A szabadság szárnyain /BEFEJEZETT/

50 Eren x Shila : Múlt és jelen

851. október 12.

Mikasa az irodájában tette rendbe a jelentéseit. Fáradtan dőlt hátra a székén. Alig egy hét választotta el őket Shingosina visszafoglalásától. A szíve a torkában dobogott a puszta gondolattól. Retteget újra a falakon kívülre menni. Félt a haláltól ,de nem is igazán a saját halálatól. Jobban agódot Rivaille-ért , Armin-ért vagy az öcsjéért.
- Minden rendben lesz - nyugtatta magát gondolatban. - Minden rendben lesz - fújta ki a levegőt. Ekkor kopogás zavarta meg a gondolatait.
- Szabad ! - szólt ki egy ásítás kíséretében. Az ajtó kitárult és Eren lépett be rajta.

Mikasa értetelenül nézzte a testvérét. Mióta a fiú megbocsájtott Shila-nak nem igazán beszéltek. Inkább csak hivatalos ügyekben ,hisz Mikasa nem bocsájtotta meg ,amit mondott. Túl büszke volt ahoz ,hogy ő nyisson a fiú felé. Igaz ,hogy ő ütötte meg a testvérét ,de Eren joggal kapta azt a két pofont. Már régóta érlelődött Mikasa-ban az elfolytott harag és lenyelt sérelmek. Már régóta folytotta el magában és nyelte le Eren minden egyes szavát. A shifter fiú pedig dacból nem akart beszélni a nővérével. Az ő büszkesége sem engedte ,hogy megalázkodjon és elismerje a lány igazát. Még akor sem ,ha magában igen is egyet értett vele. De végül, Shila hosszas unszilására úgy döntött, hogy ő fog nyitni.

Egy darabig némán álltak a kínos csendben.
- Szóval - szólalt meg végül Eren. - Nos.....Én....Én szeretnék bocsánatott kérni - nézzet mélyen Mikasa sötét szemeibe.
- Bocsánatott ? Tch , mégis miért ? - kérdezte sérteten az ifijú alhadnagy.
- Mindenért - motyogta Eren. - Amiért számon kértem rajta Rivaille-t. Amiért kiabáltam veled. Amiért kurvának neveztelek. Szóval mindenért. A nővérem vagy és szeretlek. Egyáltalán nem volt jogom olyanokat mondani - fejezte be végül hosszú monológját Eren.

Kifújta a levegőt és várta a következményeket. Mindenre fel volt készülve. A kioktatásra , a kiabálásra és a néma szemmel elkövetett gyilkoságra is. Mindenre ,de ami történt arra nem számított. Mikasa lassan felállt és az öcséhez lépett. Egy pillanatra a szemébe nézett. Eren egy kicsit meg is rezzent a másodpercnyi szótlanságtól. Csak álltak ott majd Mikasa szorosan az ölelésébe vonta a fiút.
-Mi a farancért vártál eddig te barom - ölelte magához még szorosabban az öcsjét. Eren megnyugodva ölelte vissza a lányt. Hiányzott neki a külön töltött hónapok alatt. Hisz Mikasa a testvére volt. Szerete és ismerte. Talán Mikasa érzett valamit Eren iránt. Talán Eren is érzett többet a lány iránt testvéri szeretetnél ,de az elmúlt. Elmúlt mikor egy fehér hajú lány ,tele rejtélyekkel belépett az életébe. És Mikasa érzelmei is lassan elhalványultak mikor feltűn Rivaille. Végül pedig nem maradt más csak a forró és önzetlen testvéri szeretett.

***

Eren fáradtan indult vissza a szobájukba. Még néhány kísérletett végeztek rajta. Nem volt különössbben nehéz ,de nagyon elfáradt. Mikor belépett a szobába Shila már az ágyukban feküdt. Összekucorodva ,mint egy kis cica. Eren elmosolyodott és belesimított a fehér tincsekbe. A lány erre kinyitotta fekete szemeit.
- Aludtál ? - kérdezte Eren és Shila mellé ült.
- Csak pihentem - ült fel a lány is és megfogta a párja kezét. A shifter fiú felállt és a szekrénynhez ment. Kirángatott belőle egy tiszta inget és alsónadrágot ,majd fel is vette. Shila eközben az oldalára fekve nézte őt. Szemei alatt sötét karikák éktelenkedtek. Arca és alakja nyúzott volt. Ahogy Armin mondta már a lélegzés is nehezére esett és ez minden egyes átvátozás után egyre csak rosszabodott. Már két hete nem volt a titán alakjában ,éppen ezért nem volt olyan szörnyű a helyzet ,mint közvetelnül az átváltotozás után. Akkor tényleg úgyérezte ,hogy azzonal meghal ,de erőt vett magán. Senki ,még Eren se tudta ,hogy mekkora fájdalmai vannak. Pedig azok a fájdalmak brutálisabbak voltak Zeke kínzásánál ,hisz nem sebek voltak ,amik össze tudtak forrni. Ez egy folyamatos nyomás volt a testének minden egyes miliméterén. A bőre lassan szétszakadni készült. A belei és a gyomra pedig fel akarta mondani a szolgálatott. A veséje sem működött már rendesen legalább egy hónapja. A tüdejét is összepréselte a gyermeke. Nyelni is alig tudott ,de folyton éhes volt ,akár a krumpli lány Sahsa. Így erőt vett magán és a gyermekük érdekében evett. Evett ,lélegezett és élt ,hogy világrahozhassa.