07. Villámlás

63 6 1
                                    

Pentagon; 0.1g no gosan - Taku & You
Azoknak, akik esetleg nem tudták, Taku és You testvérek, szóval ez egy kivételes fejezet, ugyanis itt nincs  semmilyen meleg párosítás ^^ Mellesleg a fiaim 4-5 évesek ♥


Az ég akkorát dörgött, mint amikor a fazekakat az ember kirántja, és mind a földre hull, és ez hosszú másodpercekig csak visszhangozna. Taku a fejére kapta a takaróját, igyekezett a vihar fényeit és zaját kint tartani, de erre még az ő csodapaplanja sem volt képes. A következő dörgésnél felsikított, és sírni kezdett. Hiába próbált bujkálni, a vihar így is elért hozzá, a fák ágai csapkodták az ablakát, az esőcseppek keményen verték az üveget.

Taku összeszedte minden bátorságát, felült, a fejére húzta a biztonságos, sárga pokrócát, majd elindult az ajtaja felé. A folyosón sötét volt, lassan haladt, és tapogatta végig a falat, hogy elérjen a következő ajtóig. A villámlás, bár megijesztette, segített neki, mivel egy rövidke ideig bevilágította a folyosót, így Taku gyorsan oda tudott rohanni a szomszédos szoba ajtajához.

Lassan nyitott be, bár volt egy halovány reménye, hogy You sem alszik. Igaza lett, amint belépet, a bátyja lámpát kapcsolt, és felkönyökölt az ágyban. Taku könnyes szemekkel nézett rá, majd becsukta az ajtót, és amikor You megemelte a takaróját, ő nem restellt odarohanni, és bebújni mellé.

– Nagyon megijedtél? – szorította magához az idősebbik, mire Taku heves bólogatásba kezdett, és nagyokat szipogott. – Semmi gond. Most már itt vagyok veled, és nem lesz semmi gond. – You halkan suttogott, közben Taku hátát simogatta, míg öccse el nem aludt, és már a vihar hangjai sem zavarták őket.

Visual Kei SzeptemberDonde viven las historias. Descúbrelo ahora