ℍ𝕖𝕚𝕔𝕙𝕠𝕦𝕥 kívántam || ℒ𝑒𝓋𝒾 𝓍 ℛ𝑒𝒶𝒹𝑒𝓇 ʰᵘᵑ

5. fejezet: Ez erotikusnak számít?

Figyelem! A fejezet enyhe szexuális tartalmat tesz közzé!

Forró teste teljesen hozzám simult és nehéz kezével a csípőmnél átkarolt. A hátam egészen a kőkemény mellkasába olvadt, közben éreztem minden egyes levegővételét és szívdobbanását. Ahol összeért a bőrünk, az a terület szinte lángolt. A szívem is majd kiszakadt a helyéről.

Ez az érzés...
Teljes egészében más, mint egy anyai ölelés. Egy férfi erős karjaiban... valahogy törékenynek éreztem magam.

Annyira nem vagyok ártatlan, hogy szégyenlősen odébb húzódjak vagy hogy hebegni kezdjek.
Egy anime karakter biztosan ezt tenné.

Csakhogy ez itt a valóság.

És a mi világaink valahogy találkoztak.

Csak szótlan feküdtem a Hadnagy karjaiban, csaknem szédültem az izgalomtól.
Hirtelen Levi mocorogni kezdett, majd arcát a nyakszirtembe fúrta.
Forró légzése végigsöpört a csupasz vállamon, amitől kirázott a hideg.

Váratlanul megcsörrent az ébresztőm fülsértő csipogása. A szívem óriásit dobbant.
Megpróbáltam kimászni az öleléséből, de meg sem bírtam mozdítani a kezét.
-Mi a pokol ez?!- mordult fel a Hadnagy, és fejét vakarászva rámfordult.
-Áá... összenyomsz!-
Gondolom kellett néhány másodperc, mire realizálta a helyzetet, miszerint alatta fekszem. Majd egy nehéz mozdulattal felnyomta magát.
Kezeivel a fejem mellett támaszkodott meg, közben pedig rajtam terpeszkedett. A lábaim az övéi között voltak.

Meglepett tekintettel nézett le rám.
Néhány percig némán farkasszemeztünk. Azt a tipikus 'ööö...izé...' fejet vághattam, rákvörös arcbőrrel, mivel hirtelen azt sem tudtam, hogy fiú vagyok -e, vagy lány...

-Tee...!- haragosan ráncolta a szemöldökét.
-...H-hm...?- hirtelen nem jött hang a számra.

A vekkerem még mindig idegesítően csörgött.

-Kapcsold ki ezt a zajt...!- parancsolta azon az eszméletlenül dögös, reggeli rekedtes hangján, azt követően felült az ágyamon.
-Csak csapj a vekker tetejére. Az éjjeliszekrényemen van...- nyögtem ki végül.
Levi odaslattyogott a vekkeremhez és úgy rávágott, hogy behorpadt a teteje.
-Ó...- mereven vizslatta a használhatatlan órát.
-Ömm... ezt nem így akartam...- nézett rám kifejezéstelen arccal.
Én csak szótlan szemléltem az ébresztőmet.

Pár percig kínos csend telepedett le a szobában.

-Mellesleg miért másztál a karjaimba?- kérdezte mérgesen, közben levágta magát az ágyamra.
Érthetetlenül néztem rá.
-Ezt nem gondolhatod komolyan...! Mintha meglehetne mozdítani a karodat, aminek alvás közben megháromszorozod a súlyát!-
-Mivan?!- vágta rá.

Ismét síri csend lett.

Egyszer csak Levi a térdére könyökölve, fejét a tenyerébe temetve megszólalt.
-Melletted az ember soha nem unatkozik... Nagyon furcsa egy lány vagy te...- a hangja elég kedélyes volt.

Ez... bók lett volna?

Egy rövid fáziskésés után kipattantam az ágyamból.
-El fogok késni!- kisiettem a fürdőszobába, gyorsan fogatmostam és megmostam az arcomat.
Miután végeztem, rohantam vissza a szobámba. Kinyitottam a gardróbom ajtaját és már húztam volna le a hálóingemet, de egy hang a fejemben megálljt parancsolt.

Gyanakodva hátranéztem.

A törpe kikerekedett szemekkel bámult. Símán végignézte volna, ahogy levetkőzök.
-Fordulj el! Nincs leskelődés!- szóltam rá játékosan, amire Heichou felkapta a vizet.
-Mintha kíváncsi lennék a satnya testedre...- mondta közönyösen, majd elfordult.
Nagyon nem akarok úgy átöltözni, hogy bennem van a tudat, miszerint egy férfi van a szobámban... az ágyamon...