Strange [Jimin ff.] - Befejezett

13.

Reggel arra keltem, hogy nagyon fázik a mellkasom. Valószínűleg lerúgtam magamról a takarót, ezért kinyitottam a szemem, hogy megkeressem, de amint kiélesedett előttem a kép rájöttem, hogy Jimin a ludas benne. Kezében egy kis tubus volt, amiből az ujjára kent fel valamilyen fehér krémet és a tegnap ejtett vágáson húzta végig. Mivel az a kulcscsontom közelében van, így a takarót felhúztam magamra, hogy ne pucérkodjak.

- Elég érdekes vagy. A tegnapi után szemérmeskedsz.. - nevetett fel, majd lerakta az asztalra a dobozkát. Ő ezt sose értheti meg.. attól még, hogy valaki látott meztelenül, vagy akár csak fehérneműben még nem biztos, hogy elszáll minden gátlásom.

- Most már visszaadhatnád a ruháimat.. - mondtam morcosan mire kérésemnek eleget téve lerakta az ágy szélére a még ép részeket, majd a szekrényéhez ment és kipótolta a hiányzó darabokat, hogy legalább haza jussak. - És leszel szíves kimenni. Nincs kedvem még egy menethez. - mondatomat amolyan ,,ne hazudj" nézéssel mosolyogta meg és kifelé vette az irányt, ám a küszöbön mégis megtorpant és visszanézett.

- Rae... kérdezni akarok valamit. - felnéztem rá, és kíváncsian vártam mit szeretne. - Tudod mi a különbség a szex, és a szeretkezés között? - kérdése cseppet sem ért váratlanul, szinte már hozzá szoktam a perverzkedéséhez, így kihúztam magam és sóhajtottam egyet.

- Ezt az egyet, tudom magamtól is. Miért?

- Csak nem akarom, hogy bármit is félre érts ebből. - tárta szét karját jelezve, hogy a mostani helyzetre gondol majd becsukta maga mögött az ajtót egyedül hagyva. Igen, tudom, hogy mit miért csinálunk, mégis rosszul esett. Éreztem már ilyet, mikor egy választható döntésnek fogott föl engem. Miért veszem zokon az igazságot?

Gyorsan felöltöztem, és kimentem a nappaliba, hogy felkapjam a táskámat és haza induljak. Meg se vártam, hogy akar-e valamit mondani, nem is köszöntem, csak rohantam, ahogy bírtam. Otthon első dolgom volt átöltözni, majd enni valamit, mivel eléggé éhes voltam.

Délután csöngettek csak be, mire elkiáltottam magam, mert azt hittem Jimin jött megint zaklatni. Meglepetésemre, egy egyenruhás rendőrt találtam az ajtó mögött, aki arra kért, hogy menjek vele, mivel beszélni szeretne velem.

Kifejezéstelen arccal szálltam be a kocsiba, majd mentem be a kihallgató terembe. Egyedül voltam, összefonott karokkal és a nagy tükröt néztem, ami előttem volt a falon. Láttam már bűnügyi filmeket, tudom, hogy mögötte vannak a nyomozók illetve egy pszichológus, aki felméri minden rezdülésemet.

Nem tudom mennyi ennek a valóság alapja, de most mindegy is, mivel belépett az ajtón az első vállalkozó. Rögtön utána követte őt egy virgonc férfi, aki leült elém és mosolyogva integetett mintha régi jó barátok lennénk,

- Nem szeretnénk kellemetlenségeket okozni, csak pár kérdést feltenni. - kezdett bele a jobb oldalon ülő. A másik hátra dőlt és elkényelmesedve figyelt. Nagyon idegesített az a levakarhatatlan mosolya.

Taehyung pov's

Mikor végre egyedül maradt ez a lány Jungkook elkapta és behozta az őrsre. Ki akarjuk faggatni, mi köze van neki Jiminhez, ahogy a Hyungot is meg kell majd kérdezni, hogy miért él még egy szemtanú. Ilyen még sose volt, mindig akit kiszemelt magának másnapra már halott volt, ezért is vagyok a szokottnál még kíváncsibb.

- Szóval... felvilágosítanál ki ő? - az egész úgy kezdődött, hogy járőröztünk tegnap, miután lekapcsoltunk egy bankrablót, aki egy öregasszonyt szedett fel túsznak, ő pedig egyszerűen leütötte a botjával az ott dolgozók pedig kihívták a rendőröket. Mivel kevés a dolgunk mostanában a kamerán keresztül visszanéztük a történéseket és jót röhögtünk, ahogy a majdnem 80 éves asszony elpáhol egy elég jó kondícióba levő fiatalt. Ám mikor mentünk visszafele az őrsre megláttuk Jimint, ahogy egy lányt ráncigál maga után, aki beszélt hozzá, és a nevén szólította, innen gondoltuk, hogy ismerik egymást. Jungkook még a fékbe is beletaposott, olyan szinten nem hitt a szemének. Ráadásul hazáig követtük őket, persze már kocsi nélkül, nehogy kiszúrjanak, de annyira el voltak egymással foglalva, hogy szerintem a helikoptert se vették volna észre.

- Nem hiszem, hogy a magán életem rátok tartozna. - mivel Jungkook nem formálisan szólt hozzá, ő is elhagyja ezeket a jelzőket. Van egy olyan érzésem, hogy nem lesz kispályás a csaj. - Különben is, miért van az, hogy én találkozok egy ismerősömmel, és azonnal behoznak? Minden cellába van egy civil, ai mondjuk az unokatestvérével találkozott tegnap este? - nagyon lazán veszi, mondata összeszedett és az arcán a félelem legcsekélyebb jelét se látom. Mi is a neve? Kim YoRae.. megmernék rá esküdni, hogy hallottam már ezt a nevet valahol.

- Sajnálatos módon, a sorozatgyilkos ügyében mi nyomozunk, és az az ember aki tegnap veled volt esetleges gyanúsított. - jelentette ki keményen Jungkook és elhúzta a lány elé rakott képeket majd visszatette a mappába. Azért fotóztunk, nehogy azt állítsa, hogy nem is ismeri azt az embert. Bár én nem így kezdtem volna a kihallgatást, most mégis p volt soron. Na igen, mivel azonos szinten vagyunk egyszer ő hallgat ki egyszer én. Ez amolyan rendőri játék.

A lány nagyra nyílt szemekkel meredt rám, majd elfordult és jóízűen felnevetett. Mind a ketten meglepődtünk és egymásra néztünk.

- És mi az igazi oka? - kérdezte mire mély hallgatásban figyeltünk továbbra is, hogyan játszadozik velünk. - Tudom jól, hogy a rendőrségnek nincs semmi a kezében, amit bizonyítéknak lehetne hívni. Ebből kifolyólag pedig nincsenek gyanúsítottak se, pláne nem Jimin aki az egyik rokonom. - megfeküdtem. Jungkook bólintott egyet és diadalittasan kiment a teremből. Rögtön követtem, de a küszöbön még visszaintettem neki, csak azután mentem ki megbeszélni a hallottakat.

- Ideje lenne elbeszélgetnünk Jimin hyunggal. - fordult felém én pedig beleegyezően bólintottam. - De legalább kiderült, hogy ismeri, mivel védi.

- Ijesszünk rá. Információ elhallgatás miatt bent tartjuk a különleges zárkákban. - szeretem azt a helyet, mivel ott olyan embereket zárunk be, akiknek nincs szándékukban elmondani az igazat, és ezáltal mutatjuk be nekik milyen lenne a börtön. Jó, mondjuk ott van rendes ágy, és elhatárolt mosdó nem úgy,mint máshol, de az érzet megvan, hogy rácsok mögött kell élni.

- Elvitetem. Te addig hívd be Jimint. - bökött meg, majd visszament a lányért és bilincsre fogva vezette ki. Érdekes, hogy még most se láttam rajta semmilyen érzelmet. Ha én ártatlanul bekerülnék egy ilyen helyre lehet megszólalni se mernék pláne akkor, mikor bejelentik, hogy egy éjszakát bent kell maradnom.

------------

Miután szóltam neki, hogy jó lenne beszélni valamikor és azt mondta ,,majd találkozunk" tehát jó esetben már holnap bevonszolja magát. Amíg Jungkook ismertette a cella mögött levő lánnyal a jogait, hogy miért is van ott valamint az eljárás lefolytatását én elővettem a régi aktákat és rákerestem a nevére, mivel nem hagyta a gondolat békén a lelkemet, hogy már hallottam róla.

- Mit csinálsz? - lógott az arcomba kollégám kíváncsi szemekkel.

- Ezt. - nyitottam meg vigyorogva az aktát és máris kinyomtattam, hogy holnap kérdőre vonhassam a lányt. Alig várom, hogy négyesben Jiminnel és vele leüljünk és mindent megbeszéljünk, mivel neki halottnak kellene lennie.