Titokzatos szempár |TaeHyung|

③. ⓕⓔⓙⓔⓩⓔⓣ

Egész nap gyalogoltunk, amitől úgy éreztem, mintha a lábaimon ólomsúlyokat cipelnék. YunSeo szülei még délelőtt elmentek, hogy időben odaérjenek a kontrollra, amin félévente meg kellett jelenjen SeoYeon néni, mi pedig indulásuk után körülbelül fél órával vágtunk bele a beszerző körutunkba. Miután barátnőm elmondta, hogy az egyik fiú ismerősét is meghívta, őszintén kimondom, hogy elment valamilyen szinten a kedvem az egésztől, mert nem tudok fiúkkal kapcsolatot létesíteni. Viszont nem tudok visszalépni, mert mindenben részt kell vegyek, amit YunSeo kitalál, és amennyiben nem akarok az udvaron aludni, itt bizony jelen kell legyek. Elmentünk a nagy bevásárlóközpontba, ahol felvásároltunk egy csomó rágcsálnivalót és italt. Ezután hazamentünk és rendet raktunk a szobájában. Jelenleg pedig várjuk, hogy megérkezzenek a vendégek. A kanapén ülve, egy csomag chipset falatozva nézem a tévét, amiben az időjárás előrejelzést ecseteli egy kedves hangú nő egy pálcával integetve a térkép előtt.

- Mindjárt itt vannak! - huppan le mellém barátnőm, majd belenyúl a zacskóba, és kivesz egy maréknyi chipset, amit a szájába is töm - Nemsokára - közli tele szájjal, így csak nagyon jó fülem miatt értem meg a mondandója lényegét.

- Miért kellett meghívni egy fiút is? - kérdezem már sokadszorra, de ismét csak a szemét forgatja.

- Ne legyél ilyen. Ne diszkrimináld a neme miatt - nevet, majd egy újabb adagot tüntet el. A csengetésre pedig mindketten felkapjuk a fejünket, én elkeseredetten grimaszolok, ő pedig őrülten vigyorog - Ne vágj már ilyen fejet! - csapkodja meg a karomat pajkosan, majd az ajtóhoz rohan, és szélesre tárva azt beinvitálja a várt személyeket. Gyorsan az asztalra teszem a zacskót, majd a ruhámba törölve a kezem felállok, hogy üdvözöljem őket illedelmesen bemutatkozva, ahogy az szokás.

- Park MinGi! - hajolok meg a szőke lánynak, aki először belép, ő pedig vigyorogva viszonozza a gesztusomat.

- Srácok ő itt MinGi-yah! - sétál mellém YunSeo, majd körbemutat a társaságon - MinGi ő itt JiYu- mutat egy nála magasabb, rövid fekete hajú szemüveges lányra, aki a haját csavargatva hajol meg piszmogva valamit az orra alatt - Ő - mutat furcsán mosolyogva a kirobbanó kisugárzású lányra, akinek az előbb bemutatkoztam. Kétségkívül ő a legcsinosabb mindannyiunk közül. Hosszú szőke haja hullámokban omlik vállára, és hatalmas szemeivel barátságosan figyel - HaEun.

- Örülök - hajol meg ismét, majd elneveti magát, de mindezt olyan aranyosan teszi, hogy még én is zavarba jövök, így teljesen megértem YunSeo reakcióját.

- Ő pedig - fogja meg az egyetlen hímnemű karját, hogy előrángassa a magas lány mögül, aki mögött elásítozott - DoYun - paskol kettőt a fiú vállára diadalittasan, aki minderre semmit nem reagál. Nagyot nyelek, miközben meghajolok, amit ő is viszonoz, akárcsak a másik két lány - nos, MinGi bár itt mindenki idősebb nálad, de te vagy a legnagyobb vendég, ezért nem fogunk ugráltatni - kacsint, mire kínosan elmosolyodom. Nem gondoltam volna, hogy az a fiú, akit meghívott, ilyen jól néz ki. Viszont nem tudom tüzetesebben megnézni magamnak, mert HaEun megragadva a karomat elrángat mellőle, és a kanapéra vetődve magára ránt, amitől valaki köhögni kezd mögöttünk.

- Honnan jöttél? - veszi magához az előbb majszolt rágcsálnivalómat, miközben érdeklődően figyel. Kellemetlenül érzem magam az ölében, de ő nem enged el. Sőt körém fonva karjait kezdi csipegetni a chipset.

- Szöulból - válaszolom, miközben a többiek is letelepszenek közénk, és YunSeo a segítségemre siet, mivel látja, hogy kellemetlenül érzem magam. Most ő húzza magához a hamvas hajút, aki egyik karjával átöleli barátnőm nyakát és a haját kezdi el csavargatni, mialatt másik kezével tovább majszolgatja a rágcsát.