Daddy? (Jikook ff)

5.

Megfagyott bennem a vér is. Hogyan...? Mostantól itt fog nekem irkálni? Hogyan tudhatta meg a telefonszámom? Bár... A recepción simán megmondhatták neki, de akkor is. Ki ilyen elvetemült, hogy a saját számáról keres meg és ír csak úgy a semmiből?!

Csak letettem a telefonom a szerződés mellé és bementem a konyhába. Enni és kellene valamit. Csak egy baj volt. Mégpedig, hogy üres a hűtő. Remek. De hozzuk ki a legjobbat belőle. Elővettem pár hozzávalót, majd  hosszas gondolkozás után egy salátának álltam neki, közben mentek a fejemben a gondolatok.

Ha most aláírom a szerződést, onnantól ha úgy vesszük, akkor csakis az övé vagyok. Nem leszek szabad és még több szabályt állít fel az életemben, mind vele kapcsolatban, mind pedig tőle teljesen független dolgokkal. Viszont valahogyan hajtott felé a kíváncsiságom. Jungkook nagyon tetszetős lett számomra már az első pillanatban. Olyan akaratos és makacs, de egyben... csábító az egész fiú. Nem tudom, hogy miért, hisz soha nem éreztem így egy ember iránt sem. 

Ahogy gondolkoztam ezen, arra lettem figyelmes, hogy valaki elég erőteljesen fekszik rá a csengőmre. Gyorsan odamentem, majd kinyitottam. Az ajtómban egy dühös Kook állt, aki a szemével is már ölni tudott volna.

-Te meg...-nem hagyta, hogy elmondjam, mivel bejött hozzám és idegesen beletúrt a hajába. 

-Miért nem válaszoltál? Tudod mennyire aggódtam?!-akadt ki és emelte fel a végére a hangját. Keresztbe tettem mellkasom előtt a karjaimat, majd csak néztem, ahogyan megöli az ideg. Ilyenkor olyan cuki tud lenni-Ha most aláírtad volna a szerződést, olyan büntetést kapnál... Azt egy életre megemlegetnéd higgyél nekem...-sziszegte veszélyesen.

-Na látod. Még egy ok, hogy ne írjam alá-feleltem, de arcát látva elnevettem magam-Figyelj Kook.  Nem döntöttem. Mikor írtál, pont akkor tettem le a szerződést, mert olyanok is fel voltak benne sorolva, amiket nem is értek. És amíg nem tudok válaszokat, addig biztosan nem írom alá. És amúgy is... én nem annyira ez a típus vagyok...-hajtottam le a fejem. Kook megfogta az államat és kényszerített hogy a szemébe nézzek.

-Jimin. Alkuképes vagyok veled a szerződést illetően. Nem kell mindent betartanod, ha valami nagyon elképzelhetetlen számodra. Végtére is nem vagyok egy diktátor-mosolygott rám aranyosan-Apuci nem bántani akarja a babáját, csak megvédeni és örömet okozni neki-simított a hátamra, mire egy apró sóhajt engedtem ki az ajkaim közül. 

Lejjebb vándorolt a keze, pontosan a fenekemre, ezzel kicsalva belőlem egy hangosabb sóhajt. Olyan régen értek úgy hozzám. Már nem is emlékszem rá... Mondjuk... Mellette szerintem nem lesz ilyennel gondom...