Gold Rush (hungarian translation)

10. fejezet

- Vezethetek?

- Nem.

- És most?

- Nem, Noah.

- És... most?

Kicsit oldalra fordultam, hogy szigorú pillantást vethessek rá.

- Nem, Noah. Fölösleges megint megkérdezned.

Ajak biggyesztve karba tette a kezét.

- Nem vagy fáradt?

- Noah, ha nem fejezed be, mehetsz a hátsó ülésre.

- Nem hangzik rosszul – szólalt meg egy zsémbes hang hátulról.

A visszapillantó tükörből láttam, hogy Rian bámul Noahra.

- Noah tisztességesen nyerte el a helyét – kuncogott Chloe.

- És majdnem kitörtétek a kocsim ajtaját – dünnyögtem a szememet forgatva.

Hogyha nem vesszük figyelembe, hogy majdnem az ajtóm bánta, igazából nagyon vicces volt, ahogy a három fiú megküzdött az anyósülésért. Akárhányszor valaki odaült, a másik kirángatta onnan, a harmadik pedig gyorsan beült az üres helyre. És ez ment, egészen tíz percig. Vicces volt, amikor Luke arcba rúgta Riant. Vigyorogni kezdtem, amikor eszembe jutott Rian milyen döbbent arcot vágott.

- Szerintem Luke-nak kéne elől ülni – mondta Luke a tenyerét a szája elé téve.

Miután kimondta, vidáman nézett körbe.

- Ezt ki mondta? – kérdezte.

Chloe ismét nevetni kezdett és szórakozottan nézett Luke-ra.

- Szerintem te, Luke.

- Áh – legyintett vigyorogva. – De bárki is mondta, nagyon jó fej.

- Ott vagyunk már? – kérdezte Rian.

Valószínű őt nem kötötte le a beszélgetés.

- Kb. még tíz perc – néztem a rádió órájára.

- Megállhatnánk a Dunkin Donuts-nál?

- Nem, Rian.

- Veszek neked fánkot.

Gondolkodás nélkül balra kanyarodtam és befordultam egy kis plázához, ahol McDonald's, Dunkin Dunot's, Ocean State Job Lot, és néhány kisebb bolt is volt. Rian önelégülten mosolygott hátul, én pedig vörösödni kezdtem a gondolatra, hogy ilyen könnyen beadtam a derekam. De nem tehettem róla. Szerettem a fánkokat és éhes voltam.

Ahogy leparkoltam, a három fiú már szállt is ki a kocsiból, és elindultak az épület felé. Minket Chloeval meg sem vártak. Chloe felvonta a szemöldökét, én pedig csak vállat vontam mielőtt kinyitottam a kocsi ajtót. Mielőtt a fiúk beléphetek volna a boltba, utánuk kiáltottam.

- Mi az? – kérdezte Rian türelmetlenül.

- Csak besétáltok oda?

- Ezt kell csinálni... - nézett rám zavarodottan Luke.

Rian kuncogott, én pedig rájuk bámultam.

- Híresek vagytok srácok. Nem fognak titeket letámadni, vagy ilyesmi?

- Aw, Iris, aggódsz miattunk? – nevetett fel Luke.

- Olyasmi – ismertem be.

Hogyha letámadnák őket a rajongók, örökkévalóság lesz, mire eljutunk hozzánk. És nem akarok több időt elpazarolni.