Váratlan találkozások |✔|

10.fejezet

November 24. (Péntek)

-Hajrá, medvék! -kiáltottuk egyszerre a pompomlányokkal. Pontosan kitöltöttük két játékidő közti szünetet a figuráinkkal, amíg a játékosok megbeszélték a taktikát, és pihentek egy kicsit. Ekkor éppen egy kosármeccs zajlott, ahol egy másik cambridge-i iskola kosárcsapata ellen álltam pályára a mieink.
-Tudod már mibe jössz a Télköszöntő-bulira? -kérdezte Kate, mikor leültünk a lelátóra.
-A mire? -kérdeztem vissza.
-A Télköszöntő-bulira -ismételte meg, de valószínűleg látta az arcomon, hogy még mindig nem értem, miről beszél, ezért elmagyarázta mi is az a Télköszöntő-buli. -A Télköszöntő-bulit minden év december 1-jén megrendezik a suliban. Az egész rendezvény központja a hokicsapat jégpályája. Mindeneki korcsolyában bulizik, akinek nincs saját, az kap itt, a suliban, és az iskola egész területe le van szivacsozva, hogy mindenhová lehessen korival menni. Néhány helyet átakaítanak korcsolyapályává a buli idejére, hogy minden még izgalmasabb legyen. Például a kémia- és a tesitermet minden évben lefagyasztják. Hogyha valaki már unja a korcsolyázást, akkor lehet bármilyen sportot űzni, meg ottvannak a mosdók, ahol... Jah, érted. Arról a tanárok nem tudnak. Nagyon király a buli, délelőtt nem kell iskolába jönni, aztán kora estétől reggelig bulizunk. És a legjobb, hogy a pompomlányok VIP-ban buliznak -mesélte izgatottan. Hogy őszinte legyek, ez első hallásra remekül hangott, csak egy kérdés merült fel bennem, mit ért a VIP-ban bulizás alatt?
-Hogy bulizunk VIP-ban? -kérdeztem.
-Ez hivatalosan nincs kimondva, de nyílt titok, hogy a pompomlányok előnyt élveznek. Például előreengednek a piásasztalnál, meg ilyenek -vont vállat. -A piás asztalt nehogy említsd bármelyik tanárnak is, az titok.

November 27. (Hétfő)

Az első óránk után a padon fekve vártam Mr. Harrist és az ofő órát. Egyszercsak két lány tipegett be a terembe, mélyen kivágott pólóban feszítettek. Egyenesen Tinushoz igyekeztek, aki széles mosolyt villantott feléjük. Mikor odaértek, közelhajoltak Tinushoz, és nyávogva kezdtek el beszélni.
-Kivel mész a Télköszöntő-bulira, Tinus? -kérdezte az egyik.
-Ugye velem, és elkísérsz majd a mosdóba? -kacsintott a másik. Ekkor beugrottak Kate szavai a mosdóról. Szerintem én majd egy bokrot használok rendeltetésszerű WC-nek.
-Lányok, lányok -rázta a fejét Tinus. -Nagyon sokat szeretnének velem jönni, ezért kitaláltam egy jó módszert a párkeresésre. Csináljatok velem egy szelfit, töltsétek fel Instára, jelöljetek meg rajta, és várjátok a szerda délutánt, mert akkor az összes ilyen szelfit feltöltő lány közül kisorsolom, hogy ki jön majd velem. Mindössze a szerencsén fog múlni -magyarázta Tinus. Kreatív ötlet, mit ne mondjak. Ezután Martinus pózolt egyet mindkét csajjal, akik a fotózkodás után távoztak a teremből.

-Anya, pénteken buli lesz a suliban -közöltem anyuval, mikor hazaértem. -Ugye megcsinálod a hajam? -kértem.
-Az egyezségünk alapján? -kérdezte anya. Az egyezségünk annyi, hogyha azt akarom, hogy valamilyen alkalomra megcsinálja a hajam, akkor azon a héten a szokásosnál kicsit több házimunkát kell végeznem.
-Persze -bólintottam.

December 1. (Péntek)

A Télköszöntő-buli hatkor kezdődött. Anya csak négykor tudta megcsinálni a hajam, mert utána egészen estig be voltak jelentkezve hozzá különböző emberek.
-Akkor az a fehér ruha lesz rajtad? -kérdezte anya, én pedig bólintottam válasz gyanánt.
Anya egy egyszerű, mégis gyönyörű frizurát készített nekem. Kivasalta amúgy hullámos hajam, majd kéoldalról elől elkezdte kis tincsekben befonni azt. Mindkét oldalon 3-3 fonat keletkezett, a felül kimaradt hajamat pedig hátratűztük. A többi tincs a vállamra omlott.
-De jó, köszi! -öleltem át anyut.
Luke-kal megbeszéltük, hogy háromnegyed hatkor találkozunk a házunk előtt. Belebújtam a gyönyörű, fehér alapon virágmintás egyberuhámba, majd a fekete magassarkúmat is felvettem. Ariana és Selena azt javasolták, hogy magassarkúba menjek, de vigyek magammal egy korcsolyát (természetesen), illetve egy pár sportolásra alkalmas cipőt, szóval a táskámba süllyesztettem egy pár rózsaszín tornacipőt.
-Hogy tudsz te ebben járni? -tette fel Luke a fiúk kedvenc kérdését, amikor beszálltam a kocsijába.
-Tapasztalat, aranyom, tapasztalat -paskoltam meg a vállát.
-Én ha fizetnének, sem venném fel ez -jelentette ki, miközben a lábamra mutatott.
-Furán is állna.
Miután megérkeztünk, először az osztálytermünkbe mentünk, ahol már jópár osztálytársunk sorakozott. Ott volt Gigi, Suga, Tinus egy random lánnyal, akinek mellesleg semmi köze nem volt az osztályunkhoz, még csak nem is azoknak a lányoknak az egyike volt, akik ebédszünetben meglátogatták Tinust. Kylie és Kendall, Selena, valamint Zayn egy lánnyal, akinek szintén nem sok köze volt az osztályunkhoz, de Zaynnel már vagy öt napja járnak. Igen, október 28. óta Zayn szakított Lydia-val, valamint azóta már volt egy másik barátnője, akivel már szétmentek, és most van ez a csaj, valami Lisa, azt hiszem. Valami nem stimmel Zayn-nel, az tuti, de nem tudom mi. A helyzet még nem javult, továbbra sem vagyunk beszélőviszonyban. A táskámat, a cipőmmel beraktam a folyósói szekrényembe, jó helye lesz ott egy ideig. Nem sokkal az érkezésünk után Ari és Justin is betoppantak a helyiségbe. Ariana egy kék, felszülős miniruhában érkezett, amit fekete tűsarkúval párosított. Elképzelve furának tűnhet, de iszonyatosan csinos volt benne. Justin büszkén virított barátnője mellett. Apropó Justin, már vagy egy hónapja nem volt korrepetálásunk, valamelyikőnk mindig lemondta. Persze erről Madame Chatelain nem tud.
-Jöttök korit húzni, és táncolni? -lépett oda Ariana Sel-hez és hozzám.
-Persze -mosolyogtam rá.
Fogalmam sincs, mennyi ideig roptuk a korcsolyapályán, de azt tudom, hogy sokat estünk. Úgy döntöttem, elmegyek innivalóért. Hosszú sor kígyózott a puncsos asztal előtt, nekem pedig semmi kedvem nem volt kivárni az a fél órát, mire sorra kerültem volna. Ekkor beugrottak Kate szavai, miszerint a pompomlányok VIP-ben buliznak.
-Öhm... Bocsi, de nem engednél előre? -kérdeztem az előttem állótól. -Tudod, sietek, a kosarasokkal üvegezünk, és megígértem, hogy mindenkinek viszek italt, ilyen ez a pompomlány élet -nevettem erőltetetten. -Remélem semelyik kigyúrt kosaras nem fog megharagudni rád, amiért miattad nem ért oda időben a puncs -csettintettem, mire az előttem álló kilencedikes lány megijedt, és előre engedett. Még három hasonló szöveget találtam ki, amiket felváltva ismételve egyre előrébb jutottam a sorban. Egyszer csak azt vettem észre, hogy én vagyok a következő, aki merhet a puncsból. Három poharat mertem tele, majd visszafele indultam. Lassan totyogtam a korcsolyámban a kiszivacsozott folyosókon. Már az udvaron jártam, mikor valaki utánamkiáltott.
-Alli...Allison! -Nem láttam, ki az, mert már elég sötét volt odakint, de a hangját egyből felismertem, Luke kiabált. Közelebb mentem a hanghoz, így már tisztán ki tudtam venni a fiú alakját a sötétben. Nagyon dülöngélt.
-Luke -léptem oda hozzá. -Luke, te ittál? -kérdeztem egyből, mikor megéreztem a hihetetlen erős szeszszagot, ami körüllengte a fiút.
-Igen -felelte egyszerűen. -De ne haragudj, Allison! -kérte. -Én... Én nem akar...akartam. De el... Kell... Elkell mondanom -mondta, de mindig elakadt.
-Gyere, üljünk le! -húztam magam után, a puncsokat pedig nemes egyszerűséggel otthagytam a földön, majd valaki megissza.
-Alli... Son -kezdte, miután találtunk egy szabad padot. -Szeretelek -vette rövidre a dolgot.
-Én is szeretelek -feleltem.
-De nem -rázta a fejét Luke. -Én... Én nem úgy... Szertelek... Szeretelek. Én szerel... Szerelmes vagyok beléd, Allison -mondta ki. -Öt éves korunk óta -tette hozzá. Teljesen elképedtem. Én mindig is azt hittem, hogy Luke-kal mi tényleg csak barátok vagyunk, hogy egyikőnk sem szerelmes a másikba. Mikor valaki azt mondta, hogy ez hülyeség, valamelyikőnk biztosan többet érez puszta barátságnál, én mindig hülyének néztem, amiért ilyet feltételez. Erre most kiderül, hogy 12 éve titkolja, hogy szeret. Hirtelen nem tudtam mit mondani, Luke pedig kihasználta tehetetlenségemet, és megcsókolt. Nagyon jól csókolt, de érződött rajta az a rengeteg elfogyasztott alkohol, így arra kellett koncentrálnom, hogy nehogy elhányjam magam csók közben. Éppen elváltak ajkaink, mikor Harry odalépett hozzánk.
-Bocs, hogy zavarok, de beszélnem kell Luke-kal -közölte.
-Harry, szerintem vidd haza, teljesen részeg -ingattam a fejem.
-Ezért jöttem -bólogatott a fiú.
-Luke, sajnálom -simítottam meg a combját, de a srác csak csalódottan bámult maga elé. Egyszerűen szörnyű volt látni azt az arcot. Egyszerre volt csalódott, de ugyanakkor látszott rajta, hogy erre számított. Szomorú volt, de a piától mégis kicsit vidám. Magányosnak érezte magát, tudom, éreztem már magam úgy, mint ő, de azt is tudta, hogy Harry ott van neki, és én is ott voltam, de egyenlőre rám nem volt szüksége.
Harryék elballagtak a parkoló felé, én pedig visszasiettem a koripályára.
-Allison, nem láttad Luke-ot? -kérdezte Selena, mikor visszaértem.
-Harry most vitte haza, nagyon becsípett -meséltem. A gondolataim is Luke körül forogtak. Eszembe jutott temérdek kétértelmű mondtad, ami az évek során elhagyta a száját. Én mindig azt hittem, a baráti dolgokra gondolt ezek kimondásakor, nos úgy tűnik tévedtem.
-Ez sem az én napom -csóválta a fejét szomorúan Sel.
-Nyugi, lesz még alkalmad beszélni vele -vigasztalta Ariana.
-Megkérdezhetem, miért kerested? -érdeklődtem.
Selena egy bólintással jelezte Arianának, hogy nyugodtan megoszthatja velem a dolgot.
-Sel-nek bejön Luke, és most akarta bevallani neki -magyarázta Ariana. Megint elképedtem. Három hónapja vagyok ebben az iskolában, de már vagy öt szerelmi háromszögbe kerültem bele, akaratlanul. Ráadásul ezeknek a fele csak valakinek a képzeletében létezett. Te jó ég.
-Szerintem látogasd meg az egyik próbájukat -ajánlottam Selenának. -Szerintem vasárnap délután négy körül pont próbálni fognak a bandájukkal.
-Ez nem is rossz ötlet -vidult fel Selena. -Köszi, Allison -mosolygott rám.
-Igazán nincs mit -mosolyogtam vissza a lányra.
-Egyébként hol vannak a puncsaink? -kérdezte hirtelen Ariana. A francba, azokat otthagytam valahol a földön.
-Elhagytam őket útközben -vallottam be. Mázli, hogy a két barátnőm nem kérdezett rá, hogy hogyan lehet elhagyni három pohár innivalót, mert arra nem tudtam volna mit felelni.
Tizenegy körül Ari és Sel elmentek a kaja-terembe, hogy megvacsorázzanak. Én úgy döntöttem, sétálok egyet. A kosárpályá felől harsány nevetés hallatszott, ahogy az árnyakból és egy-két hangosabb mondatból kivettem, tizenkettedikesek lehettek ott. A focipálya szintén foglalt volt, a kilencedikesek üvegeztek a gyepen. Csak néhány ember lézengett a jégpályán, és egy-ketten a matek-, illetve kémiatermi jégen is megfordultak. A mosdókba inkább nem mentem be, szerintem érthető okokból. A kaja-terem dugig volt. A másodikon is üvegezés zajlott. A körutam végeztével leültem ugyanarra a padra, ahol nemrég Luke-kal ücsörögtünk. Mint sokszor, most is a gondolataimba meredtem. Ahogy egyedül ültem a sötétben, egy szál lenge ruhában, és egy pulóverben, mert azért valljuk be, december 1-jén Cambridge-ben senki sem számít kánikulára, meghallottam, hogy valaki mászkál mögöttem. Kíváncsiságom vezérelt, mikor közelebbmentem, és megnéztem, ki az. Zayn volt.
-Hát te? -kérdezte, mikor meglátott.
-Csak érdekelt, ki sétálgat mögöttem -vontam vállat.
-Miért, már ezt sem szabad? -kérdezte ingerülten.
-Nyugi, már! -forgattam a szemem. -Hol van Lisa? -kérdeztem.
-Valószínűleg az egyik mosdóban -vont vállat.
-Szakítottatok? -vontam össze a szemöldököm.
-Te minek neveznéd, ha egyszer csak azt látod, hogy a barátnőd mással smárol a korcsolyapálya közepén? -kérdezte.
-Öhm... Megcsalásnak?
-Igen, én is -bólintott.
-Zayn, mi van veled mostanában? -nyeltem nagyot. -Miért van minden héten másik barátnőd? Miért vagy ilyen ingerült?
-Szerintem ez... -kezdte el valószínűleg a "Szerintem ez nem rád tartozik" mondatot, de aztán megakadt. -Nem tudom -nyögte ki végül. -Fogalmam sincs.
-Nem tudod, kit szeretsz? -kérdeztem rá.
-De, tudom. Tisztában vagyok vele, hogy kibe vagyok szerelmes -vágta rá. Fájt hallanom ezt a határozott választ, de ez a beszélgetés most nem rólam szólt, hanem róla.
-Akkor miért nem vele jársz, ahelyett, hogy minden héten mással vagy?
-Mert azzal a lánnyal nem játhatok -felelte. -De kérlek ne kérdezz rá, miért.
-De akkor mi most kibékültünk, ugye? -Muszáj volt meggyőződnöm erről.
-Min is vesztünk össze? -gondolkozott hangosan Zayn.
-Ezt inkább hagyjuk... -próbáltam terelni a szót, mert így utólag belátom, elég hülyén viselkedtem.
-Oh, megvan! -csillant fel Zayn szeme.
-Légyszi... Nem akarok erről beszélni -ráztam a fejem.
-Jó -adta be a derekát a srác. -De csak azért, mert te is tiszteletben tartottad, hogy nem szeretném, ha rákérdeznél a "nemjárás" okára.
Ekkor Ariana rohant oda hozzánk, immárom a Vans cipőjében, magával húzva Justint.
-Jöttök a kosárpályára? -kérdezte izgatottan. -Végre kiürült.
-Felőlem -vont vállat Zayn.
-Én benne vagyok -feleltem. -De hol hagytátok Selenat?
-Kylie-ékkal beszélget. Azt mondta, ha végzett utánunk jön -magyarázta Ari.
Én is bementem a suliba, hogy átvegyem a tornacipőm, majd a többiek után mentem.
-Szereztem egy labdát a kilencedikesektől -mosolygott Ariana, mikor visszaértem.
-Az egy kis túlzás, hogy te szerezted, nem? -nézett rá a barátja.
-De ha én nem könyörgök neked, hogy szerezd meg, akkor most nem lenne labdánk, szóval gyakorlatilag én szereztem -magyarázta Ariana, Justin pedig mosolygva figyelte őt. Mikor befejezte a mondatot, magához húzta egy csókra. Mindig is tudtam, hogy milyen szép pár, de a csókuk közben döbbentem rá, hogy ezerszer aranyosabbak, mint azt eddig gondoltam.
Hajnali kettőig kosaraztunk kint a pályán négyen. Idő közben Zayn pulcsija rajtam kötött ki, mert azért valljuk be, az a vékony kardigán, amit én hoztam magammal nem sokat segített a hideg kizárasában. Ariana Justin nyakába, én pedig Zayn nyakába kerültünk.
-Le fogok esni -kiáltottam egy olyan pillanatban, mikor Zayn megfeledkezett róla, hogy a nyakában ülök, és elkezdett hátradőlni.
Azért jópárszor megfordult a fejemben, hogy két focista fiú miért kosarazik az éjszaka közepén, ha focizhatnának is, de mivel nemigen találtam logikus magyarázatot, ezért inkább nem is törtem ezen a fejem
Két órával éjféj után Selena is feltűnt köreinkben.
-Jó sokáig trécseltél a Jennerekkel -mondta köszönés képpen Ariana Justin nyakából.
-Nem csak velük voltam, egy csomó minednkivel beszélgettem -forgatta a szemét Sel. -Ezt nézzétek, mit találtam -vett elő a zsebéből egy kis cetlit. Valószínűleg Gigi elhagyta -magyarázta. A papír először Arinál volt, majd nálam kötött ki, ezután került Zaynhez, aki továbbadta Justinnak, aztán ismét Ariana tartotta a kezében, mondván neki ezt mégegyszer el kell olvasnia, szereti a pletykákat. A lapon mindössze ennyi volt:

Szeretlek, Gigi!♥ S

-Szerintetek ki írta? -kérdezte Sel.
-S, mint Selena -vont vállat Zayn, amiért meg is ütöttem, mert már megint majdnem ledobott.
-Ha ütögetsz tényleg ledoblak -figyelmeztetett.
-Hülye vagy, Zayn -legyintett Selena. -Hetero vagyok.
-S, mint Shawn -jutott Justin eszébe.
-Tényleg -ámult el Ari. -Justin, menjük a lelátóhoz -kérte (vagy inkább parancsolta?).
-Minek?
-A telefonomért -vágta rá. -Ezt le kell fotóznom.
-Ugye nem áll szándékodban akárhol terjeszteni? -látott át a szitán Selena.
-Dehogy -rázta a fejét Ariana. -Csak megörökítem, olyan aranyos ez a kis cetli -Őszintének tűnt. -Te miért nem csinálsz nekem sose ilyet? -fordult a barátjához.
-Majd amikor megkérem a kezed, jegygyűrű helyett egy ilyen papírt kapsz, oké?
-Jó -vidult fel Ari. -Legalább egyedi lánykérés lesz.
-De Shawn-nak Gigi jönne be? -csodálkozott Selena.
-Miért, Gigi szép lány -vontam vállat.
-De akkor is. Shawn és Gigi teljesen különbözőek, a két véglet -rázta a fejét Sel.
-Tudod, az ellentétek vonzzák egymást -mondta Ari.
-Nekem ez akkor is fura -közölte Sel, majd leült a lelátóra, és látszólag nagyban gondolkozni kezett.

A Télköszöntő-buli reggel nyolcig tartott, akkor mindenkinek haza kellett mennie, márha eddig nem tett meg. Szerintem a tanárok kicsit merészek voltak, amikor kitalálták ezt az időpontot, de állítólag már évek óta így megy, ezek szerint (a tanátok szerint) ez egy jól bevállt időpont. Csak nem tudják, hogy azalatt hány (hekto)liter pia fogy el, hány szál cigit szívnak el a diákok, hányan vesztik el a szüzességüket az iskola területén. De elismerésem nekik, hogy még mindig van bennük annyi kitartás, hogy minden évben megrendezik ezt a bulit. Tény, hogy Mr. O'Sullivan a legtöbb tanuló számára ezen az estén szimpatikussá válik, mert úgy bulizik, mint egy huszonéves. Bár ne tenné, de a kilencedikeseknek ez nagyon tetszik, szóval...
Mi öten gyakorlatilag végigkosaraztuk, majd kifeküdve a kosárpályára végigbeszélgettük az éjszakát. Reggel fél hét körül elkezdett világosodni.
-Zayn, mégegyszer felveszel a nyakadba, mert akarok dobni egy utolsó kosarat -kérdeztem.
-Dobj a földről -felelte. Köszi.
-De onnan úgyse megy be -mondtam.
-Hát akkor így jártál -vont vállat.
Bemutattam neki, majd felálltam, és próbálkoztam. A húsz dobásból egy se ment be. Hát a kosár sem az erősségem, valljuk be őszintén. Zayn mosolygva nézte a próbálkozásaimat, majd úgy a 35. dobásnál felállt, és odajött hozzám.
-Még mindig nem ment be egy se? -kérdezte visszafolytott nevetéssel.
-Lehet, hogy a kosárba nem tudom bedobni, de a te fejedet simán eltalálom -vágtam vissza.
-Na gyere! -indult el a lelátó felé, ahol a nyakába tudtam ülni. Na igen, olyan magasról egyből be tudtam dobni.
-Mostmár letehetem, vagy még óhajt valamit a kisasszony? -nézett fel rám.
-Mostmár letehetsz, de csak lassan, óvatósan -válaszoltam.
Úgy döntöttünk, mostmár megvárjuk a reggel nyolcat, és csak akkor lépünk le. Addig peidg folytattuk az eddigi programot: Ariana Justin ölében ült, Zayn cigizett, Selena meg én pedig gurítgattuk a kosárlabdát egymásnak. Ezek mellett pedig természetesen beszélgettünk. Végül úgy egyeztünk meg, hogy Justin és Ariana hazaviszi Selenat, mondván úgyis ugyanarra laknak, Zayn pesig hazaszállít engem, mondván miért ne.
-Akkor holnap négy körül? -kérdezte Selena, mielőtt még beszállt az autóba. Kellett néhány másodperc, mire leesett, hogy a 5SOS próbájának időpontjára gondol.
-Ahogy mondod -bólintottam, majd elköszöntünk egymástól.
Zayn autójában gyakorlatilag majdnem bealudtam, de a fiú mindig akkor kezdett el beszélni hozzám, mikor már majdnem elnyomott az álom.
-Egyébként Tyler miért nem jött? -kezdem beszélgetést egyetlen egy alkalommal én, mert eszembe jutott, hogy Zayn egyetlen kosaras haverját nem is láttam a bulin.
-Megbetegedett -válaszolt a srác. -Negyven fokos láza van, és hány -mesélte.
-Ha beszélsz vele, mondd meg neki, hogy jobbulást -kértem.
-Rendben.
Zayn leparkolt a házunk előtt, majd felém fordult.
-Allison... -kezdte, de megint nem úgy fejezte be a mondanivalóját, mint ahogy eredetileg akarta. -Inkább menj, látom milyen fáradt vagy.
-Nem, mondd nyugodtan, ezt még kibírom -fojtottam magamba egy ásítást.
-De hosszú, majd hétfőn elmondom -legyintett Zayn.
-Biztos? -kérdeztem, mire Zayn megismételte a kérdésemet, csak kijelentő hangsúllyal. -Rendben. Köszi a fuvart -mosolyogtam rá, majd elköszöntünk egymástól, Zayn elhajtott, én pedig bementem a házba.
-Szia, Allison! -köszönt rám anya, majd a konyhában ebédelő öcsém is motyogott valamit. Látszólag még félálomban volt, én pedig teljesen átéreztem a helyzetét.
-Sziasztok! Bryan, de hogyhogy fentvagy ilyen korán? -fordultam az öcsémhez.
-El kell kísérnem anyut hajas cuccokat venni -mormolta. -Ezért ilyen korán felkeltett. -mutatott anyára, aki csak a szemét forgatta Bryan válaszán.
-Milyen volt a buli, Allison? -kérdezte anya.
-Jó -feleltem egyszerűen. -Most megyek aludni -közöltem, és elindultam a lépcsőn. Még hallottam, ahogy az öcsém arról panaszkodik anyának, hogy nem igazság, hogy neki már reggeliznie kell akkor, én meg még csak most fekszem le aludni.