17. Hosztklub

45 6 3
                                    

Royz - Subaru/Kuina


Az öltözőbe kellemes zene szűrődött be az étteremből. Az épp vetkőző szőkeségnek mára elege volt ebből, ez is volt az egyik oka, hogy olyan csúnyán hajította be a mellényét a szekrénybe, hidegen hagyva, mennyire lesz gyűrött.
— Csak nem egy rossz nap? — kérdezte egy incselkedő hang. Subaru felé pillantott, bár így is tudta, hogy újonchoz tartozik. Nem volt vele eddig semmi baja, beismerte, hogy jóképű, pont emiatt szerzett hamar sok vendéget magának, de valamiért ez most neki is imponált.
Látta Yukot megérkezni, azt hitte, hozzá jön majd, végül Kuinával ült be egy sötét boxba, bár nem volt nehéz kivenni, mennyire összetapadtak ketten, Subarut mégsem az zavarta, hogy elvették az egyik vendégét. Nem, hirtelen Yukora volt féltékeny. Ő akarta a karjait Kuina testére fonni, ő akarta a vékony ajkait csókolni. Egyszerűen ő akarta kisajátítani a férfit.
— Nem — felelte végül csípősen, visszafordulva a szekrénye felé, bár az vetkőzést félbehagyta.
— Nekem úgy tűnik, hogy van valami baj — gúnyolódott Kuina, bár az igazság, amelyet annak vélt, közel sem jártak Subaru problémáihoz. A szőkeség levette a szemüvegét, lévén, hogy nem volt igazi, azt is csak behajította a szekrénybe, amely hangosan koppant a fém falán.
— Befognád? Kösz!
— Mert, ha nem...? —Subaru nem restellt a válaszadással, azonnal átkarolta a másik derekát, ajkait pedig szorosan Kuináéra tapasztotta. Kihasználta pillanatnyi döbbenetét, hogy a férfi ajka elnyílt, így nyelvével könnyen utat talált a másik szájába.
Nyelve gyors simításokkal ismerkedett, majd finoman Kuina ajkait kezdte vele becézgetni, miközben mélyen a sötétbarna szemekbe nézett. Kuina végül beadta a derekát, engedett a kegyetlen ostromnak, és szemét lehunyva viszonozta a csókot. Nyelve útnak indult Subaru szájában, először a csábosan vastag ajkakon majd a fogain, s legvégül a nyelvével kezdett szenvedélyes tangóba. A szőke rászívott a nyelvére, nem engedte őt elhúzódni, s közben keze a derekáról a fenekére csúszott, lassú mozdulatokkal markolászva az idomot. Kuina felnyögött, ahogy eddigihez nem hasonló kéj bizsergett végig a gerincén, és szinkronban léptek egyet az öltöző kanapéja felé.
A bőrkanapé felfogta az esésüket, s a játék tovább fokozódott. Kuina keze elindult a másik testén bebarangolta az oldalát, a vállát, majd szép lassan gombról gombra haladt le, míg fel nem tárult előtte a szőke felsőteste. Subaru nem volt ennyire finomkodó, csak meghúzta az inget két oldalt, abban sem volt biztos, hogy a gombok túlélték. Elengedve Kuina ajkait, melyek duzzadtan csillogtak, ostrom alá vette a nyakát, lágyan megszívva a finom, fehér bőrt, bár ügyelve, hogy semmilyen nyomot ne hagyjon a másikon, nagy bánatára. Szerette volna őt tarkán, mindenhol foltokkal borítani, kisajátítani, és ezt mindenki tudtára hozni.
Kuina felnyögött, nem foglalkozva azzal, ki hallhatja meg, amikor Subaru a kulcscsontján csókolt végig, majd haladt tovább célja felé, délig. Útközben nem hagyhatta ki Kuina mellbimbóját, így az egyiket gondosan az ajkával és nyelvével ingerelte, míg a másikat az ujjaival morzsolgatta. Az új hoszt alatta szégyentelen hangokat adott ki, csípőjét megemelve dörgölődzött Subaru ágyékához, ami végre a szőkéből is hangokat csalt ki.

Az édes ostromlásnak végül Subaru vetett véget. Végignézett az alatta elterülő, izgatott férfin. A levegőt mindketten mélyen vették. Subaru elmosolyodott, majd felkelt a kanapéról, Kuina pedig döbbenten és kissé csalódottan pislogott fel rá.

– Mégis hová mész? – méltatlankodott az újonc, mire Subaru mosolya csak még szélesebb lett. Begombolta az ingét, amelyet Kuina már nem tudott megtenni, a gombjai a földön hevertek szétszórva, majd a szőke hoszt egy leheletfinom csókot nyomott Kuina ajkaira.

– Tiltja a szabályzat, a bár területén történő szexuális együttlét. Szóval mehetünk hozzám vagy hozzád, ha szeretnél még valamit – küldött egy utolsó magabiztos mosolyt, majd a szekrényéhez lépett. Nem telt bele sok időbe, egy test simult neki hátulról.

– Ha adsz valamit, amit felvehetek, hogy ne széttépett ingben mászkáljak az utcán, akkor benne vagyok. 

Visual Kei SzeptemberTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang