp Harry mellett állt.
- Milyen igazságot? - kérdezte, de erre már nem kapott választ, mert a Pálcák Ura már elindult az Árnyékmester után, Harry pedig követte. A férfi mintha őt várná, a lépcsőn állt, majd mikor Harry meglátta újra elindult.

Kis idő múlva egy börtöncellával teli terembe érkeztek, de csak egyetlen ember volt ott. Egy nő. Az Árnyékmester odament a nő cellájába, majd pálcáját rászegezve elharsogta a Cruciatus-átkot.

A nő a földre rogyott fájdalmában, majd megszólította a férfit:
- Nem működött, ugye? - nevetett, amin Harry nagyonis csodálkozott. - Hogy is lehettél annyira ostoba, hogy azt hitted: Harry Potter be fog dőlni egy ilyen ócska trükknek.
- Mit mondassz, Potter?
Potter? Tehát mégis van egy testvére?
- Jól hallottad, Árnyékmester. Nem fogod tudni legyőzni. Mert te nem ismered az ő erejét. Alábecsülöd - most a nő az Árnyékmester tenyerére pillantott. - Ezért fogsz veszíteni.

Ez után a mondat után a nő pontosan Harry szemébe nézett, amitől Harry hátrahőkölt és felébredt a Roxfortban Ron, Hermione, Harlam és a diákok között.

Feltápászkodott, majd levette nyakából a Smaragd Sigillust, amit a Névtelen legyőzése óta nem akart levenni, majd az ájult Ginnyhez rohant. Nyakába rakta a Sigillust, majd mormogni kezdett:
- Reverso - pálcájából előjött az aranyláng. Körbeölelte Ginnyt, majd felemelte.
- Harry!!! - ordította neki Ron és Hermione, de a fiú nem figyelt rájuk.

A láng tovább körözött Ginny körül, majd letette. Kisvártatva a lány felébredt és ijedten rámeredt barátjára.
- Harry... - kezdte Ginny, majd könnyek kezdtek potyogni a szeméből.
Hermione, Ron, Harlam és a diákok csak őket nézték, de Harryt ez egyáltalán nem érdekelte. Most csak azon járt az esze, hogy Ginny biztonságban és életben van.