December 5. (Kedd)
-Szia Kate! Segítessz összeszedni a többiek iratait? -kérdeztem a barátnőmet az első szünetben. Sok időbe telt, mire megtaláltam a termüket, pedig mint kiderült a mellettünk lévő helyiség az.
-Persze -bólogatott a lány. -Csak előbb előkeresem az én irataimat -kezdett a táskájában kutatni. Szerencsére Kate nagyon lelkes és segítőkész, így nem kell bojonganom a folyósón.
Odaadta az iratait, majd elindultunk.
-Gyere, itt van Lydia -húzott Kate a büfé felé. Lydia átadta nekünk a papírjait, mi pedig keresgéltünk tovább.
A negyedik szünetre minden pompomlány iratai nálunk voltak kivéve Nina Hamiltonét.
-Hol lehet? -tettem fel a költői kérdést.
-Lehet, hogy az öltözőben van -vont vállat Kate.
Kate-re hallgatva a lányöltöző felé vettük az irányt. Én lépkedtem elöl, a barátnőm pedig követett. A többiek iratait vizsgálgatta.
-Ne! -hallottam magam mögül Kate megdöbbent hangját.
-Mi az? -fordultam hátra hozzá.
-Ez figyeld, Kim még csak 17 éves -mondta.
-Oké, és? -ráncoltam a homlok. -Simán lehet még 17.
-De csak júniusban lesz a születésnapja. Június 8-án -vágta rá Kate.
-Idősebb vagyok nála? -csodálkoztam el én is.
-Ezek szerint -nézegette továbbra is az igazolványt a csapattársam.
-Zayn-nek is akkor van a szülinapja -jutott eszembe.
-Lehet, ikrek -nevette el magát Kate.
-Valószínű -mosolyodtam el én is.
Nina tényleg az öltözőben tartózkodott, szóval miután tőle is elkértük az útlevelét és a személyiét, már nem zaklattunk senkit ezzel.December 7. (Csütörtök)
Madame Chatelain végre valahára elárulta a makettra kapott osztályzatainkat. Igen, október 27. óta nem volt képes értékelni a maketteket. Most viszont minden munkát hosszasan értékelt, de végül mindenki jelest kapott, kivéve Kylie és Harry, akik a folyósón véletlenül leejtették a művüket, így azt a tanárnő egy közepessel jutalmazta.
-De tanárnő, a kis kilencedikesek hibája volt! -akadt ki Harry a jegyén. -Ők ütköztek a makettünknek, nem mi tehetünk róla -magyarázta a fiú.
-Harry fiam, nem érdekel. Így hoztátok be, ez egy elégséges. Máskor nézz az orrod elé! -mondta a tanárnő. Ezután a naplóba mélyedt, hogy minden osztályzatot beírjon. Harry kihasználva az alkalmat szimplán bemutatott a francia tanárunknak. A cselekedetét Kylie egy pacsival jutalmazta, Demi pedig megtapsolta.
-Te meg mit tapsolsz, lányom? -fordult Demi felé Madame Chatelain.
Demi egy rettentően őszinte csaj, szóval már nyitotta is a száját rgy őszinte válaszra, de Zac szerencsére megelőzte.
-Csak megtapsolta a makettünket -felete a srác a tanárnőnek. -Nagyon tetszik neki.
-Végre valaki, aki normális választ tud adni, ha kérdezem, nem tapdikol az órán, valamint rendes makettet hoz be. Köszönöm Mosieur Efron! -tartott hegyi beszédet Madame Chatelain. -Mindannyian tapsoljuk meg Mosieur Efron-t! -folytatta, majd tapsolni kezdett, nekünk pedig vissza folytott nevetéssel kellett csatlakoznunk hozzá.-Hogyan fogod eltölteni a délutánt? -fordultam hátra Zayn-hez francia utáni szünetben.
-Először is elmegyem edzésre, utána szabad vagyok -vont vállat.
-Csinálunk valamit? -kérdeztem.
-Nem, azért mondtam, hogy edzés után szabad vagyok, mert eszem ágában sincs veld tölteni a délutánt -forgatta a szemét.
-Ajj, utálom mikor így válaszolsz-bokszoltam bele a karjába. -Szóval mit csináljunk?
-Mit szeretnél csinálni? -kérdezett vissza.
-Filmezhetnénk -ötleteltem.
-Moziba akarsz menni, vagy nálunk nézzünk valamit?
-Nálatok. Semmi kedvem emberek közé menni -tört ki belőlem az antiszoc énem.
-Benne vagyok -bólintott Zayn. -Négy körül átjöhetsz, akkor már otthon leszek.
-Oké.
Selena és Ariana tegnap tök bezsongott a "Zallison" hallatán. Azt mondták, hogy számukra az első naptól kezdve egyértelmű volt, hogy mi "egymásnak lettünk teremtve". Aztán nem hitték el, hogy tegnap délután semmi intim kapcsolat nem jött létre Zayn között és köztem, de végül nagy nehezen beadták a derekukat, de szerintem igazából még mindig nem hisznek nekem.
ESTÁS LEYENDO
Váratlan találkozások |✔|
RomanceAllison Sandler a családjával él Cambridge-ben. Egy váratlan esemény miatt iskolát kell váltania. Az új iskolában legtöbben tárt karokkal fogadják, de persze nem lehet mindenkinek megfelelni. És persze, hogy mindig annak akarunk a legjobban megfelel...