A Rémkirály rapszódiája. /Bevezető kötet/

IV. fejezet

- Hé, Jimin! - fordultam hátra hozzá.

- Mi van?

- Az új tanuló nélkül kezdődött meg az óra.

Jimin kihasználva azt, hogy a leghátsó sorban ült a tankönyv helyett egy magazint olvasott.

- ...Hm, valóban furcsa.

- Tényleg úgy volt, hogy ma jön?

- Sunyoung-ahtól hallottam, szóval biztos. - bólintott. Choi Sunyoung az iskola egyik tanárnője. Valószínűleg hazugság, de elvileg Jiminnel tiltott szerelmi kapcsolata van. - Érdekel?

- Végülis lány, nem?

- "Végülis lány, nem" - Ez jó! Egyből látom, hogy az alsó feledből beszélsz! - vette fel ismét aljas ábrázatát. Kaján vigyorral a képén méreget.

- Dehát egy új tanuló mindig sokat aggodalmaskodik. Elfogadnak majd a többiek? Sikerül-e majd barátokat szereznem? Ilyesmik... - jobb kezemmel köröket rajzolva próbálom rávezetni a ki nem mondott tényre társamat.

- Heh? És?

- Magyarán könnyű kikezdeni vele.

- Mást nem is vártam tőled Mr. Álszent. - jelent meg ismét arcán az a bizonyos vigyor.

- Ezt pont tőled nem akarom hallani, de azért elfogadom, mint bókot.

Én és Jimin mindig jól kijövünk egymással, ha nőkről van szó, ez most sincs másképp.

- Ah, Tae, nem láttad a tollam? - váltott témát. Chim átnézte a padját a tolla után kutatva.

- Tudod, ki az a Newton?

- Kicsoda?

- Isaac Newton.

- Én Park Jimin vagyok.

- Igen. Igen, az vagy. - legyintettem le. - A tollad a pad alá esett.

- És Isaac kicsoda?

- Egy híres ember.

- Olyasmi, mint egy újfajta Mobil Suit?

- Egy híres fizikus! - orrnyergemet masszírozva próbáltam lehűteni magam.

- Az én kedvenc hírességem Bill Gates. - jelenti ki büszkén.

- A pénze miatt?

- Dehogy! Azért mert baromi menő!

- És mégis mitől? Elmondanád? - vontam fel szemöldököm.

- Hát, ő egy elképesztően igazságos ember, és elképesztően jó dolgokat szokott mondani, szóval elképesztően király! - magyarázza teljes beleéléssel saját álláspontját.

- Az egyetlen dolog, amit megértettem ebből, hogy gyakran használod az "elképesztő" szót.

- Mindenesetre baromi elképesztő!

... Ha egyszer egy reklámügynökségház kerülne, tuti csődbe vinné őket.

- Persze szeretem a pénzt is. - jelenti ki teli vigyorral.

- Szóval mégiscsak a pénz...

Időközben kicsöngettek.

- Ah, úgy tűnik, amíg beszélhettünk véget ért az óra. - nyújtózkodva körbenézett, lassan szétszéled az osztály. - Mondjuk nem most fordul elő először. Ebben a suliban az órák nagy része semmit se ér.

...Bill Gates?

...Inkább bazd meg magad Jimin...