ℍ𝕖𝕚𝕔𝕙𝕠𝕦𝕥 kívántam || ℒ𝑒𝓋𝒾 𝓍 ℛ𝑒𝒶𝒹𝑒𝓇 ʰᵘᵑ

6. fejezet: Nem vagyok normális!

Csak némán meredtem magam elé, háttal az ajtómnak fordulva.
A szívem óriásikat dobbant.
Hű... hát lehet, hogy most elő kéne kapnom a telefonomat és megörökítenem ezt a nem mindennapi jelenséget, vagy csak símán leskelődjek a kulcslyukon át?
Mondjuk nem biztos, hogy fel vagyok én ilyen látványra készülve... elvégre itt -a Doujinshikkel ellentétben- nincs cenzúra!

Mondjuk ezek az érzéki sóhajok felérnek egy Yaoi CD Drama-val. Fú... már csak a Levi alatt vonagló Uke Eren hiányzik a képből.

Heichou arcát ugyan csak egy rövid pillanat erejéig láttam, de ez, a kéjtől megrebbenő tekintete egyszerre volt sexy, izgató és valahogy olyan... kiszolgáltatott?
Te jó ég!
Zavaromban kezeimet az arcom elé emeltem.
Így olyan védtelennek tűnik...!
Ezt az oldalát csakis megrajzolva láttam Doujinshikben.... de így élőben annyira más.

Hirtelen egy halkabb nyögésre lettem figyelmes. Azt hiszem jobb lesz, ha inkább nem zavarom. Mert ahogy elhallgatom, odabennt a hangulat már elég... khm...

Szóval lábujjhegyen ellépkedtem onnan, majd mikor már elég távol voltam, halkan a konyhába mentem és leültem a legközelebb eső székre. Majd csak szótlan néztem ki a fejemből.

Hol láttam én már ilyet...?
Azt hiszem az Ai no Kusabi OVA-ban, ahol Rikinek azt kellett csinálnia Iason előtt... vagy a Super Lovers-ban... vagyis ott csak tudtuk, hogy mi történik, de nem animálták meg. Miért van az, hogy a legtöbb -tisztelet a kivételnek- BL Manga sokkal részletesebb, mint a róla készült anime?

Várj!.. Mivan?!

Miért gondolok itt masztizó anime pasikra, amikor épp van egy a szobámban?!

Nem vagyok normális!

Amúgy... meddig fog az neki még tartani?
Át akarok öltözni, már teljesen leizzadtam. Japánban még a 'kellemes tavaszok' is kegyetlenek. Mindig előre félek a nyártól.

Mondjuk az meglepett, hogy a többi Levis ファンフィクション (kiejt.: Fanfikushon (Fanfiction))-al, -amit eddig olvastam- ellentétben, Levi nem a szobámat takarította. Jó lett volna...
De tényleg! Az életem most tökre olyan, mint egy x Reader történet főhősnője! Lehet írhatnék róla egy könyvet!
Kár, hogy gyenge vagyok japán nyelvtanból...

~

Még mindig a konyhában ülök és csak várok.
Most komolyan, a férfiak is többször élveznek?

Unalmamban elővettem a kis fülhallgatómat és YouTube-on bepötyögtettem az egyik kedvenc Sekai Ichi Hatsukoi Manga+CD Drama-mat.
~Kyaaa!~ Ez a kedvencem!
Úristen, ezek a hanghatások mindent visznek!
Ááh... remélem, hogy ha majd egyszer én is odáig jutok, olyan szép hangokat fogok tudni kiadni, mint Ritsu...
Mint. Egy. Férfi. Szinkronszínész.

*

Hirtelen egy szúrós tekintetet éreztem magamon. Komótosan hátrapillantottam, közben azért imádkozva, hogy ne legyen mögöttem senki.
-Már megint ilyen beteg szarokat nézel, te perverz állat?!- rivallt rám drága Hadnagyom, aki az imént még az ágyamon élvezkedett.
-Hmm... izé...- hebegtem szemeimet lesütve, közben igyekeztem kerülni gyilkos tekintetét.
-Tch, hadjuk...- sóhajtotta, majd enyhén elvörösödött fülekkel elém lépett.
-Amúgy... hol szoktad kimosni a ruháidat...?- kérdezte kellemetlenül.
-Miért is?- néztem incselkedve Levire, a nevetést nagy nehezen visszatartva.
Na erre mit lépsz Heichou? *Troll*
-Az nem mindegy?! Csak kiborult valami az ágyadra... már leszedtem a huzatot, de nem tudom, hogy hova rakjam...- egyre nagyobb zavarba jött a törpe.

Haha... 'valami', mi?
Ez így most nagyon vicces.
Nekem legalábbis.
Szerintem Levi észrevette, hogy valamin jól szórakoztam, mert megint nagyon csúnyán nézett.
-Szóval?- türelmetlenül dobogott a lábfejével.
-Rendben, megmutatom a fürdőszobát.- végül nem ugrattam tovább és elmagyaráztam neki a mosógép működését.
Mivel Heichou ragaszkodott hozzá, hogy egyedül akarja kipróbálni ezt a 'furcsa szerkezetet', ezért hagytam kibontakozni.

Később a zuhanyzót is igénybe vette.

~

Úgy gondoltam, hogy ha már úgy is hamarosan kezdődik tavaszi szünet, ki kéne mozdulni. Hosszas filózás után egy nagyszerű ötletem támadt.

El fogom vinni Heichout a vidámparkba!