Strange [Jimin ff.] - Befejezett

12. (+18)

Letérdelt mellém, és nem finomkodva letépte a nadrágomat, majd a melltartómat is. Szinte hallottam az anyag szakadását és a bőrömön éreztem a fájdalmat. Arra már rájöttem, hogy a kéz lekötözés valamiféle fétise lehet, de mikor felemelte a nyakkendőjét és az arcom felé irányított hisztérikusan mozgatni kezdtem jobbra-balra, hogy kikerüljem a kezeit. Ám a durvaságának köszönhetően az is felkerült rám, így nem láttam semmit. Már most ziháltam, pedig nem még el se kezdte. Nem szeretem, ha nem látok. Frusztrál idegesít.

- Megmondtam. Ez rólam fog szólni. - ismételte nehogy elfelejtsem majd az utolsó anyagot is letépte rólam, hogy lábamat felhúzva párszor hozzám dörgölje tagját ott lent, majd kegyetlenül belém döfje. Nem voltam még annyira nedves, hogy gond nélkül belém csússzon, és mivel tövig betolta fájdalmamban, ahogy azt az utcán is mondta felsikoltottam.

Ökölbe szorult a kezem és rángatni kezdtem. Nem érdekelt, hogy jobban fáj, mint lent. Fejemet a párnába nyomtam annak reményében, hogy lejön róla a szemfedő, de erősen megszorította, így esélyem sem volt.

Két kezébe fogta, és erősen megmarkolta a mellemet, majd mikor beharapta bőrömet elkezdett mozogni, nem éppen bemelegítő stílusban. Még jó, hogy ez nem az első alkalmam, mert lehet szétszakadnék. Így se kellemes, de el tudom viselni egy idő után. Mikor már kezdem volna élvezni, ezt észrevette és a nyakamtól elkezdve mindenhol végig harapdált, tudván, hogy ha így csinálja az fáj.

Az még oké volt, hogy kiszívja és itt-ott néha a fogával végig karistolja, de most rendesen belém mélyeszti, és addig nem engedi el, még sajogni nem kezd. Kínozni akar, mert ideges. Ráadásul a friss sebem körül is ejtett néhány foltot, ami megint csípni és lüktetni kezdett.

Egyszer csak mindent abbahagyott és kihúzódott, majd fordított a helyzetünkön, hogy hason legyek. Megfogta a fenekem, és felhúzta, miközben másik kezével leszorította a hátamat, ezáltal hozzá nyomta mellkasomat az ágyhoz, hogy szó szerint pucsítsak neki és így döfte belém magát ismét. Tudat alatt reméltem, hogy legalább annyi kellemetlenséget okozok neki, hogy összevérzem a lepedőt

Nyilván nem elég, ha csak elölről vagyok foltos, a hátamat is elkezdte harapdálni, ám ott sokkal érzékenyebb a bőröm, és már egy kis felület miatt is bekönnyeztem.

- Jimin.. ez fáj.. - mondtam neki bár valahol tudtam, hogy feleslegesen. Mintha meg se hallotta volna tovább folytatta ritmusos mozgását én pedig kezdtem elveszni a fájdalmas élvezetben. Nem tudtam eldönteni, hogy a fájdalom vagy az orgazmus közeledtének érzése a nagyobb és ez teljesen összezavart.

- Tőled max egy dolgot akarok most hallani, az pedig a sajnálom. - mikor kimondta a sajnálom szót egy erőset rásózott a fenekemre ami miatt előre ugrottam, de mivel belevájta ujjait a csípőmbe így ismét mozdulatlanná váltam.

Kérjek bocsánatot? Miért? Mit csináltam? Megragadta hajamat és feltekerve kezére meghúzta, hogy fejemet hátra feszítve jobban hozzá tudjon férni a nyakamhoz.

- A te hibád, hogy mérges lettem. - hirtelen beugrott egy gyerekkori emlék, amit már 5 éve próbálok elfelejteni, és eddig sikerült is elnyomnom magamban, mivel nem volt senki, ski felszínre tudná törni....

,, - MI A FASZT CSINÁLTÁL MÁR MEGINT?! - kiáltott rám apám. Megint mérges rám.

- Sajnálom.. véletlen volt. - akkoriban még kislány voltam, legalább is a koromhoz képest eléggé visszamaradott, mivel a családom nem adta nekem meg azokat a szükségleteket, ami kellett volna. Mindig kiabáltak velem, ütöttek főleg apa a bőr övével. Mikor oda nyúlt érte már patakokban folytak a könnyeim, még akkor is, mikor tudtam, hogy nem fog megütni vele.