Marvel Oneshots

Steve x Reader

N: csapassuk!

A kedvenc könyvedet olvasod újra el. Igen, még neked, egy újonc Bosszúállónak is jut ideje ilyenekre. De ez nem azt jelenti, hogy ebbe a ,,sors" nem szólhat közbe...
- (T/N)! - esik be az ajtódon Steve. Hm, sors, ez végre egy jó húzás volt... - gondolod magadban.
- Igen? - kérdezed illedelmesen.
- Segítenél? - néz rád kétségbeesetten (?!).
- Persze. De miben is? - kicsit értetlenül nézhetsz, mert a Kapitány megereszt egy mosolyt és halkan kuncogni kezd.
- Gyere - nyújtja a kezét, hogy lesegítsen az ablakpárkányról, ahol olvastál.
- Jó - suttogod még mindig értetlenül. Végül is mindegy, vele lehetsz és megfoghattad a kezét, ezért már megérte... Igen, tudniilllik már öt hónapja ideköltöztél, és ez elég volt arra, hogy beleszeress Amerika (mérhetelenül helyes) példaképébe. Persze, nemcsak a külső miatt (bár nem semmi az sem), hanem sokkal inkább a személyisége fogott meg, a különös szokásai és a hétköznapi dolgokban való bénázása.
- Kérlek, taníts meg kezelni a tévét! - nyögi ki hirtelen. Ahogy ránézel, csak egy elveszett kisfiút látsz.
- Okés - próbálsz nem nevetni a kérésen.
A szobájába értetek, amiben egyértelműen a kék dominál. Leültök az ágyára.
- Kezdhetjük? - pillantasz íriszeibe. A baj csak az, hogy el is vesztél azokban a kékségekben. De nem csak te, ő is ugyanúgy belekeveredett a tieidbe. A szemkontaktust tartva közeledni kezdtetek, már majdnem összeértek az ajkaitok, amikor....
- Jössz edzeni? - rontott be Sam. Gyorsan elhúzodtatok, majd morcosan rátekintettetek.
- Ja, nem lényeg, megyek, megyek, nem zavarok. De aztán csak óvatosan - vigyorodott el, aztán kisétált.
- (T/N) - keresi a szavakat Steve - ,az az igazság, hogy - tekint rád - szeretlek.
- Én is szeretlek - nyögöd ki fél perc fáziskéséssel.
Erre óvatosan összeérintetted a párnácskáitokat, szerelmesen, lassan csókoltátok egymást. Élvezted, nagyon is, de a levegőhiány miatt kénytelen-kelletlen elváltál azoktól az édes ajkaktól. Boldogan néztek a másikra.
- (T/N), leszel a barátnőm? - kérdezi reménykedve. A nyakába ugrottál, ő pedig hátraborult veled együtt a lendülettől.
- Igen! - vigyorogsz és újra megcsókolod. Kezdetét vette hosszas csókcsatátok. Nem tudod meddig faltátok egymást, de egy idő után pihegve váltatok el, te pedig a mellkasára feküdtél.
- Azért megtanítasz a tv használatára? - erre a kérdésre hitetlenül felnevetsz.
- Hiszen megígértem. - válaszolsz és lekászálódsz a barátodról.
- ... -
- Megy ez! - mosolyogsz. Negyed óra alatt sikerült megtanítanod. A szerelmed a zenecsatornára kapcsolt.
- Hölgyem, megtisztel azzal, hogy táncol velem? - hajol meg és a kezét nyújtja feléd. A segítségével lekászálódsz az ágyról.
- Örömmel, uram. - lassúzni kezdetek, a fejed nekidöntöd a mellkasának.
- ❤ -
Fél órán keresztül táncoltatok, meg persze sokat nevettetek is. Észre se vettétek, hogy lassan hat óra lesz. Vacsoraidő.
Együtt, kézenfogva indultatok a konyhába.
- Megjött a gerlepár! - kiált fel Bucky. Erre az egész csapat nekiállt nevetni.
- Csókot! - kezdik el skandálni Tony ötlete alapján. Egymásra pillantottatok és teljesítettétek a kérésüket.