Daddy? (Jikook ff)

12.

Bementem a zuhany alá, majd lehunytam szemeim ma már immáron sokadszor. Imádtam mindig ahogyan a meleg víz a bőrömön cikázik keresztül. Megfizethetetlen érzés vett uralmába. Ekkor megéreztem derekam körül 2 erős kart, ami biztosan tartott engem. Nem foglalkoztam vele. Most nem nagyon akartam vele lenni. Fáradt voltam és egy kicsit nyűgös. Belegondolva, hogy ha aláírom a szerződést, akkor neki csak egy szexjáték leszek, egyszerűen megőrjített. 

-Babyboy...-a nyakamon éreztem forró lehelletét, ami egy sóhajra ösztönzött. 

-Jungkook. Kérlek menj ki. Nem akarom most ezt...-toltam el magamtól, majd miután gyorsan letusoltam, kimentem a fürdőből. Felvettem a pizsamámat, majd lefeküdtem az ágyamba, ami immáron törött volt. Juhú. Még csináltathatom is meg ezt a szart is... Csak azért, mert Jungkook barom volt. Éljen....

Megéreztem a derekamnál 2 kart. Felmorrantam, majd csak jobban elhúzódtam. Nem akartam ránézni. Nem tudom mi a bajom, de van. Azt tudom, hogy volt egy baj, amit még magamnak sem akartam bevallani. Talán az zavart annyira, hogy  csak egy játék vagyok neki... Vagy csak a szerződés miatt csinálta azokat velem, amiket. Egyszerűen nem hagyott nyugodni a tudat, hogy ha túl sokáig kéretem magam, akkor csak úgy tovább állhat és mással csinálhatja ugyan azt, mint velem... 

-Mi a baj Jimin?-fordított maga felé-Olyan rideg vagy velem és eltolsz magadtól. Mi rosszat tettem, ami ennyire rosszul érintett téged? Bármit mondtam vagy tettem, visszavonom! Csak ne tolj el magadtól... Legalább ne így és ne most... Ne engem...-mondta a szemembe nézve. Tekintetünk össze fonódott, én mégis csak eltoltam jobban.

-Mindenkit ilyen szexjátéknak használsz, aztán pedig eldobod őket? Ha meg lesz nálam a szerződés, akkor pár hónap és el is dobsz, mint egy kibaszott rongybabát?-kérdeztem tőle egy kicsit számon kérően-Ha nem írom alá, akkor már is repülni fogsz máshoz, aki önként a farkadra ugrik és kielégít bármikor és bárhol?-akadtam ki teljesen. Tudom, hogy a válasza igen lesz. Hisz mit számítok én neki?! Semmit. 

-Ez nem igaz Jimin. Verd ki ezt a fejedből!-emelte meg a hangját-Ne higgy hazugságokat, mert elvakítanak! Velem szemben pedig ne emeld fel a hangod, mert kibaszottul felcseszel!-ordibált már szinte-Mit képzelsz te magadról?! Örülnél, hogy itt vagyok veled és nem másnál szexelek!-kiabálta el magát-Inkább becsülnél meg engem, nem hogy mindent a fejemhez vágsz, mert egy hálátlan kis buzi!-vágta hozzám szavait, mire nekem csak elkezdtek folyni a könnyeim. Soha nem szerettem, ha valaki kiabál velem, főleg nem, ha ilyeneket vágott hozzám...

*Jungkook pov*

Amint egy kicsit kitisztult a fejem és megláttam a könnyeit, nagyon megijedtem. Szorosan magamhoz öleltem, majd hátát kezdtem el simogatni.

-Bocsáss meg Jimin... Nem akartam ezeket mondani neked és nem akartam veled kiabálni... Sajnálom picikém... Apuci csak nagyon ideges most... Bocsáss meg kincsem...-ölelgettem meg és szorongattam. Mikor csillapodott a sírása, magammal szembe fordítottam és homlokát pusziltam meg-Kicsi Jimin. Nekem csakis te kellesz. Nem szaladnék más után. Csakis te vagy nekem is azt akarom, hogy te is maradj. Apuci szeret-mosolyogtam le rá. Ő mellkasomba fúrta a fejét-Nagyon sok a stressz... A munkában is... Nem akartam pont rajtad levezetni Jiminie. De most aludjál. Holnap találkozunk-csak feküdtem mellette és lekapcsoltam a mellettünk lévő asztalon álló kislámpát. Megvártam míg Jimin elalszik, majd mikor már mély álomba szenderült, csak felkeltem és lementem a földszintre és felöltöztem. Egy utolsó utat tettem a szoba felé, hogy megnézzem az alvó fiút, majd végleg elhagytam a házát.

Hazaérve kigomboltam ingemet és levettem a nyakkendőmet. Odamentem egy sóhaj kíséretében az italos pultomhoz, majd öntöttem egy pohár vodkát magamnak. Leültem a fotelomba, majd az övemet is szétcsatoltam. Lehúztam sliccem és lehunytam szemeim. Belekortyoltam a poharamba, majd ekkor hallottam meg minden bizonnyal fogadott bátyám lépteinek hangját.

-Hogy hogy itthon vagy Kook?-ült le velem szemben bátyám. Én csak sóhajtottam és ránéztem azzal a bizonyos tekintetemmel-Szóval lefeküdtetek, de utána valami rosszat mondott vagy tett és te pedig elbasztál mindent... Mint mindig. Igazam van ugye öcsi?-kérdezte sóhajtva.

-Bárcsak mondhatnám, hogy tévedsz Yoongi... Bárcsak megcáfolhatnálak, de az igazságot nem akarom tagadni... Igen elbasztam... Elkezdett velem kiabálni... Én pedig elvesztettem a fejem, de mire észbe kaptam már folytak is le a könnyei. Nem tudtam, hogy mit mondok csak utána fogtam fel... De félek már akkor késő volt...-hörpintettem le a poharam tartalmát. 

-Meg kell tanulnod bánni az alávetetteiddel. És itt nem csak a szexre gondolok. Hanem az életben is. Legyél kimértebb és gondolkodj a szavaid előtt. Ha cselekszel pedig gondold át. Ne legyél meggondolatlan, mert emlékszel mi történt legutóbb is...-halkult el bátyám a végére. Nem akartam emlékezni rá...

-Tudom mi volt. Nem kell emlékeztetned a hibámra, ami miatt elvesztettem őt. Nem kell a szemembe mondani újra, ami még mindig a fejemben él... Pont ezért van itt Jimin. Pont ugyan olyan, mint annak idején ő. Csak most Jimin-nel nem fogom elbaszni...

-Tévedsz. Ha így haladsz, akkor ugyan úgy el fogod cseszni. Talán még jobban, mint nála. Hányszor is használta azt a bizonyos szót? 64? 67? Túl erőszakos voltál vele szemben. Ne legyél olyan, mint egy diktátor. Ha nem lettél volna olyan, akkor talán most is élne!-szembesített Yoongi tetteimmel, amiket egyre jobban és jobban gyűlöltem.

-Őt nem szerettem. Ő hagyott el engem, mert nem voltam vele olyan gyengéd, mint az előzőek. Nem szerettem. De most Jimin-nel más a helyzet. Jimin-t tényleg nem akarom elveszteni. Még egyszer nem. Tudod mennyi ideje várok egy ilyen fiúra? Aki nem adja oda magát azonnal? Akivel lehet játszanom? Ő az első, akinek ilyen figyelmet szentelek. És ha őt elvesztem... Én is el fogok veszni. Bármit is csinálok... Nem fogom semmivel kárpótolni magam amiatt, ha ő másé lesz. Nem tudok nélküle tükörbe se nézni. Ő kell nekem-mondtam ki kerek-perec a gondolataimat. Nem foglalkoztam a reakcióival. Nem érdekeltek. Csak az érdekelt, hogy az én gondolatmenetem szerint minden sikerüljön majd.

-Ha neked ennyit jelent az a fiú... Akkor segítek, hogy ne baszd el vele a kapcsolatod. Ha aláírta a szerződést, akkor már a markodban van. Onnantól szabad utad lesz afelé, hogy bármit is tegyél vele, úgy hogy akarja ő is. De addig... Muszáj lesz pár dolgot megtanulnod. Akár akarod... Akár nem. Innentől már ez az én kezemben lesz... És hidd el. Tudom mit csinálok-ezzel felkelt bátyám és bement a szobájába. Csak elnevettem magam és a fotelban nyomott el az álom. Úgy is az enyém leszel Park Jimin ha addig élek is... De megszerezlek... Babyboy....